x

Eltűnnek a világ turisztikai szenzációi!

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Eltűnnek a világ turisztikai szenzációi!

Feltöltve: 2009-05-08

Aki végig akarja járni a világ legnépszerűbb desztinációit, jól teszi, ha nem vár sokáig. Előrejelzések szerint ugyanis száz éven belül eltűnik közülük jónéhány a környezeti változások miatt. A halállistán szerepel a Maldiv-szigetek, a dalmát tengerpart, az ausztrál Nagy Korallzátony, a Kilimandzsáró, a svájci Alpok és a Galápagos-szigetek.

Az egyik külföldi utazási portál még arra is vállalkozott, hogy pénzben is kifejezze, mit veszítünk.

Nem volt elég az idén a turizmust is sújtó gazdasági válság, az elmúlt hetekben egy még riasztóbb forgatókönyv rajzolódott ki: nem a turisták tűnnek el, hanem a nevezetességek. A környezeti ártalmak – például a hőmérséklet és a tengerszint emelkedése, valamint a turisták számának növekedése – miatt száz éven belül eltűnik a mai topdesztinációk közül néhány.

Maldív-szigetek

Kockán forog: 490 millió dollár

Ez a szigetlánc mindössze 3 lábbal fekszik magasabban, mint az Indiai-óceán szintje, és tudósok attól félnek, 2050-re teljesen elönti a víz. A kilencvenes években 63 millió dollárból épített gát nem oldotta meg a problémát, így a kormány azt fontolgatja, hogy 386 ezer lakosát Sri Lankára, Ausztráliába vagy Indiába telepít. Ez véget vet a Maldív-szigetek turizmusának – évi 600 ezer látogatóról beszélünk -, ami pedig jelenleg 30 százalékot tesz ki az ország GDP-jéből.

A dalmát tengerpart

Kockán forog: 9 milliárd dollár

Veszélyben van a dalmát tengerpart is, amely fehér, festői tengerpartjával az elmúlt tíz évben az útikalauz-írók kedvencévé vált. 1999. óta az ide látogató turisták száma évi 5 millióról 11 millióra nőtt. Hogy növelje a forgalmat a keskeny tengerparti sáv falvacskáiban, Horvátország engedélyezte külföldi befektetőknek, hogy villákat építsenek. Tavaly azonban a kormány megváltoztatta az álláspontját és egy új jogszabályban azt követeli a villatulajdonosoktól, hogy jelentsék be, hogy üzleti tevékenységet folytatnak, vagy folyamodjanak tartózkodási engedélyért. A procedúra egy évig is eltarthat. Ez távol tarthatja a külföldi befektetéseket, sőt Horvátország turizmusát is fenyegeti, ami pedig 12 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez.

A Nagy Korallzátony Ausztráliában

Kockán forog: 46 millió dollár

A turisták óriási száma, az óceán szennyeződése és az emelkedő vízhőmérséklet miatt rohamosan csökken az Ausztrália északkeleti partjainál fekvő élő koralltelep ma még 135 ezer négyzetmérföldnyi területe. A Great Barrier Reef Marine Park Authority szűkíteni akarja a hajóutakat, hogy megállítsa a pusztulást, és a zátony melletti terület egy részéről már ki is tiltotta a túlméretes jachtokat és az olyan körút-szervezőket, mint a Royal Caribbean. Ezek az intézkedések mindeddig nem hoztak komoly eredményt; idén januárban az Australian Institute of Marine Science nyilvánosságra hozta egyik tanulmányát, amely szerint a korallzátony nagysága 14 százalékkal csökkent 1990 óta. Szakértők azt állítják, hogy 2050-re 1,5 °C fokkal emelkedik a tengervíz hőmérséklete, és emiatt a ma élő korallok 95 százaléka elpusztul.

Kilimandzsáró, Tanzánia

Kockán forog: 1 milliárd dollár

Évente körülbelül 15 ezer hegymászó keresi fel a Kilimandzsárót, amely a világ legnépszerűbb hegymászó-terepének számít. Csakhogy a gleccserek egyre fogynak. 1912 óta 84 százalékkal csökkent a jég mennyisége, és most mindössze 1 négyzetmérföldet borít be. Tudósok szerint 2020-ra teljesen eltűnnek a gleccserek, amelyek ma Tanzánia fő turisztikai vonzerejét jelentik. A hegy viszont könnyebben megközelíthető lesz, ezért több turista jön, mint korábban bármikor, igaz, hogy néhányan közülük a városnézést választják a túrázás helyett. Az utaztatók is igyekeznek újdonságokat nyújtani: az Abercrombie & Kent olyan expedíciókat kínál, ahol a résztvevők (fejenként 8,185 dollárért) egy speciális eszközzel figyelhetik az időjárást a sziklák különböző pontjain.

A svájci Alpok

Kockán forog: 17 milliárd dollár

Egy év alatt több, mint 8 millió ember utazik Svájcba, legtöbben azért, hogy síelhessenek a világhírű Alpokban. A globális felmelegedés miatt azonban 2100-ra a becslések szerint el fog tűnni a most síelhető pályák 40 százaléka. Az alacsonyabban fekvő területek többet szenvednek a globális felmelegedés miatt, és már több éve csak hóágyúk bevetésével vészelik át a szezont. Az egyik Ernen-ben fekvő síkomplexum tulajdonosa tavaly 1 francia frankért adta el ingatlanát egy brit üzletembernek. Érdemes megemlíteni a davos-i InterContinentalt, amelyet a tervek szerint 2010-ben nyitnak meg, és amely olyan attrakciókra rendezkedett be, amelyekhez nem kell hó, például a beltéri sportolási lehetőségeket és spa-t kínál.

Galápagos-szigetek

Kockán forog: 418 millió dollár

1990 óta 40 ezerről 180 ezerre emelkedett a turisták száma abban az Ecuadorhoz tartozó szigetvilágban, ahol Darvin kifejlesztette evolúciós elméletét. A légi forgalom 2001 óta 193 százalékkal nőtt. A helyzet még csak romlik az idén, hiszen ebben az évben lesz Darvin születésének kétszázadik évfordulója. Biológia változatosság szempontjából a tudósok a Galápagos-szigeteket tartják a legtisztábbnak a világon, ezért különösen aggasztó a nagy forgalom. Tudósok szerint ez a szárazföldi állatok 39 százalékát, a tengeri állatok 50 százalékát és a növények 59 százalékát veszélyezteti. A kormány úgy próbálja megoldani a problémát, hogy maximum 300 dolláros „belépési díjat” szab ki a turistákra.

eTurboNews alapján