Erőteljesen bűvöltem a szememmel a halászlé és a birkapörkölt feliratot, és meg is tudtam volna magyarázni, hogy ezeket azért kell megkóstolni, hogy a külföldi turisták elég finomat kapnak-e, ha erre járnak, de natúr sült húsokat kapunk meg fokhagyma-krémlevest. A gyógyfürdő halljában viszont pezsgővel, sajttal, gyümölccsel vártak minket, és azzal a pompás ajánlattal, hogy a fürdés előtt, akinek kedve van, a Szappanfű.hu kozmetikus lányaival testápolót és ajakírt készíthet a boszorkánykonyhában, vagy faraghat tököt. Krémet nagyon sokan akartunk, főleg, hogy kiderült, sheavaj lesz az alapja, és lesz benne kókuszolaj, avokádóolaj meg minden csudaság, még egy kicsi narancsolaj is az illatáért. Ajakírt is magunk kevertünk méhviaszból, mandulaolajból, kókuszolajból, és egy kis csavaros tetejű fémtégelyben hazavihettük a flakonba tessékelt testápolóval együtt.
Hosszú volt kicsit a nap, meg egy kicsit nehézkes az átöltözés, újdonság volt, hogy nincs kabin, hanem akasztók vannak, törölközőhöz jutni körülményes, hát kényeztetésképpen beültünk a 34-38 fokos gyógyvízbe, amely az ismertetők szerint nőgyógyászati bajokra, anyagcserezavarokra, ízületi bántalmakra, szív- és érrendszeri betegségekre is jó.
A fáradtságunkra is jó volt, kisimult mindenki vacsoraidőre. Igaz, volt olyan a picikék között, aki a vacsorát már végigaludta az édesanyja ölében. Apartmanokban kaptunk szállást éjszakára, ha valaki családdal üdül, talán ez a jobbik megoldás, és nem a hotel, mert itt a gyerekzsivaj senkit nem zavar.
Sütőtök és vizitorna
Másnap erdei sétára indultunk, kipróbáltuk a segway-t, sajnos nem egy erdei pályán, arra nem volt idő, és már rohantunk vissza az avatóra és a díszebédre.
Tematikus ebédet már nyáron is ettem, vendégségben a Békési Pálinka Zrt-nél, akkor minden fogásban volt szilva, most pedig itt, Zalakaroson tökszezon van, nyakunkon a Halloween.
A Hotel Freyában lassan sült kacsamell ananászos sütőtökpürével az előétel. Utána jöhetne sütőtök-krémleves, de nem, nem az jön, hanem szép, krémes sárga kacsa-erőleves tökmagos stanglival. Errefelé a kelt sörkiflit is stanglinak hívják. Amit kapunk, az is kifli alakú, de rétestészta, és belőle tökmagocskák figyelnek, mint valami ehető celofánból.
A gyerekeket külön egy hosszú asztalhoz ültetik a pincérek, és ők élvezik is az önállóságot.
Az ő főételük kicsit más, mint a miénk. Rántott sajtot kapnak a mi pikáns szószos marfapofánk helyett, de a többi ugyanaz. Brokkolipüré, sütőtökös angyalbögyörő, zöldfűszeres kérgű sertésszűz. És a végén tökös a mákos rétes, csak úgy zöldell kifelé a friss tök a töltelékből.
A fürdőben mostantól azokat az animációs programokat lehet igénybe venni, amelyeket a Neckermann szállodákban KlubOázis néven már bejárattak. Most először vizikörnyezetbe kerülnek a foglalkozások. Az avatót nem akarták hosszan unalmasan letolni a torkunkon, hát az lett belőle, hogy mindenki kapott néhány lufit, és szétengedtük őket a fedett gyerekvilág fürdőbe, hogy aki elkapja ezeket a lebegő szökevényeket, az, ha kilyukasztja, értékes nyereményeket talál a belsejükben. Én az enyémet odaadtam két megilletődött kicsinek, de aztán láttam az öltözőben, hogy nem lyukasztották ki, vigyáztak rá. Az ünnepi alkalmat azzal is megkoronáztuk, hogy Béres Alexandrával közösen vizitornáztunk. Az egészen kicsiktől a fiatalokon, nagymamákon. nagypapákon át mindenki lendítette a kezét-lábát, riszálta a csípőjét ütemre, és ha lefröcsköltük egymást véletlenül, annál nagyobbat nevettünk.
Kalandpark a domboldalon
Másnap fölballagunk egy erdős domboldalon, elhagyott parasztházak, régi úti feszületek közt, és az Arany Borozóban reggeliztünk, hatalmas fatányérokról, és a gazda borát, olaszrizlingjét, muskotályát is megkóstoltuk. Mert zalai bort még nem is ittunk. Ez az a kategória, amiből az ember szívesen kér ki egy fél litert az ebédhez, de nem biztos, hogy beletölti a szódát. Az ár nagyon barátságos. Egy deci bor a teraszon 90-100 Ft fajtától függően. A tulajdonosnak étterme is van, oda is jut a saját termésből. Muszáj volt megkóstolni, mert így lehet megismerni egy táj arcát.
És még várt ránk a Garabonciás Kalandpark Zalakomáron egy szépséges domboldalban, ahonnan úgy lehet látni a Kis-Balatont, ahogy csak ritkán. Itt mindenki vezethet IFÁ-t, traktort, lehet kutyát, lámát, rackát simogatni, íjászni, segway-ezni, és itt van az a mászópálya, ahol kezdenem kellett volna a mászást, hogy ne menjen el tőle a kedvem. A gyerekek persze föltalálják magukat, gokartoznak, szaladgálnak, focipálya is van, és ott is a mieink játszanak. A bónusz ez a gyönyörű tüzes meleg ősz, rövid ujjúban, nyilván ezt is Zalakaroson rendelték meg nekünk. A buszban jut eszünkbe, hogy volt, aki jelmezt is hozott a jelmezversenyre, mert a mindkét este zajlott a fürdő körüli sétányon a tökünnep forralt borral, rózsafánkkal, sült gesztenyével, csak éppen hideg nem volt hozzá. Meg is feledkeztünk az egész jelmezesdiről, így is kerek volt a három nap. És megállapítottam, hogy sok gyerekkel sokkal jobb a tanulmányút, mint nélkülük.