x

Zakynthos és Kefalónia

Zakynthos és Kefalónia

A nyaralás mindenkinek mást jelent. Van, aki hátizsákkal szeret túrázni vadregényes hegyek-völgyek között, más drótszamáron hódítja meg a vidéket, vagy hajóval a romantikus öblöket. Sokan a tengerpart kényelmét élvezik a napágyakon, este viszont az éjszakai élet nyüzsgésére vágynak. Így vagy úgy, a két szomszédos jón sziget, Kefalónia és Zakynthos mindenkinek tökéletes kikapcsolódást tartogat. De kinek melyik a jobb választás?

Zakynthos, a mozgalmasabb testvér...

Többféleképpen is írják Magyarországon, i-vel és ipszilonnal leírva is találkozhatunk Zakynthos nevével. A két sziget közül ez a kisebb, és a délebben fekvő.
Persze azért nem annyira apró, hiszen a hét Jón (másnéven eptaniszi) sziget közül - Kefalónia és Korfu után - a harmadik legnagyobb. Területe 406 négyzetkilométer, a legnagyobb hosszúsága 40, szélessége 20 kilométer. Körülbelül 35ezer az állandó lakosok száma, ebből mintegy tízezren élnek a sziget fővárosában, Zakynthoson. A szigetre jellemző a zöld, buja növényzet, melyet gyönyörű lila, fehér, bordó és sárga virágok tarkítanak. A Görögországban megszokott olajfák mellett a szigeten fűszérnövényeket (oregánót, bazsalikomot, kakukkfüvet, zsályát), valamint szőlőt is termesztenek. Megszárítva jellegzetes, apró szemű fekete mazsolaként árusítják, valamint helyi bort is készítenek belőle, melyet Verdeának hívnak.

Rengeteg programlehetőség

Zakynthost az ideérkező turistáknak egy opcionálisan választható szigettúrán is bemutatják.
Erre a buszos útra mindenképpen érdemes elmenni azoknak, akiket érdekel ennek a csodálatos földdarabnak a múltja, kultúrája, és természetesen a jelene, hétköznapjai. A busztúra mellett más szervezett, fakultatív kirándulás is várja a nyaralókat. Akik az egyéni szabadidős programokat szeretik, azok természetesen bérelhetnek robogót, autót, quadot, sőt a homokfutókhoz hasonló kis dzsipszerű járgányokat is,
ezekkel szintén be lehet járni a sziget minden zegét-zugát. Ez utóbbi közlekedési eszköz bérleti díja nem kevés, a quad viszont elég veszélyes, érdemes tehát jól meggondolni a választást...

Teknőstúra és csobbanás az édenbe

Mindenképpen érdemes elmenni a fél napos, úgynevezett teknős-túrára.
A nyílt vizen - persze szerencse is kell hozzá - a vendégek megleshetik a sziget egyik jelképét, az álcserepes teknőst (lásd lejjebb). Ezután a part közelébe érve csodálatos barlangrendszer tárul a látogatók szeme elé.
Miközben a kapitány ízletes ebédet készít, a vendégek a lehorgonyzott hajóról a szinte világítóan kék tengerbe csobbanhatnak, majd átúszhatnak a különleges barlangon is.
Az ízletes ebéd elköltése közben fantasztikus látványt nyújt a kristálytiszta vízben a hajó köré gyülekező kék és fekete halak felhője.
Mint egy eleven, vízbe esett nyaklánc darabjai, cikáznak az égszinkék, időnként zöldes árnyalatokba hajló vízben.

