x

Keszthely története

További ajánlataink

Keszthely története

Az őskor embere a mainál nagyobb Balaton partvidékén sokkal sűrűbben települt, mint a tótól távolabb. A hal állandó táplálékot nyújtott, a tó ivóvizet biztosított embernek, állatnak.

align=left Az újkokori földművesek i. e. 4000 tájától lakják a balatoni tájat, emlékanyaguk Keszthely területéről is több helyről ismert. Az újkokortól folyamatos itt az élet. A rézkorban (i. e. 3000-1900) Keszthely a fenékpusztai és balatonhidvégi balatoni átkelőkhöz vezető utak metszéspontjába került. Az átkelők közelsége és az útcsomópont már az őskorban gyorsította az itteni település fejlődését. A szarvasmarha ekkor lett az ember háziállata, a szekerek pedig távoli tájak kapcsolatát tették lehetővé és kialakultak a telepeket összekötő természetes utak.

A rómaiak uralma idején - i. e. I-IV. században - a balatoni táj mediterrán arculatának hatására a földbirtokosok villákkal építették körül a Balatont, ami így Pannónia legsűrűbben lakott területe lett. A IV. század harmadik évtizedében készült el Fenékpusztán a balatoni átkelőt biztosító hatalmas erőd, aminek védelmét veszély esetén a környékbeli népesség látta el. Az erődben a IV. század végén ókeresztény bazilika is épült, amiben még a magyar honfoglalás idején is miséztek. A hunok uralma alá 433-ban került vidékünk. A keleti gótok királya, Thiudimer 456-ban a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül; fia, Nagy Theoderich ekkor kéthárom éves volt 468-ig éltek Fenékpusztán. A keleti gótok 471-ben a Balkánra, majd Itáliába vonultak. Ezt követően 568-ig egy másik germán törzs, a longobardok a vidék urai, ezután ok is Itáliába vándoroltak. A Kárpát-medence avar fennhatóság alá került

Az avarok uralma idején a rómaiak még itt élő utódaiból, a vidékünkön visszamaradt germánokból és az avarok által itt letelepített bizánci hadifoglyokból kialakult az ún. Keszthely kultúra. A Keszthely kultúra népe 630 táján Fenékpusztáról Keszthely területére költözött át. A Hévízi-völgy balatoni öble ekkorra úgy eltőzegesedett, hogy azon Keszthelyről utat vezettek át a mai Alsópáhok irányába. Ez az út délnek kanyarodva a fenékpusztainál jobb balatonhidvégi átkelőnél szelte át az akkori Balatont. A fenékpusztai átkelőhöz vezető út nyomvonala jelölte ki - későbbi Keszthely Kossuth Lajos utcáján - irányát, a hidvégi átkelőhöz vezető út pedig a Szalasztó és a Georgikon utca vonalát. A honfoglaló magyarok 900 körül szállták meg a Dunántúlt. Keszthely területén tovább élt még a Keszthely kultúra keresztény, földművelő, iparhoz értő népe, ezért a vidékről hiányoznak a honfoglalók emlékei. Keszthely első ismert, okleveles említése 1247-ből származik. 1386-ban készült el a ferences-rendi szerzetesek kolostora és ma is álló gótikus temploma. Keszthelyt 1421-ben már mezővárosnak (oppidum) mondja egy oklevél. A város fejlődését az XVI-XVII. századi török háborúk vetették vissza. A XVI. század közepén a ferences rendházból és templomból végvárat alakítottak ki, amit a török többször ostromolt, de elfoglalni nem tudott. A vár még a Rákóczi-szabadságharc idején is szerephez jutott.

1739-ben a Festetics család szerezte meg Keszthelyt, és itt rendezte be a hatalmas birtokok igazgatási központját. A XVIII. század első felében már gyógyszertára volt Keszthelynek, 1759-ben Festetics Kristóf kórházat, 1772-ben Festetics Pál gimnáziumot alapított 1797-ben nyitotta meg kapuit Festetics György Georgikonja, a kontinens első, rendszeres oktatást folytató mezőgazdasági főiskolája. Ennek jogutódja a ma is működő Agrártudományi Egyetem. 1846-ban gőzhajókikötő épült Keszthelyen, a Balaton első gőzhajója, a "Kisfaludy" számára. Ekkor készült az első fürdőház és tóparti vendéglő is. A szabadságharcban a keszthelyi honvédek is vitézül harcoltak, az 56. zászlóalj Komárom várát védte.

1861-ben nyílt meg a Balaton déli partján a Buda-Kanizsa vasútvonal, a Déli vasút. Ennek Keszthely nevű indóháza a mai balatonszentgyörgyi állomás helyén állott. Mivel a vasúti szállítás olcsóbb volt, mint az országúti, megszűnt a Keszthelyen át a Balkán és Itália felé irányuló áru országúti szállítása, ami addig a város gazdasági létalapját adta. Ettől kezdve Keszthely a balatoni idegenforgalomból és iskoláiból kívánt megélni. Lényegében ma is fürdő- és iskolaváros. Keszthely 1954-ben hivatalosan is megkapta a városi rangot. Lakóinak száma 1987-ben 23000.

-
Nyomtatható verzió
Küldje el ismerősének
Kapcsolódó Tartalom