x

Stresszoldó jóga

Stresszoldó jóga

A jóga legfőképpen a stressz tüneteinek enyhítésére használatos relaxációs technikaként él a köztudatban, pedig a lazító gyakorlatok mellett intenzív fizikai munkát és komoly koncentrációt is igényel.

Bálint János jógaoktatótól megtudhatjuk, miként alkalmazható az ősi módszer a modern kor mindennapjait megnehezítő stressz oldására.

A jógagyakorlatok többségénél olyan figyelem-összpontosításra van szükség, ami nélkül a gyakorlat végrehajthatatlan. Az egyszerű előrehajlásnál is számos pontot kell figyelni a testen, hogy annak helyzete megfelelő legyen, különben vagy nem egészséges a gyakorlat végrehajtása, vagy nem éri el azt a hatást, amit szeretnénk. A különféle testhelyzetek pontos beállítása olyan odafigyelést igényel, ami kezdetben nehézséget okoz. Az idő előrehaladtával a gyakorló egyre több pontot tud megfelelő helyzetben tartani. Ugyanannak a gyakorlatnak teljesen más a hatása, amikor a jógázó minden porcikáját képes tudatosan beállítani.

ideál: Hogyan enyhíti a stressz okozta tüneteket a fizikailag aktív gyakorlás?

B. J.: A szükséges koncentráció kizárja, hogy gyakorlás közben a jógázó sokat gondolkozzon, mert akkor azonnal elveszíti a különböző pontokra irányított figyelmét, és helyes testtartása szétesik. Mivel a jógázó nem gondolkozik, hanem a testrészeire figyel, a gyakorlás végére kikapcsolódik, annak ellenére, hogy fizikailag és szellemileg is aktív volt. A gyakorlatok feltöltenek energiával, és felfrissítenek.

ideál: A fizikai és szellemi aktivitás elég-e ahhoz, hogy kipihenjük magunkat?

B. J.: A stresszoldó jógagyakorlatok másik része inkább a lazításra orientál. A napközben felgyülemlő problémák, az aktív gondolkodás feszültté teszi az izomzatot. A jógában a stresszoldásra használt relaxációs technika a savászana (hullapóz), melyről a későbbiekben még esik szó. A gyakorlat során - külön figyelve minden egyes területre (izmokra, idegrendszerre, szervekre) - tetőtől talpig ellazulunk, és pihenünk. Ez a teljesen passzív tudati és fizikai állapot nem azonos az alvással. Az alvás aktív állapot, hiszen álmodáskor az álomképek fokozzák az izomtónust. Az alvás és a relaxáció nem azonos hatású, ezért egymással nem helyettesíthető pihenési formák.

ideál: Mégis milyen kapcsolatban van a kettő egymással?

B. J.: 10 perces relaxáció megközelítőleg két óra alvásnak megfelelő pihenést nyújt. Ennek oka, hogy fizikailag teljesen passzívak vagyunk, tudati passzivitásunk viszont némi aktivitást tartalmaz, ami azt jelenti, hogy figyelmünk folyamatosan vándorol a testen, és ellenőrzi annak lazaságát. Ahol feszültség keletkezett, azt a relaxációval oldani lehet. Ha valaki relaxált állapotban elkezd gondolkodni, akkor fokozódik az izmok tónusa, tehát a pihenés nem lesz tökéletes.

ideál: Miért nem helyettesíthető mégsem az alvás relaxációval?

B. J.: Álmodás során az agyban zajló folyamatok miatt a szervezet több oxigént és cukrot használ fel, mint éber állapotban. Lehetséges, hogy az agy nagyobb kapacitással, aktivitással működik éjjel, mint nappal. Ez azt jelenti, hogy az alvás során zajló folyamatok, melyek segítenek rendszerezni és feldolgozni a nap eseményeit, sok energiát igényelnek. Ha ezek a folyamatok nem zajlanak le - márpedig relaxáció közben ez nem történik meg -, akkor előbb-utóbb pszichés problémák (feszültség, idegesség, hallucináció) jelentkeznek. Ezért fontos az alvás. Relaxációval viszont pluszenergiát lehet kapni.

Forrás: InforMed