Az álcserepes teknős

Egy kicsit még visszatérünk a korábban már említett álcserepes teknőshöz.
A Caretta caretta veszélyeztetett faj, különösen azért, mert júniustól augusztusig a nyaralók által is látogatott partszakaszon ássa mintegy száz tojását a tengerparti homokba. A kis, körülbelül 5 centis teknősök 55 nap után kelnek ki, és a hold fénye segíti őket abban, hogy visszataláljanak a tengerbe. Sajnos a part és a leszálló repülőgépek fényei sokszor becsapják őket, és a szárazföld felé indulnak. A természetvédők ezért ilyenkor rendszeresen felügyelik a partokat, megfelelő irányba terelve az igyekvő apróságokat. A turisták is szigorú szabályok szerint látogathatják ezeket a védett szakaszokat.
A napernyőket nem szúrhatják a homokba, és napnyugta után egyáltalán nem mehetnek le a védett partszakaszokra. A kifejlett teknősök a százhúsz centimétert is elérhetik. A hajótúrán nekünk is volt alkalmunk megfigyelni egy termetesebb példányt, ahogy méltóságteljesen körözött a víz felszíne alatt. A körben álló három turistahajó minden bizonnyal zavarta, de időnként mégiscsak fel kellett bukkannia - hacsak egy pillanatra is - levegőért. Ez a rövid idő is elég volt arra, hogy lencsevégre kerüljön.

Kirándulás a Csempész-öbölbe

Egy másik hajótúra az úgynevezett Csempész-öblöt veszi célba.
A Navagio-öböl a sziget jelenleg legismertebb látványossága. A parton heverő hajóroncs pedig nem túl régen, csak harminc éve pihen a fövenyen. 1980-ban a Görög Haditengerészet két teherhajót vett üldözőbe.
A legénységet csempészettel gyanúsították. Az egyiknek sikerült elmenekülnie, de a másik hajó óriási viharba keveredett. A rakománnyal túlterhelt jármű zátonyra futott, és később a partra sodródott. Az élelmesebb helyiek gyorsan meg is fosztották árukészletétől a roncsot, sokan állítólag még 15 év múltán is a csempészett dohányt szívták. Az öböl melletti partfal több száz méter magas. Tavaly még a buszos szigettúra részeként is meg lehetett tekinteni - a magasból, egy víz fölé nyúló, fémrácsokból álló kilátóból. Idén azonban a sok esőzés hatására annyira meglazult a partfal, hogy túlzottan veszélyessé vált a megközelítése.
Egyénileg ugyan meg lehet tekinteni, de csak saját felelősségre. Aki mégis rászánja magát, csodálatos kékségű tengeröbölben gyönyörködhet - a képeslapok nem túloznak, tényleg ilyen a színe. A hajóroncs pedig a híres kalózregény, a Kincses sziget hangulatát idézi.

A Kék-barlangok

Barlangok és alagútszerű képződmények többfelé találhatóak a szigeten, többek között a sziget déli oldalán, Laganas közelében, ahol a már említett teknőstúra keretében jártunk. De a Kék-barlangok névvel illetett barlangrendszer nem tévesztendő össze ezekkel.
A Kék-barlangok a sziget északi csücskénél, a St Nicholas (Agios Nikolaos) kikötő közelében vannak. Ide egész kis hajókkal viszik ki a turistákat, ezekkel némelyik nagyobb képződménybe egészen be lehet menni. Érdemes a látogatást a kora délelőtti órákra tervezni, ekkor különleges látványban lehet részünk.
A szinte valószinűtlenül tiszta tengerben lelátunk a fenékig, ahol különböző színű, például piros és lila színekben pompázó kövekben is gyönyörködhetünk. A kapukhoz hasonló nyitott sziklanyílásokon keresztülhaladva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy romantikus film megelevenedett jeleneteit élnénk újra éppen.
A kis hajó innen hamarosan eléri a nyílt tengert is, ahol a kapitány kicsit meghintáztatja az erősebben borzolódó hullámokon az utasokat, mielőtt visszatérne a kikötőbe. A Kék-barlangokat csak akkor látogathatjuk, ha viszonylag nyugalomban van a tenger.
A hajósok nem kockáztatják a vendégek testi épségét.

