x

Szellemi kalandok Balatonfüreden és Tihanyban

További ajánlataink

Szellemi kalandok Balatonfüreden és Tihanyban

Bár általában a kevésbé ismert, nehezen megközelíthető, de izgalmas helyszínekre szoktuk felhívni olvasóink figyelmét, most mégis a népszerű Balatonfüreden és Tihanyban teszünk egy kis szellemi, kulturális kirándulást.

Balatonfüred, Jókai menedéke

A hely kulturális öröksége szinte kötelezi az irodalom és művészetek iránt érdeklődő látogatót, hogy egy kis kitérőt tegyen a partról. Nem kell messze menni, hiszen csak két perc séta, és máris megérkezünk a Jókai Mór Emlékházhoz.
Az írót különleges kapcsolat fűzte ehhez az 1870-es években elkészült villához, a szentélyként tisztelt dolgozószobában fejezte be leghíresebb, Az arany ember című regényét. A házba belépve úgy érezhetjük magunkat, mintha épp vendégségbe érkeztünk volna az író-színésznő házaspárhoz. A szépen terített asztal mellett érezzük Laborfalvy Róza által elkészített 6-8 fogásos ebéd illatát, halljuk a zenélő óra békebeli hangjait, megcsodálhatjuk a míves biedermeier kisbútorokat, és a hálószobatitkokba is bepillantást nyerhetünk. A ház idegenvezetője ízes magyarsággal, és olyan meghökkentő részletességgel mutatja be az épület mind a hat szobáját, hogy szinte azonnal kedvet kapunk a gyerekkorunkban még talán fanyalogva kézbe vett kötelező olvasmányok újbóli elolvasasására.
Talán kevesen tudják, hogy Jókai rendkívüli szépségű apró csontfaragványokat is készített, ezeket, és még sok más használati tárgyat is megcsodálhatunk ezen a hagyományőrző, mégis huszonegyedik századi elvárások alapján rendezett kiállításon.

A Vaszary-villa

Vaszary Kolos, a felvilágosult szellemű pannonhalmi főapát 1912-ben a Szentszék engedélyével lemondott, és a Jókai-ház szomszédságában álló villájába költözött. A gyönyörű neobarokk épület immár újra régi fényében pompázik, bár az elmúlt évtizedekben - sok más hasonló értékünkhöz - mozgalmas, olykor hányatott sorsot kellett megélnie.
A hercegprímás halála után először még csak az értékes bútorzatot árverezték el, nemsokára aztán az épületet is eladták, és tiszti nyaralóként hasznosították. Később a szív- és vérkeringési problémákkal küszködőket utalták be ide terápiás pihenésre, ez az időszak egészen 1944-ig tartott. A hatvanas években egy vasbeton szerkezetű, a kor politikai elvárásainak megfelelő monstrumot emeltek az elegáns épület mellé, amit csak tavaly sikerült végre elbontani, bár a villa már 2004 óta védettséget élvez. Ezzel egyidőben a romos épület is új életre kelt: jelenleg három kiállítást is megtekinthetünk falai között.
Az egyházfő unokatestvérének, Vaszary János festőművésznek október 31-ig látható itt időszakos tárlata, a képek a Magyar Nemzeti Galériából érkeztek. A rendkívül sokféle stílusban alkotó művész képei korszakonként elkülönítve jelennek meg, és még a művészetekben kevéssé jártasaknak is maradandó élményt jelent ez az izgalmas életmű-válogatás.

A Szomolányi gyűjtemény

Szomolányi Elemér műgyűjtőről szinte semmit nem tud az utókor. Élete ugyanolyan rejtélyes volt, mint a halála. A gyűjtő végakarataként került a debreceni Déri Múzeumba a páratlan gazdagságú anyag, ami Szomolányi szinte teljes másfél szobás lakását elfoglalta. Az ötvöstárgyak, szelencék, szőnyegek és más értékes tárgyak fantasztikus mennyisége minden látogatóban óhatatlanul megfogalmazza a kérdést: vajon hogyan juthatott ez a szerény körülmények között élő mérnökember ennek a fantasztikus kincsnek a birtokába, és hogyan tudta ezt évtizedekig szinte hermetikusan elzárni a külvilág elől? A Déri Múzeummal közösen rendezett kiállítás 2010. augusztus 29-éig látható.

A gesztus művésze

Ha kigyönyörködtük magunkat a páratlan műkincsekkel teli termekben, a szomszédban még megtekinthetjük Nádler István festőművésznek, a hazai neoavangárd egyik alapítójának kiállítását is. Tulajdonképpen egy olyan kiállítássorozat első állomása ez a tárlat, amely a kortárs művészeti technikákat tárja nagyérdemű elé. Sok képet a nyolcvanas évek kortárs zenei élményei (Kurtág, Steve Reich, Xenaxis, Vidovszky, Sáry, Jeney) ihlettek, és a művész életében ez a zenével történő párhuzamos alkotás a kilencvenes években teljesedett ki igazán. A művek befogadásához kellő nyitottság és elmélyültség szükségeltetik, ínyenceknek, álmodozóknak, különlegességet kedvelőknek erősen ajánlott.

Újra Tihanyi Szabadtéri Játékok

Idén július 9 - augusztus 21. között várja látogatóit a Tihanyi Szabadtéri Játékok. Május végén a szabadtéri színpad a nemrégiben elhunyt nagyszerű művész, Bujtor István nevét vette fel, aki a saját maga által rendezett Kakukkfészek című előadásban tavaly még személyesen alakította itt Bromdent, az indián főnököt. A rendezést Eperjes Károly vette át, bár elmondása szerint szinte semmit nem kellett alakítani az eredeti Bujtor-féle megformáláson.
A Bujtor István Szabadtéri Színpad technikailag is megújult: vadonatúj hangtechnikát kapott, a színpadi rész pedig egy mobil tetőt, ami előadások alatt a díszleteket és a színészeket védi az olykor hirtelen jövő égi áldástól. Ott jártunkkor éppen a székek acélrögzítését festették, és az utolsó simításokat végezték a nézőtér környékén.
A programban mindenki megtalálhatja az érdeklődésének, ízlésének megfelelőt: a már említett Kakukkfészek mellett többek között láthatjuk az Indul a bakterház, a Csókol anyád, a Tanár úr kérem, a Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk című előadásokat, gyönyörködhetünk az Experidance fantasztikus táncelőadásában, sőt immár hagyományosnak számít a minden évben megrendezett Republic koncert is.
-vp-