x

A Festetics-kastély

További ajánlataink

A Festetics-kastély

A XVIII század közepén, Keszthelyen megtelepedő, gazdaságot fejlesztő, tudományt, irodalmat, művészeteket és művelődést segítő, támogató Festetics család és annak kastélya mindig a környék - de voltak olyan időszakok, amikor az ország - kulturális központja volt.

align=left A család XlX. századvégi építkezésévei a kastély Közép-Kelet-Európa egyik legjelentősebb építészeti-együttes remekévé, az akkor kialakított park pedig Európa egyik legszebb tájképi parkjává vált.

A kastély most is vállalja a haladó szellemű örökséget: az egykori irodalmi, zenei életfolytatását, a könyvtár kincseinek a tudomány hasznára való feltárását. A XVIII-XlX. Századi főúri életforma kiállítás bútorai, berendezési tárgyai, a falakat díszítőfestmények, dísztárgyak javarésze a Festetics családé volt; azt mutatja be - más közgyűjteményekből származó műtárgyakkal kiegészítve -, hogyan éltek főuraink az elmúlt századokban, miközben egy-egy kor stílusirányzatát is érzékelteti.

Festetics György kastélya korának legszebb építményei közé tartozott, alkalmas volt a legmagasabb rangú vendégek fogadására. Az uralkodóház több tagja is megjelent itt. 1801. augusztus 23-án József nádor látogatott el Keszthelyre, hogy megtekintse a Georgikont. Ez alkalommal római tógába öltözötten néhány barázdát szántott a tangazdaságban. György gróf vezette az ökröket, Szapáry gróf volt az ostoros. 1804-ben Ferdinánd főherceg volt a kastély vendége; tiszteletére nagy lovas ünnepélyt rendeztek. 1815-ben Richard Bright neves angol orvos és utazó látogatott Keszthelyre. Magyarországi tanulmányútjáról írott könyvében nagy elismeréssel szól Festetics lakhelyéről. Főleg a Georgikont méltatja; részletesen beszámol működéséről. A látogatás emlékére készült a főbejárat áthajtójában levő feliratos dombormű.

align=left A régi magyar lakáskultúra és enteriőr-művészet leggazdagabb tárházai a vidéki főúri kastélyok, a nemesi kúriák, a városi, patriciusi otthonok voltak. A XVIII-XIX. századi magyar főúri rezidenciák sorában elsők között említhető a keszthelyi Festetics kastély. A kétszintes, ekkor még csak 34 helyiségből álló, 1745-ben emelt épület mind küllemében, mind belső kialakításában, berendezésében - ingóságai egykorú összeírásának tanúsága szerint - a kor jellegzetes helyi sajátosságait mutatta. A lakó a szobák kialakításakor elsődlegesen a józan, gyakorlati szempontokat tartották szem előtt. A korabeli felsorolásban legnagyobb számban ülőbútorok, ágyak, asztalok, különböző almáriumok: ajtós-, fiókos-, emeletes- és írószekrények fordultak elő. A szobák falait tükrök, arcképek, bibliai és szentek életéből vett jeleneteket ábrázoló festmények díszítették. A lakószobákénál gazdagabb volt a közös étkezések és egyéb ünnepi események színteréül szolgáló "ebédlő palota"; ennek berendezését nyolc asztal, kéttucatnyi patáslábú, bőrrel kárpitozott szék, tálaló, két állvány, aranyozott díszű lábas-óra, hét – valószínűleg fal mellett álló - konzolszerű játékasztal és három velencei csillár képezte; a falakat nyolc nagyméretű, történelmi tárgyú festmény ékesítette. A vendégeskedés fontos szerepet töltött be a társas életben, ezek fénypontját az étkezések jelentették. A lakomák pompáját nagyon emelte a 48 tányérból, különböző tálakból, edényekből, gyertyatartókból álló, 340 darabos ezüst és a 457 darabos fajansz étkészlet, és nem utolsó sorban az összeírt több mint 26 darab porcelánedény, ami a XVIII. század közepén nagy luxust jelentett. A kastélyban már ekkor is volt könyvtárszoba, ahol a könyveket két falba épített állványon tárolták.

A kastélynak nemcsak az egyik legszebb terme, hanem a legnagyobb értéke is a könyvtár. Ma ez az egyetlen, eredeti formájában fennmaradt főúri magánkönyvtár Magyarországon. Európa sok művelt személyisége csodálta az egykori tulajdonosok, családtagok könyvszeretetét.

Festetics Kristófnak, amint felépíttette kastélyát Keszthelyen, első dolga volt, hogy abban könyvtárat alakítson ki. Különböző kastélyaiból és vidéki kúriáiból az ott nélkülözhető könyveket a keszthelyi új könyvesházba szállíttatta. A gyűjtemény első darabjai olyan munkák, amelyek a birtokigazgatás szervezéséhez szükségesek. Jogász volt, ezért főként a jogi és politikai műveket gyűjtötte, de ezek mellett megtalálhatók történeti és földrajzi tárgyúak is. Az olvasás az önművelésen túl már ekkor is szórakozás; természetes, hogy a könnyebb olvasmányok is megjelentek a könyvtárban. Festetics Kristóf nemcsak gyűjtötte, hanem használta is könyveit, amit a levelezésében található utalások bizonyítanak. A könyvtár alapításának pontos dátumát nem ismerjük; a szakirodalom 1763-ra datálja.

Az udvar felől nézve még nagyvonalúbb képet nyújt a kastély. Itt az emeleti ablaksor végig félköríves, az alatta húzódó nyitott folyosó árkádjainak megfelelően. Az ablakkeretek szemöldökpárkányai alatt ember- és állatfejek, valamint trófeák domborművei váltakoznak. Ezek a "koncertfolyosó" ablakából jól szemügyre vehetők, a kis sárga szobából pedig a kiskönyvtár első ablakát díszítő különlegesen szép női fejben gyönyörködhet a látogató.

A régi épületrész középső rizalit attikájában tört íves mezőben a Festetics-címer, felette váza, két oldalt a tenger istene, Neptun és a növénytermesztés istennője, Ceres kőszobra látható. Ezek Probst József bécsi szobrász alkotásai, amint a tornyot övező, korlátot díszítő, egymással szembe állított két remek szoborcsoport, az egy-egy lovat fékező férfiakt is.

Nyomtatható verzió
Küldje el ismerősének
Kapcsolódó Tartalom