x

A magyar Toszkána

A magyar Toszkána

Jókedvében teremtette az isten ezt a tájat, annyi bizonyos... A Káli-medence és környéke bővelkedik látnivalókban, nem csoda, hogy évről-évre annyi turista keresi fel. Az utóbbi időben robbanásszerűen divatba jött a kerékpáros túrázás, és a balatoni körút egyik ága is keresztülvezet ezen a mesés tájon. Nézzük hát, milyen látnivalók várnak ránk, ha idelátogatunk.

Zánka
align=left A térség keleti kapujának Zánka tekinthető, ide érkeznek meg először a Budapest felől autózók. Az elmúlt rendszerben úttörőtáboráról híresül el a település, ami ma is létezik, de Gyermek- és Ifjúsági Centrum néven üzemel. Nyáron nagy tömegeket megmozgató fesztiválokat rendeznek itt, mint például a Balaton Music Wave fesztivál. Azt viszont kevesebben tudják, hogy itt található a Balaton-felvidék legrégebbi temploma. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél.

Köveskál

align=left Ha a lankás tájon kanyargó autóúton továbbhaladunk, a következő falu az elbűvölő szépségű Köveskál. Az elmúlt évtizedekben a régi házakat lassan felvásárolták és gyönyörűen felújították a városokból érkezők. Ezek többsége a Fő utcán látható. A régi börtönépület ma fogadóként üzemel. Köveskál bortermelő vidéken fekszik, a 17-18. században számos borkereskedő telepedett itt le, s épített nagy polgári házat. A bort nagy szekereken egész Bécsig szállították, s a helyiek emlékezete szerint boruk híresebb, keresettebb volt, mint a badacsonyi… A bor konjunkturájának a filoxéra-vész vetett végett itt is a 19. század végén, mint annyi magyar borvidéken. Az újratelepítések után a legelterjedtebb fajták a szürkebarát, az olaszrizling, és a tramini lettek.

Hegyestű

align=left A csodaszép dimbes-dombos tájon átvezető kanyargós úton továbbhaladva jobb kéz felé kell letérnünk a 337 méter magas Hegyestű felé. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy. A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről fantasztikus a kilátás. Egy panorámakép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket. A Fonyódi-hegy, kissé nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.

Szentbékkálla

align=left A festõi és igen élõ falucska egy délnek tekintõ domboldalra kúszik fel a Balaton-felvidéki Káli-medencét északról karéjosan lezáró erdõs hegyek ölelésébe. A tekintet szabadon fut egészen a Balatonig. A falu határában nyugatra fekszik a híres Kőtenger. Valaha az itteni intenzív vulkanikus tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő. Némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. A település mellett emelkedik a Fekete-hegy, mely kiváló kirándulóhely. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly kilátót. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolca-medence tanú hegyeire és a hegytető tavaira is. Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak, vagy krátertavak. A tavak többségét csak a nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, vagy lápok. A hegyek oldalában az erdő alatt szőlők kezdődnek. Nem nagyüzemi táblák, hanem szeretettel és hozzáértéssel gondozott kis családi birtokok, a tájra jellemző markáns fehérborokkal. Kellemes sétautak vezetnek pincétől pincéig, présháztól présházig. Ha a gazdát épp ott találjuk, hamar előkerül a pohár, a lopó, és beszélgetés közben nem marad el a kínálás sem. Szentbékkálla fehérre meszelt, vakolatdíszes házai a helyi építészet évszázados hagyományait őrzik.

Salföld

align=left Ha Szentbékkálla felől érkezünk, az első látványosság, amivel találkozunk, az a Salföld major. A Balaton-felvidék Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett létesítmény bemutatja a térség őshonos állatait. Ismét vannak olyan helyi lakosok, akik felvállalták az állattartás örömeit, nehézségeit. Juh, mangalica, szamár, szürkemarha, komondor, puli, mudi, kuvasz és természetesen sok szép ló is találhatók a területen. A község alatti bányagödrökben tiszta vizű tavak alakultak ki. Salföldtől déli irányban, az erdőben rejtőzködnek egy XVI. századi pálos kolostor romjai. A falukép viszonylag érintetlen maradt, ez vonzotta a későbbi tulajdonosokat ide kikapcsolódni, felüdülni. Temploma 1769-ben épült késő barokk stílusban. Manapság Salföld amellett, hogy turistalátványosság, működő falu is, saját önkormányzattal, természetvédelmi majorral, szép portákkal. Több művész is ezt a festői kis falucskát választotta lakóhelyéül.