Laganas, az éjszakai élet központja

Zakynthos legmozgalmasabb nyaralóhelye a délkeleti öbölben található Laganas.
Nappal a 4-5 kilométer hosszú homokos parton zajlik az élet. Szinte nincs olyan szórakozási forma, amit itt ne lehetne a tengerben kipróbálni. A jet-ski, a motorcsónakkal vontatott ernyő és különféle felfújt vizieszközök, és természetesen a vizibicikli is megtalálhatóak a kínálatban. Nagyon sok a fiatal, főleg az angol turista.
Az éjszakai élet is ehhez igazodik. A város napnyugta után tulajdonképpen egyetlen hatalmas szórakozóhellyé változik, bárok, klubok, tavernák és üzletek sokaságával. A pörgés egészen hajnalig tart.
Érdemes még itthon tájékozódni a szállásunk elhelyezkedése, sajátosságai felől, nehogy meglepetés érjen minket. Szerencsére mindenféle kategóriájú szálloda és apartman megtalálható az Ibusz és partnerirodái kínálatában.
Természetesen a nyugalomra vágyók is találhatnak szállást a szigeten, nekik inkább a kevésbé nyüzsgő Kalamakit vagy esetleg Tsilivit ajánlom.

A csendesebb Kalamaki

Kalamaki fő előnye, hogy szinte egybeépült Laganassal. Lehet tehát bulizni, de utána el lehet bújni a város zaja elől.
Sekély vizű, nyugodt, homokos partszakasz jellemzi a települést. Ez a hely ideális családoknak, kisgyerekeseknek éppúgy, mint a felnőtt vagy idősebb, nyugalmat kereső és kedvelő korosztálynak. Egyetlen szépséghibája van a környéknek: itt található a sziget repülőtere, ezért a leszálló gépek nagyon közel húznak el a strand felett. De mivel közel sincs akkora forgalom, mint egy európai nagyvárosban, ezzel könnyen együtt lehet élni.

A régi-új főváros: Zakynthos

Kalamakiból észak felé indulva hamarosan elérjük a sziget fővárosát, Zakynthost, melyet a helyiek egyszerűen csak Chorának (azaz városnak) neveznek.
1953-ban hatalmas földrengés volt Zakynthoson és Kefalónián, mely a sziget épületeinek nagy részét teljesen elpusztította. A romba dőlt palotákat, templomokat megpróbálták eredeti formájukban helyreállítani, ami részben sikerült, de sok egyházi és világi épület végleg az enyészet martalékává vált.
Helyettük ugyan új épületek állnak, de a velencei hatás ma is érvényesül: a szűk utcácskák rengeteg felfedeznivalót rejtenek. Esténként pezseg az élet. A város legismertebb tere a Solomos tér. Nevét a nagy nemzeti költőről, Dionysos Solomosról, a görög himnusz szerzőjéről kapta.
Az ő síremlékét is megtekinthetjük a közeli Solomos múzeumban, valamint annak a fának a törzsét is, mely alatt a görögök legszentebb költeményét írta. A téren található még többek között a Könyvtár, a Bizánci múzeum és a Városháza épülete is. Ha elfáradtunk a melegben, hangulatos kávézókban frissülhetünk fel.
Mielőtt tovább indulunánk, érdemes még felsétálnunk a Várhegyre (vagy másképpen a Bochali dombra). Innen fantasztikus a panoráma a városra és a kikötőre, a tenger innen is megmutatja csodálatos kékjét.

