Az Egyesült Államokban, csakúgy, mint a világ más tájain is, a nők tovább élnek a férfiaknál. Az átlagos amerikai nő várható élettartama 80,4 év, a férfiaké 5,2 évvel kevesebb. A fogantatástól az időskorig a férfiak halálozási aránya magasabb, mint a nőknek. A férfiak fiatalabb korban halnak meg, és életük során jobban sújtják őket a betegségek is. Több köztük a krónikus beteg, és fiatalabb korban betegszenek meg.
Miért? Ez igen nehéz kérdés, és nem adható rá egyetlen válasz. Az eltérés oka biológiai, társadalmi és viselkedésbeli tényezők bonyolult együttese. Néhány a lehetséges okok közül:
- biológiai tényezők a férfiaknak egy X és egy Y kromoszómája van, míg a nőknek két X, a férfiak szervezetében sokkal több a tesztoszteron, a nőkében sokkal több az ösztrogén, a nőknek magasabb a HDL, azaz a jó-koleszterinszintje, a férfiaknak vastagabb a hasi zsírrétegük;
- társadalmi tényezők, mint a munkával kapcsolatos stressz, valamint a társadalmi háló és a támogató rendszerek (e tekintetben a férfiak rosszabb helyzetben vannak, mint a nők);
- és a viselkedési tényezők (a férfiak körében gyakoribb a kockázatos viselkedésforma, az agresszió és az erőszak, és gyakrabban vesznek fel egészségtelen szokásokat, mint például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, mégis, kevésbé valószínű, hogy orvoshoz fordulnak).
Miért rossz betegek a férfiak? Szerepet játszhatnak ebben olyan tényezők, mint a munka miatti elfoglaltság és a felelősség valamint az érdekek ütközése, de a fő bűnös, úgy tűnik, a macsó mentalitás.
Ha az egészségről van szó, a legtöbb férfi a homokba dugja a fejét, és amilyen sokáig csak lehet, tagadja a tüneteket. És ha már nem tehetnek úgy, mintha semmi probléma nem lenne, sokan összeszorítják a fogukat, és „kibírják”, ahelyett, hogy azonnal orvosi segítséget kérnének. Hívhatjuk cowboy-szindrómának vagy struccpolitikának, az egészséggel kapcsolatos különbségeknek ez az egyik legfontosabb eleme.
A nők többet törődnek az egészségükkel, mint a férfiak, szorgalmasabban járnak ellenőrzésre, és több figyelmet fordítanak a megelőzésre is. Mégis, a férfiak is tehetnek néhány egyszerű lépést, hogy megóvják magukat a szívbetegségtől és a tüdőráktól, amely a tipikus amerikai férfi két fő ellensége.
Az első a megelőzés
A megelőzés kulcsszerepet játszik abban, hogy a férfiak egészségesebbek legyenek, és hosszabb ideig éljenek. Íme 10 egyszerű lépés, amelyet egy férfi ennek érdekében megtehet:
- Kerülje a dohányzást és az illegális drogokat.
- Mozogjon rendszeresen.
- Étkezzen helyesen.
- Ne hízzon el.
- Korlátozza az alkoholfogyasztást napi 1-2 italra (ha egyáltalán).
- Kerülje a túlzott stresszt.
- Kapcsolja be a biztonsági övét, és viselkedjék úgy, hogy elkerülje a baleseteket.
- Kerülje az ultraibolya sugárzást, a sugarakat, a vegyi szennyező anyagokat és más környezeti ártalmakat
- Védekezzen a nemi úton terjedő betegségek ellen.
- Figyelje a szervezetére, ha valami problémát észlel, szóljon az orvosának, és ügyeljen a megelőzésre.
Ha vigyáz magára, ritkábban lesz szüksége az orvosi kezelésre. Mégis, mindenkinek szüksége van bizonyos megelőző karbantartásra. Az alábbiakban közöljük a megelőzés lehetőségeit, és az egyes életszakaszokban a főbb személyes tennivalókat.
