x

Badacsonyi borvidék

Badacsonyi borvidék

A Badacsonyi borvidék az Észak-Dunántúli szőlőtermelő tájba tartozik. Területe kb. 1600 hektár. Klímájára, időjárási viszonyaira, nagy hatással van a Balaton közelsége, mely kedvező mikroklímát teremt az egyik legősibb, és leghíresebb borvidékünknek. A páratartalom megemelése mellett, a nagy vízfelület, kiegyenlítetté teszi a más borvidékeken oly nagy gondokat okozó, szélsőséges időjárási elemeket.

Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. (Ma is római útnak nevezik, de nem bizonyíthatü, hogy valóban Aqincum és Róma összekötő útja volt) A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. (Ekkor került ide a "Budai zöld" -nek nevezett szőlő, mivel Aqincumból hozták magukkal a rómaiak, ami eredetileg Rómából származik.) Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.

Olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát és muskotály a jellegzetes fajtái. Kisebb mértékben előfordulnak zöldszilváni, budai zöld és kéknyelű borok is mint különlegességek. Manapság egyre gyakrabban fordulnak elő a vörös szőlőfajták, melyek a tájra jellemzően különlegesek.