x

Az újborról

Már csak pár hét és megérkeznek az újborok. November közepén Burgundia legdélebbi vidékéről teherautók százai indulnak jól megpakolva a várva várt újborral, a híres beaujolais-val!

align=left A vendéglősök izgatottan helyezik ki a táblát a bejárathoz, hogy mindenki tudjon róla: BEAUJOLAIS NOUVEAU EST ARRIVÉE! vagyis az újbor megérkezett.

A beaujolais túllépte Franciaország határait és Magyarországon is egyre divatosabb italokká váltak ezek a primőr borok: ma már alig van borász, aki ne készülne az újbor ünnepre. A beaujolais a szabad fantáziálást, a cool életérzést fejezi ki a borok világában!

Honnan származik az újbor?

Beaujolais
align=right Franciaország egyik legismertebb borvidéke Burgundia, Párizstól kb. 300 km-re dél-keletre található. Burgundia a világ egyik legösszetettebb, legváltozatosabb borvidéke. Rengeteg az egyedi dűlő, melyek mindegyike más-más karakterű bort ad, a változatos talajösszetétel, a különböző borkészítési stílus; mindezen tényezők miatt a legizgalmasabb borvidék Burgundia. Itt nincsenek nagy termelők, nagy birtokok, a kis birtokszerkezet a jellemző. Nagyobb jelentősége van a termőhelynek, mint a termelőnek. A borvidék meghatározó szőlői a fehérek között a Chardonnay, a kékszőlők közül pedig a Pinot noir.

Az Auxerre és Lyon városok között fekvő borvidék 4 leghíresebb területe északról délre haladva a következők: Chablis, tőle 130-150 km-re Cote d’Or, Burgundia szíve. Nem kevésbé híres a Maconnais borvidék sem, melynek déli szomszédja Beaujolais.

Burgundia déli területe Beaujolais, ahonnan a Beaujolais nouveau származik. Az újbor divatja a hetvenes, nyolcvanas években kezdődött és azóta is töretlen. A siker titka a szőlőben és a technológiában keresendő. A borvidéken egy egyszerű kékszőlő a Gamay a domináns, mely még a legjobb évjáratokban sem ad igazán kiemelkedő minőséget. A termelők rájöttek viszont arra, hogyha ezt a bőtermő, (magyarul tévesen nagyburgundinak nevezett) szőlőt gyorsan kierjesztik és kitalálnak mellé egy eladható sztorit, a bor és a vidék ismert és keresett lesz. Sikerült.

A technológia, ahogy a beaujolais születik szénsav macerációs eljárásnak hívják: Az ép, egészséges szőlőfürtöket – bogyózás és zúzás nélkül - erjesztőtartályokba teszik. A szénsavval és erjesztővel feltöltött tartályban gyorsan lezajlik az erjedés. A szőlő megőrzi sajátos illat-és zamatanyagait, mindamellett a csersav mennyiséget csökkenti. Az erjedés a sajtolás után erjesztőkádban fejeződik be, és így készül el november harmadik hetére az újbor.

align=left

A franciák az újbor születéséből ünnepet csináltak. Tömegével tépik fel az éttermek, vinotékák ajtaját, hogy vegyenek a friss borból. Az éttermekben november harmadik csütörtökétől kezdve (a francia bortörvény ettől a naptól engedi csak forgalmazni a beaujolais-t) újbort újborral isznak, melyhez a burgundiai gasztronómia is partner. Az éttermekben az újborhoz illő párolt húsok, kolbászok, aszpikos sonkák és friss sajtokat kínálnak. A jó ízű poharazgatást és falatozgatást halk sanzonok kísérik. Sok embert látni ilyenkor utcán kannával kezében, bizony egy francia bor is lehet kannás! (persze abban jó minőségű bor van, nem olyanok, mint néhány hazaiban)

Az újbor ünnepe itthon

Magyarországon az újborok kóstolója Márton napjához, november 11-éhez kötődik. Ekkor válik a must borrá tartják sok borvidéken, illik hát az újbort megkóstolni! Az újborhoz nálunk libát szokás fogyasztani.

Mi köze van Szent Mártonnak a borhoz és a libához, és ki is volt Szent Márton valójában?

Szent Márton története

Szent Márton toursi püspök Savariában (Szombathely) született 316-ban. Szülei jómódban élő pogányok voltak. Apja a római légió tisztjeként szolgált. Márton alig 12 éves, amikor szülei tiltakozásának ellenére, keresztény lesz és remeteként kezdi élni le életét. A törvények értelmében katonai szolgálatot kellett teljesítenie, de az Úr hívó szavára kilépett a hadseregből, amiért gyávának nézték. Két évig szolgált a légióban, mindig szolgálat kész volt és fegyelmezett.

Életét csodák kísérték

Isten így nyilvánította ki, hogy Márton az ő kiválasztottja. Első csodája Galliában a ligugéi kolostorban történt, ahol buzgó imával feltámasztott egy meg nem keresztelt hittanulót. A római katonából lett püspököt István király Magyarország védőszentjének választotta, így vált Márton alakja a korai középkorban összekötő szellemi híddá a latin Pannónia és a keresztény Magyarország között. Tiszteletére épült hazánk egyik legszebb kolostor együttese, a magyar államiság szimbóluma, a világörökség kárpát medencei kincse, a Pannonhalmi Bencés Apátság.

Hagyományok, szokások

A mindenki által ismert Márton lúdja egy régi római legendán lapul és annak a Szent Mártonra való átirata. A legenda szerint a Capitólium lúdjai ébresztették fel az alvó őrséget, amikor a gallusok az éj leple alatt Rómát el akarták foglalni. Márton a legenda szerint a ludak óljába bújt, mivel nem akart püspök lenni Toursban, de a ludak hangos gágogása elárulta őt. Innen ered az a hagyomány, hogy Márton napján szépen hízlalt ludat fogyasztottak. Aki Márton napján libát nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik. A népi hagyomány szerint a Márton-napi sült lúd mellcsontjából jósolták meg a téli időjárást: amennyiben a sült liba mellcsontja fehér színű, akkor hosszú, havas, hideg tél várható. Ha a mellcsont piros, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs időre lehet kilátásunk. "Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak" - hangzik a mondás.

Márton napjára már kiforrt az újbor. Dugonics szerint a bornak Szent Márton a bírája, tehát ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. A Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg. Az eredménnyel szívesen el is dicsekedtek a borosgazdák. Várták a borbírálói ítéleteket, a hozzáértő véleményeket. Márton napja az utolsó igazi őszi ünnepünk a naptárban, melyről Bajától Egerig hazánk minden jelentősebb városában, és a tőlünk nyugatra eső országokban kisebb-nagyobb ünnepségek és hagyományőrző rendezvények formájában egyaránt megemlékeznek.