Ne feledje, hogy ezek az egészséges és átlagos kockázattal rendelkező férfiakra vonatkoznak. Ha Ön fokozott kockázatnak van kitéve a családban előfordult betegségek, szokásai vagy meglévő betegségei miatt, több szűrővizsgálatra és ellátásra van szüksége. Ne feledje, minden egyes esetben beszélje meg orvosával a lehetőségeket, hogy eldönthesse, mi az Ön számára a legmegfelelőbb.
A húszas évek
A gyermekekért és a tizenévesekért a gyermekgyógyászok és a szülők felelősek. Húszéves korban azonban már a férfiaknak kell átvennie az irányítást. A felelősségek köre kibővül a családorvosnál tett rendszeres látogatással. Nagy általánosságban elmondható, hogy a férfiaknak a húszas éveikben ötévente ajánlatos teljes körű orvosi vizsgálaton részt venniük, a 30-as éveikben háromévente, a 40-es években kétévente, míg 50 fölött évente.
Bár a szív- és érrendszeri betegségek az élet delén és az után jelentkeznek először, a kockázati tényezők már fiatalkorban elkezdik károsítani a szervezetet. A 20 éves kor a legmegfelelőbb a teljes koleszterinvizsgálatra, valamint a vérnyomás alapos ellenőrzésére. Ilyenkor van itt az ideje a magasság és a testsúly megmérésének is, ezekből az értékekből ki lehet számítani a testtömeg-indexet (BMI), ami az elhízás mértékének elfogadott mutatója.
Ezeket a teszteket minden teljes körű orvosi vizsgálat alkalmával el kell végezni (amennyiben valami rendellenesség adódik, még gyakrabban). Bár a haszna kevésbé egyértelmű, a legtöbb orvos minden ellenőrzéskor rendel teljes vérképet, vércukorszint mérést, valamint vizeletvizsgálatot is. A fogorvosok is végeznek megelőző kezelést, évente-félévente keresse fel fogorvosát.
Az évek multával sokasodnak az elvégzendő vizsgálatok is. Kivétel a hererák-szűrés. A hererák a fiatal emberek betegsége, így a férfiaknak minden ellenőrző orvosi vizsgálat alkalmával ezt a szűrést is el kell végeztetniük 35 éves korukig, és bizonyos időközönként – havonta) önvizsgálattal is ellenőrizniük kell heréjüket. Az orvos ennek a módjára nézve is szolgál információval.
A férfiaknak tízévente szükségük van a diftéria-szamárköhögés-tetanusz oltás felnőtt változatára is, azoknak a férfiaknak, akik gyermekkorukban megkapták az össze védőoltást, az első ilyet a húszas éveikben kell megkapniuk.
A harmincas évek
A harmincas életévekben a rutinvizsgálatok során egyszerűen folytatódnak a húszas években elkezdettek, csak épp három évre csökkennek az intervallumok, és 35 éves kortól már nem szükséges herevizsgálatot végezni.
A negyvenes évek
Az orvosi ellenőrzés a negyvenes életévekben valamivel összetettebbé válik. A legtöbb orvos a férfiak negyvenéves kora körül EKG-vizsgálatot ír elő, amit bizonyos időközönként meg kell ismételni. Az Amerikai Diabetesz Társaság 45 éves korban éhomi vércukor-mérést ajánl, ezt háromévente nem árt megismételni. Ilyenkor kell elkezdeni a bőrrák-szűrést is, időnként önvizsgálattal, ami kiegészül az orvos vizsgálatával a rendszeres ellenőrzés során. A magas kockázati csoportba tartozók (világos bőrűek, vagy akiknek a családjában előfordult bőrrák, illetve súlyosan leégett a bőrük) bőrgyógyásszal vizsgáltassák meg magukat.
Az ötvenes évek
Ha valaki ötven éves lesz, a fentieken kívül további négy vizsgálat kerül fel az ellenőrzések listájára.
