x

Pécs körüli túrák 1.

Pécs körüli túrák 1.

Az idei esztendőben Pécs Európa kulturális fővárosa lett, ezért érdemes azzal kezdeni, hogy sorra bemutatjuk a város környékének nevezetességeit, kevéssé, ismert, de kiváló turisztikai célpontjait. Első úti célunk Abaliget és környéke, idegenvezetőnk a vidéket jól ismerő Komlós Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa.

Első utunk a környék kiemelt nevezetességéhez, az Abaligeti Cseppkőbarlanghoz vezet. Mit érdemes tudni erről a gyönyörű természeti képződményről?

A Mecsek egyik legismertebb látnivalója az Abaligeti Cseppkőbarlang, ami a Nyugat-Mecsek területén helyezkedik el Ez a Dél-Dunántúl egyetlen kiépített, látogatható barlangja. A formavilága következtében régebben a világ száz legszebb természeti csodája közé sorolták.
A barlangrendszer főága mindenki számára látogatható. Vannak három mellékága is, ami a nagyközönség előtt zárva van, ide kutatók mehetnek barlangi túrákra. Itt vannak nehezen járható részek, ehhez szükség van megfelelő felszerelésre. A feltárás nem fejeződött be. A barlangászok mai napig kutatják és fedeznek fel újabb szakaszokat.

Mi teszi különlegessé ezt a barlangot?

A víz eróziós tevékenysége folytán kialakított formavilág, ami különleges, ez viszonylag ritka. Magyarországon nem is tudom, hogy van-e ilyen barlang, ami ennyire jellemzően így nyerte el a formakincsét. A barlang ma is formálódik, annak ellenére, hogy a kiépítés során mesterséges hidak, járdák épültek, és a patak most már részben mesterséges útvonalon halad. Ez a barlang cseppkövekben viszonylag szegény, és formavilágát a barlangi patak évmilliós munkája alakította ki. A nagyteremben viszont igen szép cseppkőképződmények is vannak.


Mikor látogatható a nagyközönség számára?

Ami jó hír, hogy egész évben látogatható, a főszezonban naponta reggel 9-től este 6 óráig, a téli időszakban tíz órától háromig van nyitva. A barlang könnyen megközelíthető, Abaliget központjában található. Pécstől mindössze húsz kilométer, nemcsak autóval, hanem távolsági busszal is könnyen elérhető.


Van egy másik érdekesség Abaligeten, egy múzeum, ami a denevérek életét mutatja be...

Igen, a barlangtól egy terméskő lépcső vezet a múzeum épületéhez. Idén öt éves ez a múzeum, és a denevérek életével, vándorlásával, táplálkozási szokásaival ismerteti meg a nagyközönséget. Egy laikus számára olyan szempontból is érdekes ez, hogy igyekszik eloszlatni azokat az alaptalan félelmeket, hogy a denevérek az emberek hajába csimpaszkodnak vagy a vérüket szívják. A Magyarországon élő denevérek rovarokkal táplálkoznak, nem ragadozók, nem támadják meg az embert.

A múzeumban természetesen élő denevéreket nem láthatunk...

Élő denevérek csak a barlangban vannak. A kutatások szerint 21 denevérfaj található meg a barlangban, de egyes források egy huszonkettedik fajról is említést tesznek. A múzeumban különböző makettek, barlang- és padlásrészletek láthatóak, amelyek a denevérek lakókörnyezetét modellezik, és egy nagyon informatív tárlatvezetés keretében lehet felfedezni az itt látható érdekességeket.
Korszerű interaktív technika is található itt, érintőképernyős információs pult segítségével követhetjük nyomon a denevérfajok bemutatását. Ami még érdekes, hogy egy speciális eljárással a denevérek hangját átkonvertálták az emberi fül számára hallható tartományba. Vannak különbségek az egyes fajok hangjai között, úgyhogy érdemes meghallgatni ezeket a felvételeket.

Úgy tudom, a barlangban óvatosan, halkan kell közlekedni és hangoskodni sem szabad.

Ez így van. A denevérek, mint említettem, rovarokkal táplálkoznak. Ilyenkor a téli időszakban nincsenek rovarok, tehát nem jutnak táplálékhoz. Hogy ezt a táplálékszegény időszakot átvészeljék, hibernálják magukat, ami azt jelenti, hogy rendkívül lelassul a légzésük és a szívverésük. Ilyenkor percenként egyszer vagy maximum kétszer dobban a szívük. Értelemszerűen így nincsen számottevő energiaszükségletük sem, és így át tudják vészelni a táplálékhiányos időszakot. Ez körülbelül decembertől márciusig tart. Amire ilyenkor vigyázni kell, hogy ne ébresszük fel a denevéreket, mert ez az életükbe kerül, hiszen az energia-utánpótlási lehetőség ilyenkor nem áll rendelkezésükre. Sok helyen az alvó denevérek a látogatók feje fölött mindössze két méterre csimpaszkodnak, akár több tucat is egy helyen. Ha az egyik felébred, akkor az a szomszédait is fölébreszti. Tehát ne hangosodjunk, dobogjunk, zajongjunk a barlangban.

2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa lesz. Erről majd külön interjúban fogunk beszélni, viszont ez óhatatlanul ráirányítja a figyelmet a térség többi látnivalójára.

Számtalan kulturális és természeti értéket találhatunk a Mecsekben, elsősorban a Jakab-hegy, amit szeretnék kiemelni. Ez a Nyugat-Mecsek területén helyezkedik el, és ami miatt ez különleges érték, az az, hogy az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend, a Pálosok egykori kolostorai találhatók a hegytetőn.
Mára már ezeknek csak a romjai maradtak meg. Két évvel ezelőtt egy európai uniós támogatás lehetővé tette, hogy felújítsák ezeket a romokat, és megállítsák a pusztulásukat. A környék rendezése is megtörtént. Pálosok természetesen élnek még Magyarországon más kolostorokban, és az egyik pécsi templom, a Líceum templom is a pálos rendhez tartozik.

Milyen érdekesség van még itt Jakabhegyen?

Régi harangsírokat is lehet itt találni, illetve egy erődítményrendszernek, nevezetesen egy földvárnak a romjait.
Érdemes szakvezetőt igénybe venni a terület felfedezésére. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága természetvédelmi szolgálata végez ilyen jellegű természetvédelmi tevékenységet is. Egyidejűleg tehát nemcsak a természeti, hanem a kultúrtörténeti értékek bemutatása is lehetséges. Természetesen ez nemcsak a Jakabhegy, hanem az egész nemzeti park területére érvényes.

(folytatjuk)

Szöveg: Vinnay Péter
Kép: Komlós Attila, Gergely Tibor