x

Balaton, a magyar tenger

Balaton, a magyar tenger

A Balaton, latinul Lacus Pelso, Közép-Európa legnagyobb tava, magyar neve a szláv blato (mocsár, láp, sár) szóból ered.

align=left Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó egy részétől. Déli partjánál medre sekélyebb, északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A vidék az ország turisztikailag leglátogatottabb területe.

Hullámjárás

A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén a balatonon gyorsan alakulhatnak ki hullámok. A Balatonfelvidék hegyei-völgyei megtörik a szél útját, ezzel lüktetést idéznek elő, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, ami a viszonylag sekély vízmélység következménye. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben, 1,82 métert, illetve a meder közepén, 1,95 métert mértek.

A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így éghajlata óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális.

align=left A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus, amelyeken belül a legnaposabb a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.

Maga a tó jelentős hatással bír környezete mikroklímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal pedig hűvösebb, mint a tótól távolabb. A vízparton a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség is lényegesen kisebb, mint távolabb.

A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli fekvésű hegyoldalai kiváló szőlőtermő területek, amit már a rómaiak is felismertek.

align=left A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-29 fok is lehet. (A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz „hivatalos” hőmérséklete erősen visszaesik.)

A Balaton telente legtöbbször befagy, a jégréteg vastagsága gyakran 20-30 cm-es is lehet. A jellegzetes rianások, azaz hosszú hasadások a jégtakarón a fokozódó hideg hatására, erős hangjelenségek mellett, az összehúzódó jégfelület miatt jönnek létre. Megfordítva, enyhülés idején a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra, illetve a partra torlódnak, és turolás alakul ki.