x

Tízéves a Torkos Csütörtök

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Tízéves a Torkos Csütörtök

Feltöltve: 2015-02-24

Tízéves a Torkos Csütörtök. Tíz éve annak, hogy a MT Zrt. Nagy Ízutazás kampányát 2006-ban elindította azzal a céllal, hogy a hazai lakosság a gasztronómián keresztül fedezze fel a magyar tájat, a régiók hagyományos magyar ételeit, italait, és a gasztronómiához kötődő népszokásokat.

A tíz esztendő alatt közel másfél millióan torkoskodtak több mint 9 000 étteremben és cukrászdában a hamvazó szerda utáni csütörtökön, Magyarországon. Ezen a napon ugyanis az éttermek fél áron adják ételeiket és italaikat, vagyis a számla végösszegéből levonnak ötven százalékot. A Magyar Turizmus Zrt. által indított kampányban csak azok az éttermek szerepelhetnek, amelyek vállalják a fentiek mellett azt is, hogy az előző heti étlapjukon szereplő ételeket adják kedvezményesen, nem használhatnak szűkített étlapot, és nem is kreálhatnak az alkalomra külön ételeket. A kedvezmény csak a helyben fogyasztásra vonatkozóan kötelező.

Az alapítók a népszokásokra, a néprajzi lexikonra hivatkoznak az éttermi Torkos Csütörtök eredetét illetően. Azonban Zabáló vagy Torkos Csütörtöknek két különböző napot nevez a hagyomány. Az egyik a farsang első napjára esik, amikor mindent lehet enni, és nem éppen a mértékletességen van a hangsúly. A másik a hamvazó szerdát követő csütörtök, amely a böjtbe már belelóg. Ezen a napon megeszik a farsangról megmaradt ételeket, hogy semmi ne vesszen kárba.

Egyre több friss helyi termék

Nem mindenki fogadja ezt az új felbuzdulást ugyanolyan lelkesedéssel, mondván, hogy megtöri a böjti lendületet, és miért akkor kell mindenkinek étterembe rohannia, amikor a keresztény világ böjtöl, sőt más vallások követői is. A falás napja visszatetsző lehet abból az aspektusból is, ahogy manapság bánunk a hússal, zöldségekkel, azon sokkal kevesebbet gondolkozva, hogy nap mint nap mennyi élelmiszer kerül a szemétbe. Jó, ha tudjuk és figyelembe vesszük, hogy a magyar paraszti gazdaság hosszú évszázadokon át önellátó volt. Minden család azt ette, amiért megdolgozott. Azt a terményt, azt a növényt, amit maga vetett, kapált, és annak az állatnak a húsát, amelyet ő maga nevelt fel. Ha így nézzük, a Torkos Csütörtök kifejezi a tiszteletet az élet és az étel iránt, és ez a gondolat áll közel a mai Torkos Csütörtökök világához is. A cél arra ösztönözni minél több honfitársunkat, hogy menjen étteremben, akár olyan helyre is, ahol az árakat más napokon nem tudná megfizetni.
A magyar Torkos Csütörtök gyökere másfelől az New York-i gyakorlat, hogy februárban, márciusban, 20-50 százalék kedvezményt adnak az éttermek az ételek árából, hogy a holtszezonnak számító időszakban is megteljenek a vendéglátóhelyek.
A Torkos Csütörtökök sikerét jelzi, hogy egyre több az előre foglalás, sőt a szállodák is rámozdultak a lehetőségre, és torkos csomagokat kínálnak ezeken a februári hétvégeken.
Sok étterem vasárnapig kitolja a kedvezményes időszakot, sőt arra is van példa, hogy egynémely étteremben mostantól minden csütörtök féláras.

Arról is vannak hírek, hogy a Torkos Csütörtökökre már a határokon túlról is érkeznek vendégek, sőt több országban arra készülnek, hogy hasonló akciókkal fűzzék szorosabbra a szálakat az éttermek, a vendégek és a gasztronómia között.

Nagyágyúk a torkos hétvégén

A statisztikák szerint az elmúlt tíz évben a jelentkező éttermek nyolcvan százaléka vidéki volt, a többi fővárosi. A szakemberek szerint a vidéki éttermeknek kínál igazán különleges marketinglehetőséget a Torkos Csütörtök, ha a vendég elégedett. Az idei vidéki kínálatban voltak is olyan nagyágyúk, mint a balatonszemesi Kistücsök étterem vagy Gusteau Gasztronómia Élményműhely Mádon. Erre a két helyre több száz kilométerről is érdemes elutazni, az ízek miatt, és azért is, mert a környéken bármely évszakban nehéz lenne unatkozni. A budapesti kínálatból a budai Alabárdos étterem emelkedett ki, de a Jardinette is ajánlható volt. És aki a vietnami ételeket szereti, Budán a Hanoiban is fél áron ehet ezen a csütörtökön.