x

Hatalmas és bombabiztos

Hatalmas és bombabiztos

Méreteiben grandiózus, letisztult egyszerűségében lélegzetelállító a Komáromban található Monostori-erőd. Talán kevesen tudják, hogy ez az Európában is egyedülálló hatalmas építmény egy erődrendszer része, bár a jóval kisebb Csillag- és Igmándi-erőd nem annyira ismert.

Komárom: fontos stratégiai pont

align=left Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint Szőny /ma Komáromhoz tartozik/ területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Stratégiai jelentőségű központtá a Római Birodalom terjeszkedése kapcsán létrejövő Pannónia-provincia fennállása alatt vált.
A Római Birodalom bukása után az V. században avar törzsek foglalták el a volt római települést, őket a honfoglaló magyarok űzték el a X.század elején. A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál.
Komárom később a szent István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. Felette hol a királyok, hol egyes főurak rendelkeztek. 1265-ben, a tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején a földvárat kővár váltotta fel, majd a XV.században, Mátyás király alatt Komárom kereskedelmi, gazdasági és katonai központtá fejlődött. A Török Birodalom terjeszkedése során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését.

Előzmények: az Öregvár és az Újvár

align=left Az úgynevezett Öregvár tervét 1550 körül az olasz Pietro Terbosco készítette el. A felépült vár komoly erősségnek számított a törökök elleni végvár-rendszerben. A mohácsi csatavesztés után /1526/ a vár a Habsburgok birtokába került. 1585-ben a Vág és a Duna túlsó partjára történő átkelés biztosítására egy-egy cölöp hídfőerődöt építettek. Az Öregvár igazi próbatétele az 1594-es török ostrom volt, amikor is Szinan nagyvezér százezer fős seregével Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen fordult. A vár védői hősies ellenállásának köszönhetően nem került török kézre. 1663-ban a bécsi udvar újabb erődítések megkezdését rendelte el, melynek során az Öregvár nyugati-város felőli részét koronaművel, az ötszögű Újvárral erődítették. Az 1673-ban elkészült Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel.

Komárom, a császár menedéke

align=left A törökök kiűzését követően Komárom katonai jelentőségét ideiglenesen elvesztette, megszűnt végvár lenni, s ennek következtében kevesebbet áldoztak fönntartására is. A bajt tovább tetézte az 1763-as, de különösen az 1783-as földrengés, mely hatalmas károkat okozott nem csak a városban, hanem az erődítményben is. A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során 1809-ben a császárvárost - Bécset is elfoglalták. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerősítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a Birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására.

Az erődrendszer

align=left Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marguis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a "Csillagerőd" /korábbi Szent Péter palánk/ mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához.
Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a Komáromi erőd együttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori Erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi Erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.
A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX.század végére felgyorsult a haditechnika - ezen belül a tüzérségi eszközök - fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban szerencsére nem került sor.

A Monostori-erőd

align=left Korának legfejlettebb haditechnikai elvei alapján a legigényesebb építési technikával készült: ma is lenyűgözõ a gondosan faragott kövekbõl épített várfalak és bástyák, földsáncok, földalatti kazamaták szövevényes hálózata. A hatalmas körbezárt udvar körül, közel 40 ezer m2 fedett terület biztosította a több ezernyi katona ellátását, kiképzését, gyógyítását. Az Erõd egy évszázadon át a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta, bár a harci események szerencsére elkerülték. Korábban rejtõzködõ, klasszicista stílusú hadtörténeti műemlékünket ma már a nagyközönség is látogathatja.
Az erődön belül többé-kevésbé 18 épületet lehet elkülöníteni. Ez nem mindig könnyű, hiszen az épületek folyamatosan összeépültek. Ezekben összesen 533 helyiség található.
A helyiségek összes nettó – tehát hasznos – szint-területe: 38968 m2. Ezek a számok csak akkor válnak igazán érzékelhetővé, ha megpróbáljuk végigjárni ezt a hatalmas monstrumot. Ha egy teljes napot rászánunk, még mindig nem értünk a végére.
A monostori Erőd K-NY irányban elnyúló kifelé tört sokszög alaprajzú építmény, amely alapformájában téglalaphoz közelít.
A főbejárathoz délről csatlakozik az a sáncvonal, amelyet háborús fenyegetés esetén a várost is körülvéve, amelynek a (később épülő) Igmándi Erődöt érintve a Csillag Erődig kellett volna kiépülnie.

