Pattanjunk nyeregbe!

Az életünkben betöltött szerepe napjainkra gyökeresen megváltozott. Ma új reneszánszát éli a sportban és szabadidős társként. A hátán visszajuthatunk a természethez - messze a civilizáció káoszától – egészen a kikapcsolódás birodalmáig. Nem egyszerűen sporteszköz, hanem fizikai és lelki egészségünk megőrzésében aktívan közreműködő, hűséges segítő társunk.

Intenzív oxigén-kúra

A szabad levegőn végzett mozgás jótékony hatással van a keringésre és a légzésre. Több oxigén jut szervezetünk minden sejtjébe, kitisztulunk, felfrissülünk – javul a közérzetünk. Legalább arra a néhány órára bátran fellélegezhetünk - lehetőleg jó mélyeket, hogy a tüdőnk minden hólyagocskájába jusson egy kis tiszta és oxigéndús levegő. Akik sosem ültek lovon rendszerint úgy vélik, hogy a lovaglásban semmi fárasztó nincs, hiszen a ló szaladgál, lovasa pedig csak ül kényelmesen a hátán. Sajnos ki kell ábrándítanom azokat a leendő lovasokat, akik egy laza és pihentető szabadidős elfoglaltságot keresnek, ugyanis ez a sport izommunka tekintetében komolyan vetekszik egy intenzív futással. A lovaglás testünk minden porcikáját átmozgatja és már az első néhány lovaglólecke során bizony (izom)lázasan felfedezhetjük, hogy mi is az a bizonyos lovaglóizom.

Egyensúly és koordináció

A ló mozgása során hátának ritmikus, egyenletes és háromdimenziós lengése folyamatosan kibillentené az embert az egyensúlyából, ha a lovas valamennyi ízülete nem alkalmazkodna ehhez a furcsán ingatag tér-élményhez és nem követné rugalmasan lova mozgását. A lovaglás alapja az egyensúly, mely a hátizomzat alapos megdolgoztatása mellett a medence és a vállak laza, elengedett, harmonikus állapotával érhetünk el és fejleszthetünk folyamatosan. De ne higgyük, hogy a lábaink, karjaink vagy akár az ujjunk hegye is henyélhet ez idő alatt. A tudat, hogy harmonikusan ülünk lovunk hátán nagyszerű érzés, de emellett rengeteg egyéb dologra oda kell figyelnünk ahhoz, hogy a ló megértse, mit is akarunk tőle. A lovaglás rendkívüli hatékonysággal fejleszti koordinációs készségeinket, hiszen különböző testrészeinknek külön-külön, mégis összhangban kell dolgoznia. A lóval az úgynevezett segítségekkel kommunikálunk, vagyis a hang- és pálca jelzések mellett a comb-, a derék- és a karok aktív és összehangolt munkájával. Ahhoz, hogy lovunkat irányítani tudjuk, bizony minden porcikánknak jó időben a jó helyen kell hatnia. Az érzékek nagy szerepet kapnak a segítségek helyes alkalmazásában, ezáltal reflexeink is jelentősen javulnak.

Tükröm, tükröm…

Lóháton egészen másképp látjuk a világot, új dimenziók nyílnak mind a mozgásban, mind a dolgok érzékelésében. A ló pszichés állapotunk megkérdőjelezhetetlenül hiteles tükre; akár egy gondolatolvasó, minden – még a tudattalan - rezdülésünkre is azonnal reagál. A vele való tevékenységeink (jelenlétünk, ápolás, vezetés, szerszámozás, lovaglás, stb.) során folyamatosan kommunikálja érzéseit velünk kapcsolatban. Ő így tanít. Hatszáz kiló izomtömeg irányytása pusztán fizikai erővel lehetetlen, hiszen nem vagyunk egy súlycsoportban. Testi erőfölényéből adódóan a kontrollt pszichológiai értelemben nyerhetjük el a ló felett. Ezáltal olyan tulajdonságaink, készségeink kerülnek előtérbe, melyeket életünk egyéb területén is remekül kamatoztathatunk.

