x

A magyarok többsége nem oltatná be magát

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

A magyarok többsége nem oltatná be magát

Feltöltve: 2020-10-01

Az akadozó egészségügyi ellátás és a kijárási tilalom aggasztja a leginkább az embereket a koronavírus kapcsán, mégis csak a válaszadók negyede kérné az oltóanyagot, 40 százalékuk biztosan nem adatná be magának - derült ki a Pepita.hu online webáruház kutatásából.

A kiskorú gyermeket nevelők 40 százaléka az oktatási intézmények bezárásától fél a legjobban. A felmérésben részt vevők harmada vitaminokból és gyógyszerekből tervez nagyobb készletet venni, minden negyedik ember viszont WC-papírból akar ismét tartalékolni magának.

A webáruház friss kutatásában azt vizsgálta, mennyire tartanak a magyarok a koronavírus második hullámától: a válaszadók kétharmada legjobban az akadozó egészségügyi ellátástól és a rendelőintézetek bezárásától fél. A kijárási tilalom és a munkahelyek időleges bezárása a megkérdezettek közel felét aggasztja egyelőre. Az oltóanyag beadatását viszont csak a megkérdezettek negyede kérné, a válaszadók 40 százaléka biztosra mondta, hogy nem adatná be magának a vakcinát, akkor sem, ha már elérhető lenne.

Újra hiánycikk lehet a WC-papír

A megelőzéshez kapcsolódó fertőtlenítőkön és maszkokon túl a megkérdezettek fele tartós élelmiszerből ismét egy nagyobb adagot tervez betárazni, ugyanis a megkérdezettek 60 százaléka az első hullámra bespájzolt dolgokat is teljesen felélte. A felmérésben részt vevők harmada vitaminokból és gyógyszerekből tervez nagyobb készletet venni, minden negyedik ember – még többen, mint az első hullám idején – pedig WC-papírból akar ismét tartalékolni magának.

A családosok negyede számít a nagyszülőkre

A kutatásában részt vevő családosok 40 százaléka az oktatási intézmények bezárásától tart a legjobban. Míg az első hullám idején 19 százalékuk vonta csak be a nagyszülőket, idősebb rokonokat a gyerekek ellátásba, addig most már a szülők 23 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem tudná máshogy megoldani a gyerekfelügyeletet. „A szülők az utolsó pillanatig kivártak az iskolakezdés kapcsán, bő két héttel később álltak neki a tanszervásárlásnak, mint az előző években. Az eladásainkból jól látszott, hogy sokan csak az iskolakezdés első két hetében szerezték be a szükséges dolgokat, ami a korábbi években soha nem volt jellemző” – emelte ki Dorcsinecz József, a Pepita.hu egyik tulajdonosa. A vásárlások átlagos kosárértéke 12 ezer forint volt, „ami azt mutatja, hogy a szülők tényleg csak a legszükségesebb eszközökre költöttek” – tette hozzá a webáruház tulajdonosa.

Tíz szülőből három számára az iskolai, óvodai feladatok megoldása jelentette a legnagyobb kihívást az első hullám idején, míg 30 százalék a gyerekek figyelmének lekötését találta a legnehezebbnek, amíg például dolgoznia kellett otthonról. „A vásárlási adatainkból is jól látszott, hogy az előző évekhez képest jóval hamarabb indult be és nagyobb volumenű volt a ’nyári kerti vásárlás’ a bezártságnak köszönhetően, a sláger a trambulin, a fészekhinta és a kerti medence volt” – emelte ki a webáruház tulajdonosa.

Egy-két havi pénzügyi tartalékunk maradt

Minden harmadik válaszadó úgy érzi, hogy a kormány által kidolgozott gazdaságmentő csomag segített számára anyagilag áthidalni az első hullám gazdasági veszteségeit. A kutatásban részt vevők harmada ennek ellenére is maximum 1-2 hónapot tudna átvészelni újabb jelentős bevételkiesés esetén, de több mint 30 százalék egy hónapot sem tudna már kigazdálkodni. Csupán tízből egy ember véli úgy, hogy fél évnél hosszabb időszakra elegendő tartalékkal rendelkezik. A kutatásában megkérdezettek fele a munkáltatója intézkedéseivel is elégedett volt az első hullám ideje alatt, mindössze tízből egy válaszadó mondta azt, hogy a tavaszi időszak munkahelyi tapasztalatai alapján elgondolkodik a munkahelyváltáson is.

A kutatás háttere:
A sajtóközleményben szereplő adatok a Pepita.hu online webáruház saját értékesítési adatain, valamint egy két körös kutatáson alapulnak, melyben összesen 2610-en vettek részt. A nem reprezentatív kutatás első része 2020. július 27. és augusztus 3. között zajlott, a második adatfelvétel pedig 2020. augusztus 27. és szeptember 1. között történt.