x

A reneszánsz

A reneszánsz szó "újjászületést" jelent, e művészeti korszakban az antik formák újjáélesztése volt a fő cél.

A firenzei Ruccelai-palota
align=left A szép számmal fentmaradt ókori emlékek és az antik írók művészeti írásai évszázadok múltán is példákkal szolgáltak, ösztönzően hatottak a reneszánsz emberére. Az új stílus szülőhazája Itália. Az egyre gazdagodó kereskedővára sokban olyan gazdasági és politikai változások indultak meg, amelyek a művészetre is hatottak. Az ipar fejlesztése a technika tökéletesítését, a tudományok eredményeinek felhasználását követelte. A gazdagodó polgárság olyan művészetet támogat, mely az új kor megváltozott eszméit hirdeti. E művészet mindent átértékel, és a középkor tekintélyelven alapuló szemléletével szemben megmarad a földi realitásoknál.

Ruccelai-palota
align=right A reneszánsz építészet a gótikával ellentétben jellegzetesen emberközéppontú. A méretek, a terek és falak arányai az emberhez igazodnak: nem nyomasztóak, sőt azt hangsúlyozzák, hogy emberi élet és tevékenység színterei. A kor általános nézete szerint az épület olyan, mint az élő szervezet. Az oszloprendek az emberi test arányait, sematizált formáit mutatják, a fejnek az oszlopfő, a törzsnek és lábnak az oszloptörzs felel meg. Az ókori építészet magas színvonalán kell alkotnia a kor építőművészének. Elvárják tőle, hogy tudásával, széles körű ismereteivel, sokoldalú képzettségével kitűnjön az egyszerű mesteremberek közül. A művész társadalmi megbecsülése érthető módon növekszik, hiszen nagy művek kerülnek ki keze alól, amelyek a klaszszikus műalkotásokkal vetekednek. A polgári műpártolás, az egyéniség és az egyéni ízlés szabadabb kibontakozása hozta magával, hogy a lakás, a szóvakozás és a művelődés céljait szolgáló épületfajták kerülnek túlsúlyba.

A középkori művészetben az egyházi műfajok uralkodnak, a reneszánszban a világiak kerülnek előtérbe. A reneszánsz egyik legfontosabb épülettípusa a városi palota. A kezdeti erődített lakóépületeket fokozatosan felváltják a reprezentatív alkotások. A firenzei Rucellai-palota példájával az egész korszakot is jellemezhetjük.
Ruccelai-palota
align=left Négyszögű belső udvart övez az épület árkádos folyosóval. Homlokzatán szimmetria uralkodik: hosszú évszázadok után újra érvényre jutott az építészetben az ablakok egyenletes, szabályos, szimmetrikus elhelyezése. A falfelületet két vízszintes párkány osztja fel. Minden arány, minden részlet és díszítmény az antik példákat követi. Az egyes szinteket pilaszterek tagolják. (A pilaszter lapos oszlop, amely a fal sávjaként olvad a homlokzatba.) Antik példaképekre emlékeztet az épületet lezáró vastag párkány is. A firenzei lelencház oszlopos, íves árkádsora könnyed levegősségével és kiegyensúlyozott, kiérlelt arányaival a kor építészetének legszebb emlékei közé tartozik.

A homlokzat legfontosabb eleme a középkor pillérje után újra az oszlop, miként az ókorban. A reneszánsz embere már e motívum megpillantásakor az antik művészet újjászületésére gondolhat. Pontosan a római arányokat idézi fel újra félköríveivel az oszlopos árkád is. Az itáliai város főterén a városháza monumentális, árkádos homlokzatával, tágas belső elrendezésével a mögötte rejlő gazdagságot érzékelteti, égbe szökő tornyával tekintélyt parancsol.

Szent Péter bazilika, Róma
align=left A reneszánsz kor egyházi építészetében a központi, a centrális alaprajzi forma a leggyakoribb. A kör, a négyzet vagy egyenlő szárú kereszt váltotta fel a korábbi hosszanti elrendezést. Az épület minden irányban azonos méretű, harmonikusan kiegyensúlyozott egészet alkot. A képen látható templom az olaszországi Pratóban áll. Alaprajza egyenlő szárú kereszt, az ún. görög kereszt. Középrésze felett kupolát látunk, amely még jobban hangsúlyozza a szabályosságot, az egyformán kialakított homlokzatok egyensúlyát. A falfelületeket újból az antik művészet formáit idéző pilaszterekkel tagolja a tervező. A pilaszterek laposak, inkább vonalas rajznak hatnak, mintsem plasztikus formáknak. Bár a reneszánsz művészet formáit jórészt az antiktól kölcsönözte, mégsem beszélhetünk szolgai másolásról. A középkori boltozat formáit például még gyakran alkalmazzák. Az ókori római művészettel való kapcsolatot az oszloprendek, párkányok, háromszögű oromzatok (timpanonok), valamint az antik díszítőelemek használatában látjuk.

Az egyes motívumokat azonban saját felfogásuk szerint átfogalmazzák. A kor építészetét a szabályosság, áttekinthetőség és az ablakok egyenletes ritmusa jellemzi. A homlokzatok burkolásában nagy szerephez jut a sima felületű, szabályos tömbökben kifaragott kő, a kváder.

Rákóczi-vár, Sárospatak
align=left A reneszánsz művészet fő sajátosságai részben a vándorló itáliai építészek révén - egész Európa építészetében elterjedtek.

Reneszánsz épületek Nyugat-Európában: Santo Lorenzo, Pazzi-kápolna, Ruccelai-palota (Firenze), Szent Péter-bazilika, San Andrea templom (Mantova), Tempietto (Róma), Heidelbergi várkastély, moszkvai Kreml, a Loire folyó mentén épült Blois-i, Chambord-i kastélyok (Franciaország), Louvre (Párizs), Wollaton Hall (Nottinghamshire).

Simontornyai vár
align=right Reneszánsz épületek itthon: Budai királyi palota, visegrádi királyi palota, simontornyai vár, Rákóczi-vár (Sárospatak), Bakócz kápolna (Esztergom), Nyírbátori harangtorony, Lőcse reneszánsz polgárház udvara.

www.epitoanyagnet.hu