x

Ember a /Hé/vízben avagy a Well-Nessi szörny visszatér

Dombóvári István szállodacápa

Ember a /Hé/vízben avagy a Well-Nessi szörny visszatér

Szállodacápaként ide-oda hánykolódtam a bőséges magyarországi szálláshely kínálat tengerén, mígnem jó szerencsém éppen Hévízen vetett partra. Rögtön hozzá is fogtam, hogy ideiglenesen letelepedjek, bár a helyzet, azaz a kínálat bonyolultabb volt, mint valaha.

Hévíz kifejezetten a turizmusra, azon belül is a termálvízre és a wellness szolgáltatásokra épít. A város szállodasétányán pompás szállók hívogattak, így nem is kérettem magam sokáig, azonnal becsekkoltam a Danubius Health Spa Resort Hévíz**** nevű négycsillagos szállodába.

Csakúgyáltalában

Észrevehettük, hogy, ha egy szálloda profi szállodaüzemeltető csoport kezében van, akkor az jól érzékelhető a szolgáltatások minőségében. Nincs ez máshogy a Danubius házak esetében sem. Tágas, ízléses előcsarnok fogad, mellette diszkréten terül el a lounge, ahol egy nagyméretű plazmatévé társaságában ejtőzhetünk, vagy várhatjuk a soron következő étkezést illetve kipihenhetjük annak fáradalmait. A szoba megfelel minden 21. századi elvárásnak. Szép bútorok, süppedős szőnyeg, tágas fürdőszoba és erkély, amelyről ott tartózkodásom idején csodálatos kilátás nyílt a változatos tájra. Biztos máskor is, de most egyszerre esett az eső és sütött a nap, ami szinte meseszerűvé tette az ablakon túli világot. Sajnos viszont itt sem ismerik a franciaágy fogalmát, így a két összetolt fekvő alkalmatosság reggelre jól érzékelhető csíkot képez az ember hátára.

A wellness részleg kifogástalan. A kültéri medencét bentről is meg lehet közelíteni és a víz hideg idő esetén is kifejezetten kellemes és langyos. A gőzfürdőben masszív gőz fogadott, pont amilyennek lennie kell. Nagyon örültem, hogy többféle szaunát is találtam. Nálam a szauna a finn szaunát jelenti, az infrában olyan érzésem lenne mintha egy mikrohullámú sütőben ülnék.

Sajnos mint minden minőségi helyen, itt is zömmel külföldiek voltak. A magyarok általában fürdőruhában szaunáznak, a külföldiek pedig meztelenül. Hogy ebből ne adódjon konfliktus, a benti szauna időben meg lett osztva a nudisok és a ruhások között, ami toleráns ötlet. Személyes kedvencem a kültéri rönk szauna, amelyből itt is volt egy. Forró, nagy területű és szabványos merülőmedence helyett egy igazi hideg vizes dézsába csobbanhatott bele a felhevült szaunázó. Ezt kivételesen frappáns ötlet volt tőlük.

A szálloda esti programját a ház saját zenekara szolgáltatta, ami a keresztségben stílszerűen a Termál Trió nevet kapta. Plakátjuk szerint ez a három dolog várt ránk este: zene, tánc, dance!

A szálloda étterme remekül festett. Valódi étteremhangulat volt benne, hiszen a büféjelleg szinte „el lett tüntetve”. Bár itt is svédasztalos rendszer üzemel, mégis személyre szólóan terítettek és a felszolgálók mintha a gyorsreagálású hadtestből léptek volna elő, semmi perc alatt oldották meg a legkülönösebb kéréseket is. A szokásos kínálaton felül nagy hangsúlyt fektettek az egészséges táplálkozás elősegítésére is, hiszen évszaktól függetlenül szinte minden gyümölcs szerepelt a bio-asztal repertoárjában.

Sajnos a város kora ősszel már korántsem olyan aktív, mint ahogy azt az ember gondolná. A többnapos eső sem segített sokat, de mégis nekiindultam éttermet keresni. Még este 10 óra sem volt, de mindenhol éppen zártak. Szerencsére a standoló kajáldások segítőkészek voltak, és a nagy parkoló felé irányítottak, ahol állítólag még kapok vacsorát. A nagy parkoló nevéhez méltóan rejtélyes helynek bizonyult, annál is inkább, mivel mindenki más irányt mutatva igazított útba. Nagy sokára meglett ez az indián névre keresztelt hely, de sajnos épp egy lakodalom folyt, ami ugye zártkörű. A menyasszony azonban megismert és odapördült mellém egy fél pálinkával, azt mondta, ha nem táncolok vele, akkor megnézhetem magam. Nem volt nehéz éhesen ellenállni ennek az invitálásnak, úgyhogy kissé férfiatlanul ugyan, de megfutamodtam, annak reményében, hogy találok egy nyitva tartó étkezdét, ahol tánc helyett forintot is elfogadnak. Nem találtam egyet sem. A Danubius szálloda - gyakorlatilag éjjel-nappal a recepció mellett kapható - rétesei mentették meg az életemet!

Tuti-súgó

Amivel ott találkoztam, ahhoz foghatót még nem éreztem és szeretném, ha mindenki megtapasztalhatná. A kültéri medencébe teljesen lemerülve észrevettem, hogy a zene a víz alatt szól! Először azt hittem, csak a fülem cseng, de nem. Óriási ötlet! Zene, amit csak a víz alá merülve lehet hallani. Mondanom sem kell, hogy ez egészen különleges élmény, hiszen olyan érzés mintha a zene benned, belülről szólna. A ritmusosan hozzákopogó esőcseppek, ahogy kört vetettek a víztükörre, szépen kirajzolták a zenét a felszínre.

Nagyon jó, ki kell próbálni!
Kapcsolódó Tartalom
    • Bemutatkozás


      Falun született. Kisbabának olyan csúnya volt, hogy a szülei sokáig tanakodtak azon, hogy a gyerek helyett a nála sokkal jobban kinéző méhlepényt kellene hazavinni. Sokak szerint a mai napig nem lehet pontosan tudni hogyan is döntöttek végül a szülők. Ránézésre nem lehet megállapítani.

      Alacsony. Sokáig azt hitte, hogy ez az állapot változhat. Még egy OKJ-s „Legyünk magasabbak” tanfolyamot is elvégzett, de olyan magasan volt a tábla, hogy nem látta, így megbukott a vizsgán.

      Amorf. Hét évente testsúlyának felét leadja, majd újra felszedi. Ezzel mintegy híven demonstrálja a hét bő és a hét szűk esztendőt, amely már-már biblikus metafora.

      A szereplés számára terápia. Élvezi, hogy bámulhatja a nőket, akik az előadás alatt a zárt ajtók miatt nem tudnak tőle elmenekülni. Humora nehezen behatárolható, valahol a „ne már” és az „inkább hagyd abba” irányzatokat képviseli. Még nem olyan okos, hogy felérje ésszel, hogy mennyire buta.

      Valóra szeretné váltani az álmát. A forintját pedig euróra.