x

Az erdő írott törvényei

Az erdő írott törvényei

Manapság az erdőben már nem a hagyományos módon túráznak az emberek. Futnak, kerékpároznak, GPS-sel elrejtett "kincseket" keresnek... Vannak azonban íratlan és írott szabályok. Az előbbiekkel talán többen, az utóbbiakkal azonban nagyon sokan nincsenek tisztában. Talán azt sem tudják, hogy létezik egy 2009-ben elfogadott, új erdőtörvény...

Zétényi Zoltán Magyarország egyetlen erdészeti hírportáljának, a ForestPressnek tulajdonosa és szerkesztője. Erdész végzettségéből adódóan tökéletesen ismeri a magyarországi erdők helyzetét és állapotát.
Ő avat most be minket abba, hogy az erdőben látogatóknak mit szabad és mit nem, és milyen következményekkel számolhatnak, ha nem tartják be a szabályokat.

Vannak magánerdők Magyarországon, és úgy gondolom, talán nem tudja mindenki, hogy ezeket nem lehet lezárni, tehát nagyrészt az ilyen erdőket is nyugodtan felkereshetjük.

Így van. Az Országgyűlés által 2009-ben elfogadott új erdőtörvény részletesen megfogalmazza az erdővel kapcsolatos viselkedési szabályokat. Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó általában tűrni köteles.
A Budapest környéki parkerdők terhelése évi tízmillió látogatót jelent. Ezt a forgalmat elég nehezen viseli a növényzet, az erdei berendezések, nem utolsó sorban az erdőgazdálkodó, a Pilisi Parkerdő Zrt. Gondoljunk csak a tonnaszám eldobált szemétre!

Az erdőben alapvetően kétféle ember tartózkodik: a hivatásszerűen ott munkát végző ember, és a látogató.

Aki erdőben nem az erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, azt az erdő látogatójának tekinti a törvény. Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért Magyarországon díjat nem kérhet (magánerdőkben sem!), azonban jogosult az esetlegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére. Az erdő látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.

Letérhetünk-e a kijelölt erdei utakról?

Általában igen, de vannak kivételek. Üdülési, sportolási illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri. Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.
Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni; sportversenyt rendezni. Azonban lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

Tavasszal kitiltották a látogatókat a Bakony egyes részeiről, mert a szélvihar miatt életveszélyessé vált az ott tartózkodás...

Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás életet vagy a testi épséget veszélyezteti (például a jeges faágak törésveszélye), vagy az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.
Vadászatok időtartamára a vadászatra jogosult – az erdőgazdálkodó hozzájárulásával – átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását. Egyébként a Bakonyban a károsodott fákat már kivágták, eltávolították, az utakat felszabadították, megszüntették a balesetveszélyt és ismét visszaadták az erdőt a pihenni vágyóknak, turistáknak.

Nemrégiben beszéltünk egy másik cikkben a gombákról. Mit gyűjthet, és vihet haza az erdőből a kiránduló, és milyen mennyiséget? És mit nem?

Gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó, vagy nem állami területen történő gyűjtése csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható – ezt írja elő az erdőtörvény. Az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb 2 kg gomba, 2 kg vadgyümölcs, 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül. Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba azonban nem hozható, vagyis nem mehetek vele a piacra vagy házalni.

Okoz-e még problémát a hajléktalanok jelenléte az erdőben, és melyek az érintett területek?

Elsősorban Budapesten jelent komoly gondot a fedél nélküliek megjelenése az erdőkben. Túlnyomórészt Budán, de pesti oldalon is vannak „bejáratott” telepek.
Számosan életvitelszerűen élnek az erdőben. Ezzel a szociális problémával az erdőgazdálkodó egyedül nem tud megbirkózni. A szakemberek elsősorban arra törekednek, hogy igyekeznek megakadályozni az erdőtüzek keletkezését. Nem mindig sikerrel.

Milyen következményekkel számolhat az, aki az erdőben kárt okoz, például tüzet, vagy más természetkárosítást?

Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi
szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen, de csakis ott, a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.
Amennyiben bizonyíthatóan gondatlanságból, esetleg szándékosan okoz valaki tüzet, vagy kárt tesz az élőhelyben, életközösségben (talaj, növényzet) azt szigorúan büntetik a jogszabályoknak megfelelően.

A legújabb pedig a vörösiszap-katasztrófa folytán kialakult helyzet. Érinti, érintheti-e ez az erdőket, sétautakat, a patakok tisztaságát? Milyen hatással lehet hosszabb távon a fákra, a növényzetre?

Sajnos mező- és erdőgazdasági területeket, erdőket is érintett a kiömlött vörösiszap. A közeli vízfolyások élővilágát súlyosan károsította az erősen lúgos kémhatású folyadék, ezért szerves savakkal igyekeztek semlegesíteni a természetes vizeket. Ennek hatására ma már helyreállt a folyóvizek eredeti állapota. A csapadék azonban újabb szermaradványokat moshat a patakokba, tehát a védekezés nem állhat le. A mélyen gyökerező fás szárú növényzet kevésbé károsodott, várhatóan átvészeli az erdőállomány a katasztrófát.

Sokan találkozunk az erdőben száguldó bringásokkal, quadosokkal. Szabályos-e, és ha nem, fel lehet-e lépni ellenük?

Különösen súlyos károkat okozhatnak a terepkerékpárosok, ha nem az úton, hanem az erdei talajon közlekednek. A nem a kijelölt úton közlekedő kerékpárosok szabálysértést követnek el, ezért büntethetők.
Talán még veszélyesebbek a motorosok, quadosok, ráadásul ők csapatosan szoktak járni, vannak közöttük agresszívek is. Velük még az is gond, hogy gyakran jobban felszereltek, gyorsabban mozognak, mint a hatóság vagy a gazdálkodó. Velük szemben csak megfelelő technikai feltételek megléte esetén lehet hatékonyan föllépni.

Mit tehet egy turista, ha például csapatosan száguldozó motorosokkal találkozik az erdőben? Kit hívhat fel?

A területileg illetékes erdőgazdálkodót kell értesíteni. A jövőben várhatóan feláll majd az erdőtörvényben rögzített erdővédelmi szolgálat, amely éjjel-nappali ügyeletet tart az ilyen esetek megelőzése érdekében.

Ha a kutyánkat szeretnénk sétáltatni az erdőben, netán futni vele, milyen biztonsági rendszabályok érvényesek? Nemrég lehetett hallani, hogy egy erdész a gazdájától néhány méterre lelőtt egy kutyát, mert nem volt rajta póráz.

A vadászati törvény előírja, hogy az erdőben csak pórázon lehet a kutyákat futtatni. Ez nem magyar sajátosság, máshol is ezek a szabályok érvényesek.
Ezt érdemes megszívlelni, mert az esetleges viták és félreértések nehezen tisztázhatóak. A kedvtelésből tartott ebek is megélénkülnek és fékezhetetlenekké válnak az erdőben felvett vadnyom, a vad szagának észlelése miatt.

És végül: melyik az a három kedvenc túraútvonal, amit ajánl a novemberi aktív erdőjáráshoz, sportoláshoz?

Solymár határában az „egri vár”-tól délre eső platón sok érdekes, ember alkotta vagy természetes kőképződmény található. Lehet találgatni, hogy mesterséges vagy természetes eredetűek-e. Nyugat-Magyarországon ajánlom például Kőszeg és Írottkő környékét, az osztrák-magyar határ vidékét, ahol sok felfedeznivaló vár a turistákra. A keleti végeken csodálatos hely a Zemplén. Hejce (ahol a szlovák katonai gép pár éve szerencsétlenül járt), Telkibánya, Bózsva, Füzérradvány környéke az egyik legromantikusabb kirándulóterület Magyarországon.
-vp-
  • 
  • Malomkert Panzió és Étterem

    Malomkert Panzió és Étterem

    Étterem és hotelegyüttesünk a világ zajától távol, csendes, festői szépségű környezetben fekszik Nagybörzsönyben. Az épület uniós pályázat keretein belül épült a 2010 és 2012. év között. Épületkomplexumunk a falu főterén helyezkedik el, mégis csendes, nyugodt helyen.
    Nagybörzsöny