x

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Sok műhó

Feltöltve: 2008-01-15

Miközben a globális felmelegedés, illetve a gyatra 2006-2007-es idény hatására a francia Alpokban sípálya-rendszereket zárnak be, Magyarországon az elmúlt három évben kétmilliárd forintot öltek a télisport-központok felvirágoztatásába és a műhógyártás meghonosításába.

A hazai síterepfejlesztők állítják: nem őrültek meg, vállalkozásaikat gazdasági és meteorológiai számításokra alapozták - írja a Heti Válasz.

A Mont Blanc és a Genfi-tó között félúton levő Abondance falucska a mi Kékestetőnkkel fekszik egy magasságban - ám síterepei már 1800 méterrel törnek a tengerszint fölé. Pontosabban: törtek. A Franciaországban különösen hószegényre sikeredett 2006-2007-es idény végeztével a település önkormányzati képviselőinek többsége úgy döntött: nem küzdenek a globális felmelegedés ellen, inkább bezárják 20 kilométeres lesiklópályarendszerüket. Pedig a télisport-központ továbbműködtetéséhez 75 millió forintnyi euró is elég lett volna; ez épp huszonhatod része annak a summának, amit a 30-35 kilométer összhosszúságú hazai "síparadicsomok" fejlesztésére költöttek az elmúlt 3-5 évben.

Csábító szomszédok

Az abondance-i vezetés persze próbál hű maradni a település nevéhez (az "abondance" magyarul bőséget jelent): karácsonykor csúszdás-szánkósműhavas téli játszóteret nyitnak a faluközpontban, és állítólag a nyári(!) turistaidényre is új szolgáltatásokkal készülnek. Közben a helyi őslakosok mozgalmat indítottak, hogy ne szereljék le a jelenleg rozsdásodó sílifteket, mondván: hideg és pénz is lesz még a vidéken. Az örök derűlátók számára azonban figyelmeztetés lehet, hogy "A globális felmelegedés hatása a síturizmusra" munkacímű kutatások - legutóbb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tett közzé tanulmányt e témában - különösen veszélyeztetett területként emlegetik az Alpok-térséget. Sőt, néhány svájci bank deklarálta: az 1500 méter alatti sílétesítményekre egyáltalán nem ad fejlesztési hitelt.

A hazai télisportközpont-fejlesztésben érdekelt befektetőknek persze nemcsak a klímaváltozás kockázatával kell számolniuk, hanem a régiós verseny fokozódásával is. Karintia legnagyobb "sícirkusza" például már két éve információs irodát nyitott Magyarországon, a Bécstől alig egyórányi autóútra lévő Semmering lejtőin pedig a 2007-2008-as évadtól ötven műhókészítő berendezés biztosítja, hogy ne kelljen újra és újra elővenni a "hóhiány miatt zárva" táblát. Ausztria mellett Szlovákia is igyekszik kitenni magáért - pláne, hogy alig akad olyan magyarországi síző, aki a rendszerváltás előtt ne az Alacsony-Tátra buckáin hozta volna formába magát.

A Chopok-környéken 2013-ig több tízmilliárd forintnak megfelelő összeget fordítanak a síturizmus fejlesztésére, és már akadnak olyan szálláshelyek is, ahol - a politika által gerjesztett haragszomrád ellenére - újra megjelentek a magyar nyelvű feliratok, étlapok, prospektusok.

"Hiteles" vállalkozások

Alacsony domborzat, globális felmelegedés, őrült konkurenciaharc, szűkös hitellehetőségek és lassan megnyíló központi (uniós) pénzcsapok - ezekkel a kihívásokkal kell tehát megküzdenie a magyarországi síberuházóknak. Ahogy egyikük fogalmaz lapunknak: "Lehet, hogy hegymániás őrültnek tűnünk, ennek ellenére vállalkozásainkat ésszerű gazdasági és meteorológiai számításokra alapoztuk." S valóban. Bármely frissen fejlesztett hazai síterepre is tekintünk, hasonló üzleti megoldásokkal találkozunk. Először is: aki pénzt fektet a hazai pályarendszerekbe, jellemzően más iparágakban már megvetette a lábát (az eplényi síaréna tulajdonosai "civilben" energetikai tanácsadással, a kékesi Mátra Centrum üzemeltetői útépítéssel, a mátraszentistváni sípark "motorjai" műszergyártással foglalkoznak). Vagyis a finanszírozásban közreműködő bankok nem símegszállottakkal, hanem olyan üzletemberekkel, vállalkozókkal állnak kapcsolatban, akiknek - egyéb tevékenységeik miatt - már "van hitelük". A sípályák területét többnyire erdőgazdaságoktól, minisztériumoktól, önkormányzatoktól bérlik az üzemeltető cégek - s lényegében ebben merül ki az állami-helyhatósági szférával való pénzügyi kapcsolatuk. Központi turisztikai forrásokhoz az elmúlt években csak a bakonyi Eplény síközpontja jutott (a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácson keresztül), a bükkiek és mátraiak pedig most kezdtek "gyúrni" egy turisztikai egy turisztikai attrakciók - például ülőszékes sífelvonók - támogatásáról szóló uniós pályázatra.

Heti Válasz


Telefon: (+36) 30 985 8991
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu