Némely nyugati nagyvárosban akkorák a távolságok, hogy be sem járhatnánk nevezetességeit autó nélkül a vakáció szűkre szabott napjai alatt.
Máskor olyan eldugott, de különleges szépségeket rejtő vidéki helyszínre igyekszünk külföldön, ahová nem juthatnánk el, ha nem saját vagy bérelt autóval indulnánk el oda. Vagy egyszerűen csak kényelmesebb, kellemesebb autóval utazni.)
Akad magyar sofőr, aki rettegve gondol arra, hogy részt kell vennie a budapesti közúti közlekedésben csúcsforgalom idején, mások kedélyesen viselik a bukaresti vagy az isztambuli – jóval nyersebb – stílust is.
Kínos vagy kellemes meglepetést azonban nemcsak idegen országbeli autós felebarátaink okozhatnak a külföldi utakon, autópályákon, hidakon, hanem a miénktől eltérő közúti szabályok is.
Úti okmányok
Ha autóval indulunk a környező országokba, legyen nálunk személyi, az autó forgalmi engedélye. A schengeni határokon belül ugyan nincs szükség a nemzetközi zöld kártyára, de a többi országba érdemes magunkkal vinni. Ne felejtsünk el utasbiztosítást kötni, ha bérelt járművel közlekedünk, akkor az autó assistance biztosítására nem kell plusz időt fordítani, hiszen ez a szolgáltatás az autókölcsönzés része – tudtuk meg Mag. Szabó Atillától, Magyarország vezető autókölcsönzőjének ügyvezetőjétől. Ha az autónk leáll, az autópályákon csak láthatósági mellénnyel szabad kiszállni, sőt ezt sok országban, ahogy hazánkban is, a járműben is jól látható helyre kell tenni.
Sebesség
A szomszédos országokban sokszor nem ugyanazok a sebességkorlátozási szabályok, mint itthon. Ausztriában és Szlovéniában lakott területen a települési táblák között: 50 km/h-val, lakott területen kívül: 100 km/h-val és az autópályán: 130 km/h-val lehet autózni, míg Horvátországban és Szlovákiában lakott területen kívül csak 90 km/h-val szabad haladni. A skandináv országokban Dánia kivételével az autópályákon a megengedett legnagyobb sebesség 110km/h.
Németországban nincs általános sebességkorlátozás, az ajánlott sebesség autópályákon 130 km/h. Ha valaki balesetet szenved, és nem tartotta be ezt, akkor a biztosító semmilyen felelősséget sem vállal, így a kár teljes összegét a vétkes sofőrnek kell megtérítenie.
)
Svájcban nem lehet száguldozni: autópályán a megengedett legnagyobb sebesség 120 km/h. Ha minimálisan túllépjük (1-5km/h-val) a sebességhatárokat, lakott területen kívül és belül egyaránt a legkisebb büntetési tétel 40 CHF, ami 12000 Ft körüli összeget jelent. Magyarországon ezzel szemben ezért még semmilyen büntetés nem jár
Útdíjak, híd-díjak
Európa legtöbb országában fizetősek az utak: Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Spanyolországban és Szerbiában fizetőkapu-rendszer üzemel, míg Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában autópálya matrica vásárlásával használhatjuk az utakat.
Ezt itthon bármelyik benzinkúton beszerezhetjük, a tarifák a következőképpen alakulnak: Szlovákiában a havi 4900 Ft, a 10 napos pedig 3500 Ft, osztrák havi 8570 Ft, a 10 napos 2950 Ft, míg a szlovén féléves 10500 Ft, a heti 2625 Ft-os áron kapható. Az autópálya matricát minden esetben az autó szélvédőjére kell ragasztani. Svájcban egységes autópályadíj van, amely egész évre szól, ennek az összege 34 euró (kb. 10000 Ft). Ezzel a matricával minden svájci fizetős utat igénybe vehetünk, megvásárlását már akár itthonról is intézhetjük.)
Nemcsak az autópályák, hanem számos híd és alagúton való áthaladás is fizetős lehet. Ilyen például a svédországi Oresund híd, ahol a kocsi hosszának megfelelő híddíjat kell fizetni, ami a hat méter alatti autók részére 47 eurót, lakóautók részére pedig 94 eurót jelent. A 2013 júniusában átadott, Bulgáriát és Romániát összekötő Vidin-Cafalat hídon személyautóval 6 euróért hajthatunk át. Utóbbi két országról érdemes tudni azt is, hogy a területükön lévő Duna hidak általában fizetősek, így ha az egyiken szeretnénk átkelni, nem árt utánanézni a pótdíjnak. Ha Szlovéniából Ausztriába szeretnénk átjutni a 8 km-es Karavanken alagút használata 7 euróba fog kerülni.
Gördülő országút
Ha Svájc és Olaszország között a Simplon alagutat használnánk, igen energiatakarékos módon is megtehetjük, mert az olaszországi Iselle di Trasquera és a svájci Brig között igénybe vehetjük a gördülő országút szolgáltatását. Ennek ára Svájcban 22 frank, ami körülbelül 6700 Ft-nak feleltethető meg. Ha így utazunk, akkor nincs más dolgunk, mint hátradőlni és hagyni, hogy vigyen minket a vonat. Egy-egy gördülő országúti turnus 2 óránként indul, a teljes utazás pedig 20 percig tart és megóvja az autó utasait az alagútban vezetés veszélyeitől.
Parkolás Skandináviában
Ha valamelyik skandináv országba szeretnénk utazni, figyelembe kell vennünk, hogy a környezettudatos svédek és norvégok az elektromos autókat részesítik előnyben. Az említett országok városaiban az utcán parkolás tiltott, vagy csak valamilyen hivatalos engedéllyel lehetséges. Természetesen, ha autóval érkezünk valamelyik skandináv városba, a lakhelyünkként szolgáló hotel környékén lehet parkolni. Norvégiában a tompított fényszóró használata kötelező, és az engedélyezett helyeken a parkolás az elektromos autóknak ingyenes, míg a többi benzines, vagy gázolajjal közlekedő autósnak a kihelyezett tájékoztató táblán szereplő összeget kell fizetniük. Stockholmban minden héten van egy nap, a takarítónap, amikor nem szabad az utcán parkolni, ellenkező esetben 22000 Ft-os pénzbírságra számíthatunk.
Mag. Szabó Attila tanácsa a külföldi autózással kapcsolatban az, hogy nem szabad felelőtlenül nekivágnunk a nagy családi vakációnak. Érdemes tájékozódnunk, tanácsot kérnünk, és pontosan megterveznünk azt, hogy milyen útvonalon, mennyi idő alatt juthatunk el a kívánt úti célig.