Az épület főbb részei

align=left Összesen hat bejárata van az építménynek. Fontos védelmi berendezések voltak az árok fedezésére szolgáló árokvédművek, a sokat emlegetett caponnieré-k. Ezeket az árokba előretolva építették ki és két részből álltak: két-két hatalmas épülettömbből, amelyek ágyútermeket tartalmaztak egyenként a két szinten összesen hatot-hatot, és a hozzájuk csatlakozó gyűrűs fej-részből, melyeket kézi fegyverre terveztek. A védelmi építmények közül legjelentősebb az Oldalazó torony. Ez kétszintes elrendezésű, és ágyúállásai a Dunáig tartó várárok-szakasz, valamint a két kapu közötti belső udvar védelmét szolgálta. Emeletén található az Erőd talán legszebb terme, az ún. Lőoktató terem, melynek falain, de főleg boltozatán a két világháború között készült, nemrég restaurált oktató falképek láthatók. A kapu-alagúthoz csatlakozik az egykori főőrség épületrésze. A védelmi építmények végére hagytuk az Erőd szívét, agyát, Központját: a Tüzérbástyát. Ez az Erőd egyetlen, kívülről látható épülete. Hatalmas, nagyrészt emeletes, a dunai két emeletes tömbje érdekes módon az erődudvar felől nem feltűnő, a Dunapart felől azonban meghatározza az erőd látképét. is. Az épületen a pincében 16, a földszinten és az emeleten 31-31- lőrés, ill. ágyúállás volt található. A földszinti ágyúlőrések és a bejáratok előtt ún. „gyémánt-sáncokat” (farkasvermeket) alakítottak ki, amelyek megakadályozták a gyalogosok számára a rohamból történő behatolást az ágyúlőrésen keresztül. Az Erőd többi építménye nem kifejezetten védelmi célokat szolgál. Közülük legfeltűnőbb már az udvarra történő belépéskor az udvar belső terébe benyúló tömb, mai nevén a Tiszti épület. A legénységi (kórház) épület az első udvart észak felől zárja le. Bejárata a homlokzat közepén kialakított kapu. Az udvar felőli részen található egy teremsor a legénységi hálókkal.

Földművek a bombák ellen

align=left Nagyon fontos elemei az erődítésnek a földművek. Ezek biztosították a lövegek elhelyezését, védelmét és mozgatását is. Földdel fedték az épületeket is, így garantálva a bombabiztonságot. Az épületek földtakarásának vastagsága változó ugyan, de a (korabeli értelemben vett) bombamentességet mindenütt biztosította. Ez a vastagság, pl. a bolttorony-sor felett helyenként eléri a 4 métert, de a legvékonyabb részen is több mint 2 méter, míg a Tüzérbástya felett, a mellvéd legmagasabb pontjánál több mint 4 méteres a vastagság. A Tüzérbástyát és a tiszti épületet az udvar felől is földsánc védte. Ez részben a bejutó ágyúlövedékek ellen szolgált, részben azonban közvetlen támadás felfogására is fel lehetett használni.

Nem volt kényelmes...

align=left A téli hideg ellen a katonákat hatalmas hálótermekben egyetlen vaskályha védte. A szobalétszám az Igmándi Erőd adatai alapján kb. 30 fő, tehát nagyjából egy szakasz lehetett. Az Erődbe 1927-1929-ben vezették be az elektromos áramot. A tiszti épület földszintjén levő három helyiségből álló „luxus”-lakosztálya vitte el a pálmát: ide valóságos csillárt szereltek, öt ággal, egyenként 25 W-os, azaz összesen 125W-os teljesítménnyel. A padlóburkolatok a tartózkodásra szolgáló helyiségekben fenyőből készültek. A többi helyiség padlóburkolata tégla volt. A falakat és a boltozatokat néhány kiemelt helyiség kivételével vakolták és meszelték. A kémények és szellőzők téglából készültek, kör keresztmetszettel. Az Erődben 13 ásott kút volt, ebből 8 db az épületeken belül.

Az utolsó "bérlők"

align=left Az erődöt a II. világháború után a szovjet csapatok használták. Úgy hírlik, ittlétük nem tett jót az épület állagának. Távozásuk alkalmával fegyverraktárukat is felszámolták, ezzel az Erõd katonai szerepe végleg megszűnt.
A látogatókat kisebb múzeumi bemutató és szakszerű vezetés várja. Egyedülálló izgalmas „kirándulásokra” nyílik lehetõség a 70 hektáros területen. Különleges élmény felfedezni a félhomályos végeláthatatlan teremsorokat és a zegzugos folyosókat, a bonyolult rendszerben kialakított lõrésekkel és ágyúállásokkal tagolt bástyákat, a regimentet ellátó pékséget, a falra festett oktatótáblákat és feliratokat, a huszárlovak egykori istállóit, vagy akár a Dunapart ártéri erdejét. A tervezett jövõbeli fejlesztésekkel - remélhetõleg már néhány éven belül – egy európai rangú kulturális-idegenforgalmi attrakció jöhet létre, szélesebb körben is ismertebbé téve a nagymúltú Monostori-erődöt.

Baráth Zsigmond tanulmányai alapján

  • 
  • Malomkert Panzió és Étterem

    Malomkert Panzió és Étterem

    Étterem és hotelegyüttesünk a világ zajától távol, csendes, festői szépségű környezetben fekszik Nagybörzsönyben. Az épület uniós pályázat keretein belül épült a 2010 és 2012. év között. Épületkomplexumunk a falu főterén helyezkedik el, mégis csendes, nyugodt helyen.
    Nagybörzsöny