Arany középút: Tsilivi

Tovább haladva észak felé, hamarosan elérjük a másik kedvelt turistaközpontot, Tsilivit. Valamivel kisebb, mint Laganas, de a hosszan elnyúló főutcán terpeszkedő szórakozóhelyek, tavernák és üzletek hasonló képet mutatnak.
A tengerpart elég változatos. Van, ahol kissé keskenyebb a strand, és nehezebb helyet találni, máshol viszont kevesebb a turista, és a parti föveny is szélesebb. Érdemes a nyaralás első napján rászánni az időt arra, hogy végigsétáljuk az itteni partot, és kiválasszuk a nekünk leginkább megfelelő partszakaszt, nehogy az utolsó napokban döbbenjünk rá, hogy számunkra sokkal megnyerőbb helyet is találhattunk volna, mint ahol elsőre letelepedtünk. A szállás kiválasztásánál ugyanez a helyzet. Ha a központban foglalunk, fel kell készülnünk arra, hogy hajnalban a bulizásból hazatérő angol turisták hangoskodhatnak, netán egy-egy robogó húz el a szálloda előtt. Mindezek ellenére némileg nyugodtabb itt az élet, mint Laganasban.
A strand lassan mélyülő, homokos, ezért kisgyermekesek számára is tökéletesen alkalmas a fürdésre. Arra azonban számítsunk, hogy a parttól 20-30 méterre elég sok tengeri sün található - nézzünk a lábunk elé, vagy húzzunk strandcipőt....

Kefalónia, a nyugalom szigete

A Jón-szigetek legnagyobbika.
Kefalónia kevesebb, mint 20 kilométerre fekszik Zakynthos partjaitól. Ha nem közvetlenül ide érkezik a repülőnk, Zakynthosról egy óra alatt átjuthatunk ide komppal. Aki Kefalóniára jön nyaralni, azt tényleg idilli nyugalom veszi körül.
A sziget vezetése tudatosan korlátozza az ide érkező charter gépek számát, ezért viszonylag kevés a turista. Kefalónia lakossága 45.000 fő (átlag 55 ember/ km2), területe 800 km2. Domborzata többnyire hegyvidéki, arculatának meghatározója az Enos-hegység.
Legmagasabb csúcsa az 1628 méter magas Mount Ainos.

Lassi

A magyarok által kedvelt, a sziget nyugati partján elterülő Lassi kifejezetten nyugalmas városka.
Éjfélkor a szórakozóhelyek bezárnak, hogy ne zavarják a pihenni vágyók nyugalmát.
Igényünknek és pénztárcánknak megfelelően az egyszerűbb, de annál tetszetősebb apartmanoktól a minden igényt kielégítő szállodákig sokféle szálláslehetőség közül választhatunk. Mi a főutcához közeli, mégis szupercsendes Marina stúdióban laktunk.
Az igényes apartman szobái a közös nagy kertre néztek, ahol hajnalban különleges élmény volt hallgatni a kora-nyári madárdalt.
Lassi strandja igazi gyöngyszem. A széles, homokos tengerparton sorakozó igényes, fa napozóágyak és gyékény napernyők szinte trópusi hangulatot árasztanak. A pár lépésnyire található bárból kellemes, napszaknak mindig megfelelő zene szól. Két percen belül igényes éttermet is találunk, ahol az esti vendéglői árakhoz képest nagyon olcsón ebédelhetünk: a gyros pitában például mindössze 2,20 euróba kerül.

Argostoli, a főváros

Lassitól nem messze, északi irányban fekszik Argostoli, a sziget fővárosa.
A már említett földrengés Kefalóniát még jobban romba döntötte, mint Zakynthost. A város ezért szigorú szabályok szerint épült újjá: nem lehet sokemeletes házakat építeni, és az épületeket egy zárt betonváz biztosítja az összedőléstől. Így egy esetleges földrengés esetén csak inog, de nem roskad össze az épület. Argostoli sétálóutcája hasonlít egy európai nagyváros bevásárlóközpontjához. Itt mindent kapni, ami szem-szájnak ingere, a souvenirektől a régiségekig, a ruhaneműktől a kortárs művészeti alkotásokig.
A főtéren itt is zajlik az élet, de az éjféli csendrendelet megálljt parancsol a hajnalig tartó dáridónak. A városka kikötője is fantasztikus látvány, sokszor kötnek itt ki hatalmas jachtok. A helyi lakosok, különösen a nők itt sokkal színesebben öltöznek, mint Athénban vagy más görög szárazföldi nagyvárosokban.
A drága éttermek mellett egész olcsón is megvacsorázhatunk, ha kellő időt szánunk a terep felderítésére.