1. Vastagbélrák szűrés. Az átlagos kockázati csoportba tartozók négy opció közül választhatnak: évenkénti székletvizsgálat rejtett vérzésre, pozitív eredmény esetén kolonoszkópiával; ötéventeszékletvizsgálat plusz szigmoidoszkópia; tízévenként kolonoszkópia; vagy 5-10 évente kettős kontrasztos báriumbeöntés. Az átlagosnál magasabb kockázati csoportba tartozók számára (akiknek korábban már volt vastagbél-polipjuk vagy szüleiknél és testvéreiknél vastagbélrák fordult elő) a kolonoszkópia ajánlatos, ez a legkellemetlenebb vizsgálat, de a legjobb is.
2. Prosztatarák-szűrés. A vastagbélrák-szűrés nem vita tárgya, minden férfinak el kell végeztetni, bár mindenki eldöntheti, melyik típust választja. A prosztatarák szűréséről azonban megoszlanak a vélemények. Egyértelmű, hogy ez a legjobb módja annak, hogy a prosztatarákot a legkorábbi, legjobban kezelhető formájában kiderítsék. Mégis, távolról sem bizonyos, hogy a korai kezelés meghosszabbítja az életet, és egyesek számára a kezelés mellékhatásai rosszabbak lehetnek, mint maga a betegség, amely gyakran igen lassú lefolyású.
50 éves kortól a férfiaknak fel kell kínálni az évenkénti PSA-szűrést és a végbélen át ujjal végzett vizsgálatot. Azok számára, akiknek apja vagy a testvére prosztatarákban szenved, már 40 vagy 45 éves korban ajánlatos a szűrés. Az orvosnak meg kell beszélnie a szűrés mellett és ellen felhozható érveket minden egyes betegével, akinek aztán saját magának kell meghoznia a nem könnyű döntést. 70-75 éves kor után a szűrésnek alig van értelme.
3. 50 éves kortól kezdve szemész szakorvosnál 1-2 évente elvégzendő a szemészeti vizsgálat.
4. Évenként influenza elleni védőoltás.
A hatvanas évek
Az orvosi vizsgálatok és kezelés szempontjából a hatvanéves férfi csupán egy fehérebb hajú ötvenéves, ám van két kivétel. Azok a férfiak, akik valaha is dohányoztak (akár csak 100 száz cigarettát is elszívtak), 65 éves korukban végeztessenek hasi ultrahang-vizsgálatot a hasi aorta aneurizma kizárására. Akinek a családjában előfordult ez a betegség, mindenképpen végeztesse el a vizsgálatot. A fentieken kívül 65 éves korban minden férfinak meg kell kapnia a pneumococcus elleni védőoltást.
A hetvenes években és azután
Idővel még a legegészségesebbek is tapasztalják, hogy fizikai és szellemi képességük csökken. Helyes életmóddal, kellő orvosi ellátás mellett, jó génekkel és jó szerencsével a hanyatlás fokozatos lesz, de mindenképpen végbemegy. Bár fontos a munka, hogy valaki egészséges és aktív maradjon, mindenképpen meg kell értenünk, és el kell fogadnunk korlátainkat, és alkalmazkodnunk kell hozzájuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azon búslakodjék bárki is, milyen volt régen. Ehelyett összpontosítsunk mindarra a jóra, ami a múltban történt, és keressük a jót a jelenben és a jövőben is.
A kevés igazán jó dolog abban, ha valaki a nyolcvanas éveiben jár az, hogy kevesebb rutin szűrésre lesz szüksége. A prosztatarák-szűrés egyenesen ostobaság, és sok orvos szerint az évek multával a vastagbél-rák szűrésének is egyre csökken a jelentősége.
Ha sikerült a 90 éves kort elérve is jó formában maradnia, van annyira bölcs és tapasztalt, hogy értékelni tudja az egészséges szokásokat és a megelőző orvosi felügyeletet. Bár nehéz egyetlen jó tanácsot adni, álljon itt az amerikai Mason Cooley egyik aforizmája 1922-ből: „Az idős kor bölcsessége, menni, menni és menni.