Lélek torna

Először is meg kell tanulnunk figyelembe venni egy másik lény igényeit, ráhangolódni, érezni lelki állapotát, aktuális hangulatát ahhoz, hogy szót érthessünk vele. Ehhez azonban ismernünk kell a faj sajátos természetét és belekombinálni lovunk személyiségét is. A ló feltétel nélküli elfogadásra és empátiára tanít. A lovaglás során meg kell találnunk a harmóniát, az egyensúlyt – mind a mozgásban, mind a lelkünkben. Tudnunk kell érzelmeinket kontrollálni ahhoz, hogy képessé váljunk a lovat kontrollálni. Ehhez bátorság, önbizalom és türelem szükségeltetik. Ha valami nem sikerül, az azt jelenti, hogy a ló nem ért minket. Egyszerűen csak reagál, válaszol a jelzéseinkre. A ló sosem hibás; saját korlátainkkal és hiányosságainkkal szembe nézni azonban a legnehezebb feladat. A lovaglás sikeréért magunk vagyunk a felelősek. A következetességnek és határozottságnak szintén kulcsfontotosságú szerepe van. A lónak csak az itt és a most létezik: nem tervez a jövőre és nem rágódik múltbéli eseményeken, csakis a jelenben él. A vele való foglalkozás a figyelem összpontosítását és koncentrációt igényel – nem fér bele a munkahelyi problémáinkon való bosszankodás, sem szerelmi bánatunk cincálása. Rengetek dologra kell figyelni és reagálni egyszerre: MOST. Az együtt töltött idő valódi meditáció.

Mi kell ahhoz, hogy megtanulhassunk lovagolni?

Az első lépéshez nem kell más, mint egy nagy adag állatszeretet, a természetbe való vágyakozás és az elhatározás. A lovaglás technikája gyakorlással, kitartással egy lelkiismeretes lovas oktató vagy edző és egy jól képzett ló segítségével mindenki számára elsajátítható. A lovagláshoz szükséges ügyesség, állóképesség, izomzat, koordináció és egyensúly a lóháton töltött órák számával egyenes arányban fejlődik. Az sem nem gond, ha szétszórtak vagy kétbalkezesek vagyunk, hiszen a lovaglás során garantáltan ügyesebbé, figyelmesebbé válunk.

Útravaló

Végezetül hadd oszlassak el egy tévhitet, melyet a lovas lányregények sugallnak a lovak természetéről. A szívszorító, már-már klisé történet a kislányról (vagy kisfiúról), aki összebarátkozott egy „hátrányos helyzetű” csikóval, megszelídítette, majd legyőzték a verhetetlen ellenfelet a lóversenyen vagy a gonosz gazdát, ki a ló életére tört – nos, izgalmas és megható mesék, jó nagy adag habbal. A kőkemény valóság azonban az, hogy a csikók és a fiatal lovak (a csődörökről nem is beszélve) nem kezdő lovasoknak valók. Nagy adag lovas tudást, tapasztalatot, szakszerű bánásmódot, türelmet, határozottságot, következetességet és érzéket igényelnek ahhoz, hogy egy napon megbízható társaivá válhassanak kezdő lovasaiknak. A ló idomítása és kiképzése a belovagló dolga – és nem az újdonsült gazdáé. Tehát a tavaszon felbuzdulva senki ne rohanjon el a következő lóvásárba beszerezni Fekete Csődör, Grand vagy National Velvet hasonmását gyermekének – főleg nem csikó képében - hacsak nem a kedvét akarja elvenni örökre a lovaglástól!

Azonban ha valóban ellenállhatatlan vágyat érzünk a lovak iránt, itt az ideje, hogy lovarda-ügyben körülnézzünk a környéken, kikérjük lovas ismerőseink tanácsát és nekivágjunk életünk egyik legcsodálatosabb kalandjának: a lovaglás tanulásának! „A bölcsnek ló való, mert lóvá tesz az ember, s emberré a ló.” (Jókai Mór)

Tóth Bettina