Kefalóniai sziget-túra

A buszos szigettúra Kefalónián is része a fakultatív programoknak. Északra indul, majd a sziget felső csücskében található Fiskardo megtekintése után délre vesszük az irányt. De nézzük, milyen látnivalók is vannak ezen az egésznapos, érdekes túrán:

Myrtos-öböl

Sokan állítják, hogy a térségben sehol sem olyan kék a tenger, mint a híres Myrtos-öbölben.
Ezt az állítást mindaddig elhittem, amíg nem láttam a fentebb már említett zakynthosi Navagio-öblöt. Így vagy úgy, a Myrtos-öböl a világ leghíresebb és legszebb tengeröblei közé tartozik. Talán kevesen tudják, hogy ezen a szigeten forgatták a Corelli kapitány mandolinja című filmet, de nem kizárólag a táj szépségei miatt. A mozi ugyanis igaz történetet dolgoz fel: a második világháborúban az itt állomásozó olasz csapatok szembeszállnak a később bevonuló németekkel, akik közül több ezret ki is végeznek az elvileg „szövetséges” erők. A film két főszerepét Nicolas Cage és Penélope Cruz alakítja, a jeleneteket a sziget tucatnyi helyszínén forgatták, többek közt a festői szépségű Myrtos-öbölben.

Fiskardo, a sziget gyöngyszeme


A Myrtos-öböltől észak felé továbbhaladva hamarosan elérjük Fiskardót.
A Kefalónia északkeleti csücskében fekvő Fiskardo az egyetlen olyan település a szigeten, amit érintetlenül hagyott az 1953-as nagy földrengés.
Az egykor csendes, a legszegényebb halászok által lakott falu ma a sziget legreprezentatívabb, és egyben legdrágább kisvárosa, gazdag kereskedők és a görög elit egyéb képviselőinek gyűjtőhelye.
Mesés hangulatú kávézók, művészeti tárgyakat áruló boltocskák, hangulatos, kockás abroszos tavernák sorakoznak itt a hajók árnyékában. Sok híresség is kiköt itt egy-két napra, Madonnától Jackóig állítólag sokan megfordultak itt a világsztárok közül. Szinte minden ház más színűre van festve, sárga, narancssárga, rózsaszín, kék, zöld színben pompáznak az épületek.
Fiskardo szinpompás látványába az is beleszeret, aki egyébként nem annyira rajong a mediterrán városokért. Innen indulnak a kompok a szomszédos Ithaka szigetére. A városka egyetlen hátránya, hogy nincsen saját kútja - az ivóvizet ezért úgy kell ideszállítani.
A parton sorakozó kávézók szinte mindegyike fedett, ezzel az ügyes megoldással a tikkadt turisták legtöbbje beül valahová és elkortyol egy frissítőt az egy-két órás látogatás során.

A Melissani tó

Különleges természeti szépségek közé tartozik a Sami városa melletti Melissani-tó, melyhez egy barlangi folyosón át juthatunk el.
Tulajdonképpen egy olyan barlangról van szó, aminek beszakadt egy földrengés során a teteje, így a napfény különleges módon világítja meg a magas falak között megbúvó víztükröt. A kis mólónál csónakokba szállhatunk, úgy fedezhetjük fel a tengerszemet, amelynek egy nyitott és egy zárt része van. A csónakok szinte lebegni látszanak a vakítóan kék vizen.
Érdekesség, hogy a félig édes-félig sós tóban kizárólag angolnák élnek. Az nem derült ki, hogy az angolnák - ragadozó halakról van szó - tulajdonképpen akkor mit is esznek...
Az 1962-es ásatások alatt S. Marinos a korábbi Minószi kultúra fontos ereklyéit találta itt. Az olajlámpákat és tányérokat Pan isten és több nimfa ábrái díszítik. Pan újonnan mintázott kisméretű szobrát meg is csodálhatjuk a barlang bejáratánál.
A görög mitológiában egyébként Melissani a nimfák barlangja, a tavat pedig az egyik nimfáról, Melissanthi-ről nevezték el.

