x

Villány-Siklósi borvidék

Villány-Siklósi borvidék

A villányi, hazánk legdélebben fekvő borvidéke. Itt korán tavaszodik, és több napsugár éri a szőlőskerteket. Ősszel, miként errefelé mondják, gyakori a „vénasszonyok nyara”.

align=left Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha. szőlőtelepítést dokumentál.

A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját.

Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt. A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta.



1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg - Lippe féle uradalom.

align=left

Villányi –hegység elhelyezkedése és fekvése révén szőlőtermelésre ideális terület. Kelet- nyugati irányú hegyvonulatának déli lejtői egy sajátos mikroklímát varázsolnak ide. Meleg- mérsékelten nedves éghajlati körzetbe tartozik.

A Villányi hegység közepén lévő Szársomlyó jellegzetes, kopár, kúpszerű csúcsa, cukorsüveg alakjával könnyen megtévesztheti a borvidékre látogatót. Távolról vulkáni hegységnek tűnhet, pedig valójában javarészt mészkőből áll, amely értékes termőtalajjal szolgál a szőlők számára.

A Villányi Borvidék fő talajanyagai a dolomit, a márga, a krétakori mészkő agyagos, néhol homokos lösztakaróval.

Hagyományosnak a kadarka, kékoportó, kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak, olaszrizling és a hárslevelű. Vörösborait a rubin- és gránátvörös szín, az intenzív illat, a testesség, a lágyság és a bársonyosság jellemzi, már-már megközelítve a mediterrán vörösborok tulajdonságait. A vörösborok mellett rosét és fehérborokat is készítenek. A fehérborok fajtajellegesek, illatban és zamatban gazdagok, harmonikusak.

A borvidékhez tartozó hegyközségek: Hegyszentmárton Hegyközség, Kisharsányi Hegyközség, Nagyharsányi Hegyközség, Nagytótfalu Hegyközség, Tenkes Hegyközség Siklós, Villány Hegyközség.