Határfolyó
A Dráva viszonylagos érintetlenségét annak köszönheti, hogy Magyarország délnyugati határán szinte végig határfolyó.
)
Zsákfalvak
A környék a magyarországi átlaghoz képest elmaradottnak számít. A folyóhoz közeli zsákfalvakban nagy a szegénység, az út szélén időnként ezeréves lecsupaszított Barkas-karosszériákat látunk, amiben emberek ülnek, és őrzik a földeket. A folyó felé közelítve aztán egyre jobban birtokba veszi a természet a tájat. A Dráva hatalmas, változatos, sok helyütt mélykék és helyenként igen veszélyes folyó. A legváltozatosabb helyen épít homokpadokat, örvények tarkítják a víztükröt, a terepet nem ismerő kirándulónak nemhogy fürdeni, de még csónakázni sem tanácsos itt tapasztalt vezető nélkül. A Dráva méltóságteljes, igazi vadvíz.
Magyarországon hajózható
A folyó 749 kilométeren keresztül kanyarog, mielőtt a Dunába ömlik. Ebből azonban mindössze 90 km a hajózható szakasz, szerencsére ez érinti Magyarország területét. A felső szakaszra már nem annyira érvényes a szabályozatlan jelző, hiszen Ausztria, Szlovénia és Horvátország területén összesen 16 vizierőművet építettek az elmúlt évtizedekben. A veszedelmes folyó ezáltal némileg megszelídült, viszont a hordalékát nem képes elszállítani, így idővel elszennyeződhetnek a talajban található értékes ivóvízkészletek. A bátrabbak helyi vezetővel evezőstúrákra is indulhatnak, de ne itt kezdjük a gyakorlást...
)
A Duna-Dráva Nemzeti Park
Az értékesebb vízi élőhelyek, holtágak a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartoznak. 50ezer hektáron találhatóak védett területek, amelyeken a dús, buja vegetáció és a rendkívüli fajgazdagság a jellemző. A folyó Őrtilosnál lép magyar területre, és a gyors folyás itt hirtelen meglassul. A folyó hordalékát jellegzetes homokzátonyok formájában rakja le, bizonyos kevésbé veszélyes részeken nyári, alacsony vízállásnál ezekre be is lehet gyalogolni (itt tábla is jelzi ezt). A parton ártéri ligeterdők és gyertyános-tölgyesek váltják egymást. Több olyan növényfaj is található itt, ami Magyarország területén máshol nem fordul elő. Ilyenek a hármaslevelű szellőrózsa, a pofók árvacsalán, és a hármaslevelű fogasír. A folyó halgazdagsága is legendás, a helyi horgászok gyakran mesélnek 50-60 kilogrammos szörnyekről, amelyek a sodrást is kihasználva cérnaként tépik el a legerősebb horgászzsinórokat is. A csónakból horgászókat a nagy halak gyakran átvontatják horvát területre, aminek a határőrök nem nagyon örülnek. A védett halak közül gyakori errefelé a magyar bucó, a pénzes pér, sőt dunai galóca és sima tok is előfordul. A löszfalakban szívesen megtelepednek a partifecskék, a gyurgyalag, és a folyók színes ékköve, a jégmadár is gyakori vendég. A nagy testű madarak közül kiemelhetjük a jelentős rétisas és fekete gólya állományt is.
)
)
A Barcsi Ősborókás
Legendás terület, ahol néhány éve tűz pusztított, de kezdi kiheverni a sebeket. A vegetáció a savanyú homoktalajon alakult ki, a borókák mellett zuzmók, mohák is megtalálhatók, egyik legjellemzőbb növény a tarajos pajzsika. A borókás mindenképpen megér egy látogatást, semmiképpen ne hagyjuk ki. Ha laikusként nem is tudjuk beazonosítani a különleges állat- és növényvilág képviselőit, a látvány önmagáért beszél.
)
Ideális legelők
A folyóparton élő emberek már régóta állattenyésztéssel foglalkoznak elsősorban. Nemcsak szarvasmarhát és disznót, hanem nagyszámú birkát is tartanak. Az igénytelen jószág olyan helyeken is talál legelnivalót, ahol a marhák már nem nagyon tudnak mit enni. A már említett évtizedes elzártság és az ebből adódó elmaradottság megtanította a helyieket arra, hogy a jég hátán is megéljenek. Régen a fakitermelés is jelentős volt, de a nemzeti parkká nyilvánítás óta ez a lehetőség jelentősen visszaesett.
A Drávaszög
A Duna és a Dráva összefolyásánál található területet Drávaszögnek nevezik. Ez már horvát területre esik, de a mintegy tíz falunak sikerült megőriznie magyarságát. Vörösmart, Várdaróc, Karancs, Hercegszöllős olyan helyek, ahol az erős családi kötelékek és a vallási hagyományok konzerválták a múltat. A helyes, rendezett kis falvak mellett itt található a híres Kopácsi Rét. Ez egy 72 négyzetkilométeres mocsaras, lápos terület, ahol mintegy 280-féle madárfajt jegyeztek fel eddig a tudósok. Természetesen ebbe beleszámolták az átvonuló állományokat is. A terület szigorúan védett, de egy 23 hektáros park látogatható. Sokan keresik fel Magyarországról is. A helyiek professzionális vendéglátásban részesítik a turistákat, messze földön híres például az itt készülő halászlé.
Végezetül
A Dráva egy olyan kevéssé felfedezett területe Magyarországnak, amit az aktív pihenést kedvelőknek mindenképpen érdemes felkeresni. Itt mindenki megtalálhatja a magának való kikapcsolódási formát. A gyönyörű természeti környezet mellett a híres festett kazettás templomok nyújtanak felejthetetlen élményt, aki kényelmesebb pihenésre és városi környezetre vágyik, az pedig Barcsról indulva kényelmes hajótúrákon is részt vehet. A viszonylag gyenge forgalom ideális terep a biciklitúrákhoz. Egy dolgot viszont még egyszer nyomatékosan hangsúlyozni kell: a Dráva a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb hazai folyónk. Kísérő nélkül soha ne menjünk partközelbe, sok helyen elég, ha megcsúszunk és már magával is ragadott az ár. Helyi forrásból tudom, hogy a veszélyesebb helyeken egy-két sör után a horgászokat nem is engedik le a partra. Ha viszont betartjuk a játékszabályokat, Közép-Európa olyan, szinte érintetlen természeti területét fedezhetjük fel, amihez hasonló legközelebb csak több ezer kilométer távolságra található.
)
Kép és szöveg: -vp-