A Drogarati-cseppkőbarlang

A Drogarati-cseppkőbarlang 150 millió éve ékesíti magát álló- és függő cseppköveivel. A barlang önmagában is gyönyörű, ám kitűnő akusztikája miatt komolyzenei koncerteket is rendeznek benne, mely még izgalmasabbá teszi annak látogatását.
Az 1963 óta látogatható barlangban a hőmérséklet 18 fok, a páratartalom 90 százalékos. A görögök kedvence, Maria Callas is többször fellépett itt. Sajnos a turisták több helyen letördelték a cseppkövek egy részét, de így is szinpompás látványt nyújt a lépcsőn körbejárható nagyterem. Az egyéni belépő bizony elég borsos, de a busztúra árában természetesen benne foglaltatik. Egy könnyű pulóvert érdemes hozni a fázósabbaknak.

Szent Gerassimos kolostora

A buszos túra következő állomása a sziget védőszentjéről, szent Gerassimosról elnevezett kolostor.
Ide minden év augusztus 15-én látogatnak el a zarándokok Görögország minden részéről. Az impozáns templom alatt található üregben töltötte el a szent élete utolsó részét, ez a két szűk helyiségből álló barlangszerű objektum a templomból közelíthető meg egy vaslépcsőn át. A belső helyiségbe csak kúszva juthatunk be, egy szűk kis nyíláson át. Klausztrofóbiásoknak nem ajánlott, a többiek pedig lehetőleg ne fehér pólóban próbálkozzanak.

A sziget bora: a Robola

A helyiek nagyon büszkék borukra, ami a Robola névre hallgat.
A buszos körtúra befejező (vagy kezdő, attól függ, melyik irányban kerüli meg a csoport a szigetet) állomása a kolostorhoz közel található borászat. Itt 4-5 féle nedűt kóstolhatunk meg, a könnyű fehértől a testesebb vörösig. A nagy melegben a rosé főleg a társaság hölgytagjainak ízlett, nekem a legegyszerűbb száraz fehérbor nyerte el a tetszésemet.
Természetesen vásárolni is lehet, bár a boltok a szigeten mindenhol hasonló áron kínálják ezeket a termékeket.

Pörgés vagy nyugalom?

Visszatérve az alapkérdésre, talán sikerült egy leheletnyi támpontot adni ahhoz, hogy kinek melyik szigetet érdemes választani.
A nyugalmat, érintetlenséget, gyönyörű tájakat és hagyományos halászfalvakat kedvelőknek Kefalónia lehet az ideálisabb választás. Akik pörögni, szórakozni szeretnének, vagy az aktív pihenést, hajótúrákat, öbölben úszkálást kedvelik, azoknak inkább Zakynthost javaslom.
Így vagy úgy, akik Görögországot szeretik, előbb-utóbb sort kerítenek mindkettőre, hiszen a Jón-szigetek a világ legszebb ékszerdobozai közé tartoznak. Lepjük meg velük magunkat, szép sorjában...

Köszönet az utazásért és az élményekért az IBUSZ utazási irodának!

Fotók és szöveg:
Vinnay Péter
  • 
  • Malomkert Panzió és Étterem

    Malomkert Panzió és Étterem

    Étterem és hotelegyüttesünk a világ zajától távol, csendes, festői szépségű környezetben fekszik Nagybörzsönyben. Az épület uniós pályázat keretein belül épült a 2010 és 2012. év között. Épületkomplexumunk a falu főterén helyezkedik el, mégis csendes, nyugodt helyen.
    Nagybörzsöny