x
További ajánlataink

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Múzeumi körséta Bécsben

Feltöltve: 2010-06-29
| Megosztás
Nyomtatható verzió
E-mail küldés

Mi jut eszébe, ha azt hallja: Bécs? A karácsonyi vásár, a Mariahilfer Strasse, egy jó kávé vagy a Sacher-torta? Szakadjon el egy kicsit a sztereotípiáktól: töltsön egy múzeumi hétvégét Bécsben, ahogyan mi tettük. Járja végig a Lichtenstein Múzeumot, a Sigmund Freud Múzeumot, majd keresse fel az egyik legnagyobb osztrák kortárs művészeti gyűjteményt, az Essl Múzeumot a Bécs melletti Klosterneuburgban.

A kiránduláshoz még autó sem kell; a reggel 6-kor a Keleti pályaudvarról induló vonat 9 után nem sokkal megérkezik a Westbahnhofra. Gyors kávé és sütemény az Archotelben, és indulhatunk is Bécs kulturális negyedébe, az Alsergrundra, ahol a Lichtenstein Múzeum található.

Öt évszázad egy helyen

Az impozáns, barokk stílusú, egykori kerti palotában lévő múzeum létrejöttét II. Hans-Adam von und zu Lichtensteint herceg gyűjtőszenvedélyének köszönheti. Célkitűzése azóta is, hogy szinte valamennyi művészeti ág és műfaj együttes, történelmi összhatásában mutassa be az öt évszázad európai művészetét képviselő műalkotásokat. Élvezetes élmény végigjárni a termeket és gyönyörködni a festményekben, szobrokban, iparművészeti tárgyakban, bútorokban. A séta úgy teljes, ha egy órára megállunk a múzeum Herkules-termében – ami egyébként Bécs legnagyobb nem egyházi barokk terme – és meghallgatjuk a koncertet, amelyek vasárnaponként 11 és 15 órakor tartanak. A nap első felét a Lichtenstein Múzeum Rubens éttermében fejezzük be, annál is inkább, mert amikor jó az idő, akkor ez a múzeum udvarán, a nagy napernyők alatti ücsörgést jelenti. A környezet nagyon kellemes, az étel jó, a kiszolgálás gyors és kedves, és a teljes program – az állandó és időszakos kiállítások megtekintése tárlatvezetéssel, a koncert és az ebéd – 30 euróba kerül.

A lélekbúvár szentélyében

Következő célpontunk a Lichtenstein Múzeumtól tízpercnyi sétára lévő Berggasse 19., amely valószínűleg Bécs leghíresebb szülötte, Sigmund Freud egykori lakásának szobáit és rendelőjét mutatja be. Ez az a hely, ahol a pszichoanalízis atyja negyvenhét éven át élt és dolgozott. Olyan emblematikus művei születtek itt, mint „Az álomfejtés” és a „Totem és tabu”. A múzeumban sok a fénykép, és sajnos túl kevés az eredeti állapotában megőrzött szoba. Van egy videószoba is, ahol egy, a harmincas években készült film látható a Freud-családról, amelyet Anna Freud állított össze és kommentált. A szobák egy részében kortárs művészeti alkotásokat mutatnak be, amelyek az intézmény koncepciója szerint Freud eszméivel is konfrontálódnak, és azt is illusztrálják, hogyan hatott a pszichoanalízis a modern művészeti alkotásokra. A művek alkotói között van John Baldessari, Pierpaolo Calzolari, Georg Herold, Jenny Holzer, Ilya kabakov és Franz West. A múzeumban található Európa egyik legnagyobb, mintegy 30 ezer kötetből álló, pszichonanalízissel foglalkozó könyvtára, amely valóságos kincsesbánya az érdeklődőknek: Freud műveinek első kiadása, több, mint hetvenféle szaklap több nyelven, és amúgy minden pszichoanalízissel foglalkozó könyv, amely 1938 óta Ausztriában megjelent. Vigyázat, a könyvtár csak keddenként látogatható!

Bécsi finomságok

A múzeum megtekintése és némi séta után vacsora következett a Spittelbergen, az egyik legérdekesebb bécsi „faluban”, azaz egykori elővárosban fekvő Witwe Bolte étteremben. Egészen pontosabban annak hangulatos kerthelyiségében, ami akár Budapesten is lehetett volna. A magyar csoport tiszteletére sárga paprikából és gyömbérből készítettek levest. A főételek közül én a krumpliköntösben és kis zöldségekkel felszolgált ropogós fogasfilét választottam, és nem tettem rosszul. A desszert egy igazi bécsi, nagyon finom, és mintaszerűen elkészített almás pite volt.

Fény, tér és mozgás összjátéka

A második napon az Essl Múzeum következett, amely a leggazdagabb nemzetközi és osztrák kortárs művészeti gyűjteménnyel büszkélkedhet, és amely a három múzeum közül legnagyobb meglepetésemre nekem a legjobban tetszett. A Klosterneuburgban fekvő intézmény mintegy 20 kilométerre van Bécs városközpontjától, de ingyenes buszjáratok indulnak oda az Albertina elől. Már kívülről látszik, hogy nem akárhová érkeztünk: a Heinz Tesar által tervezett kép épület modern és egyszerű vonala hagyja érvényesülni a szabadban elhelyezett műalkotásokat. A mostanra hétezer darabos gyűjtemény alapja Agnes és Karlheinz Essl magángyűjteménye, amelybe olyan alkotók művei szerepelnek, mint Valie Export, Günter Brus és Hermann Nitsch. A múzeum kezdő művészek alkotásait is bemutatja, amelyek megtalálásában segít az új nemzedék számára az Ausztriával szomszédos országokban meghirdetett Essl Award CEE elnevezésű díj. Az Essl gyűjtemény célja, hogy a birtokában lévő műveket a lehető legszélesebb kör számára tegye hozzáférhetővé, méghozzá úgy, hogy a nézők a mű, a fény, a tér és a mozgás összjátékát is megtapasztalhassák. Valami ott tényleg működik – lehet, persze, hogy maga a mű – engem mindenestre lenyűgöztek Niki de Saint Phalle alkotásai. A nézelődés után érdemes megpihenni a múzeum kávézójának déli fekvésű teraszán, ahonnan kiváló kilátás nyílik a szoborparkra és a környékbeli szőlőhegyekre. Az idő gyorsan elrepült, alig volt néhány perc egy kis ajándékcsokoládé vásárlására ( a zöldteás felejthetetlen). A vonaton hazafelé mindenkinek úgy tűnt, mintha több napot töltöttünk volna Bécsben, olyan sokmindent láttunk.

Vámos Éva
Nyomtatható verzió
Küldje el ismerősének