x

A főváros kapujában

A főváros kapujában

Április hatodikai kirándulásunk során a Gödöllői kistérség keleti részét fedeztük fel. Erről részletesen olvashatnak e cikk előző részében, és az Isaszegi csata szokásos évi felelevenítéséről képgalériánkban is gyönyörködhetnek. Április 22-én – vendéglátóink jóvoltából – folytattuk a túránkat, de ezúttal a Budapesthez még közelebb eső, nyugati részt barangoltuk be. Ez már olyan közel van a fővároshoz, hogy időnként kék buszok is elsuhannak mellettünk, sokan úgy járnak innen a városba dolgozni, mint a főváros egy külső kerületéből. Mégis rengeteg felfedeznivaló, élmény várja azokat, akik nemcsak a távoli vidékeket, hanem közvetlen környezetüket is szeretnék jobban megismerni.

Szada, Székely Bertalan otthona

Utunk során a legészakibb település, és egyben a kistérség legmagasabb pontját is rejti. A 344 méteres Margita-hegyről kényelmesen beláthatjuk az egész vidéket. Ez a viszonylagos „magas” fekvés különleges természeti szépséget is ajándékoz a falunak: nem véletlenül fedezte fel Székely Bertalan egy út során, és annyira beleszeretett, hogy hamarosan ide is költözött.
Az 1835-től 1910-ig élt festőművész sem saját korának, sem a jelenkornak nem eléggé helyén kezelt, ennek ellenére nagy formátumú alkotója. Legismertebb művei mellett (II. Lajos király holttestének megtalálása, Egri nők, Zrinyi kirohanása) legszebb templomainkban is megtalálhatóak értékes freskói: a budai Mátyás-templomban, a Tihanyi Apátságban és a Pécsi Székesegyházban is gyönyörködhetünk műveiben. A faluban lakóházával szemben található a Székely Bertalan Műterem, amelyet a Halászbástya építésze, Schulek Frigyes tervezett számára. Itt minden év májusának második vasárnapján nyílik egy újabb Székely tárlat, mindig más témakör köré csoportosítva a bemutatandó alkotásokat. A művész sírja is Szadán található, a régi református temetőben.

Tájház, gyönyörű portrékkal

Ha már Szadán járunk, fedezzük fel magunknak a Tájházat is.
Itt a palócföld és a Galga-mente néprajzi hagyományaival ismerkedhetünk, és a környék idős lakóinak időszakos portrékiállítását is megtekinthetjük. A pár éve készült gyönyörű fekete-fehér életképeken látható öregeknek sajnos már jó része nincs az élők sorában – múltat rejtő, beszédes tekintetüket azonban örökre megőrizte az objektív és a fényérzékeny emulzió. Ezeknek a felvételeknek az értéke és jelentősége az idő előrehaladtával válik majd egyre nyilvánvalóbbá.
Több helyen is jó lenne ilyen kezdeményezés az országban, hogy az utódok egyszer megismerhessék elődeik igazi arcát. Ma már van erre technikai lehetőség, de gondoljunk csak bele, micsoda érték lenne manapság egy fotográfia mondjuk Mátyás-királyról?

Kerepes

A település nevének eredetében máig nem tudtak megegyezni a történészek.
Egyesek szerint a régi magyar „kerep” szó a forrás, és azokra a csónakkészítő mesterekre utal, akik termékeiket az akkor még bővízű Szilas-patakon keresztül szállították le a Dunáig. A másik elmélet szerint a honfoglalás előtt itt élő szlávok lehettek a névadók, Kreps (rák) szavukkal, ami szintén a patak akkori jelentőségét emelheti ki.
Sokan átsuhannak itt autóval, de kevesen állnak meg az 1912-ben épült Szent Anna templomnál, mely különleges ablakformáival egyszerre hat modernnek és klasszikusnak. Általában a régi templomoknál szoktak a turisták hosszabban időzni, pedig a huszadik század is adott Magyarországnak jó néhány gyönyörű épületet, gondoljunk csak a Budapesten lévő városmajori Nagytemplomra... De visszatérve Kerepesre, ez az épület belülről is gyönyörű.
Az akusztikájáról, és orgonájának gyönyörű hangjáról is megbizonyosodhattunk, hiszen a környék kántora, Lencse Gyula Balázs egy rövid hangversennyel kedveskedett a jelenlévő vendégeknek.
Kerepesen található Magyarország első shaolin temploma is. A shaolin központban a kung-fu edzések során oktatják a több, mint 1500 éves harcművészetet.
A Shaolin Sárkánykard Egyesület megrendelésre kung-fu bemutatókat is tart. Céges rendezvényektől a megnyitó ünnepségekig, vásároktól a sportnapokig sokfelé szoktak fellépést tartani. A látványos koreográfiák során a pusztakezes és fegyveres változatokban is gyönyörködhetnek a harcművészetet kedvelők.

Kistarcsa nehéz öröksége

Az idősebb generációknak a Kistarcsa név hallatán még most is az egykori internálótábor jut az eszébe.
Szerencsére ez már a múlté, de az egykori épületek közül kettő még mindig eredeti (bár jócskán leromlott) állapotban hirdeti: itt bizony nem is olyan rég emberek ezreit kínozták és tartották fogva, embertelen körülmények között. A körletekbe annyi rabot bezsúfoltak, hogy szinte leülni sem tudtak, és naponta egyszer lehetett csak sétálniuk. A megtört foglyokat a budapesti Andrássy útra vagy valamelyik külföldi koncentrációs táborba szállították.
Szinte lehetetlen volt megszökni, a hatalmas, felmagasodó torony tetején lévő őrség azonnal tüzelni kezdett a próbálkozókra. Bár legendák keringenek arról, hogy egyszer, egyvalakinek mégiscsak sikerült.

Simándy József szülőhelye

Az örök Bánk bán: így is szokták emlegetni Simándy József operaénekest, aki Kistarcsa leghíresebb szülötte. Nemrégiben emeltek teljes alakos szobrot a tiszteletére. Kistarcsa példamutatóan ápolja a település szlovák hagyományait. Helytörténeti gyűjtemény mutatja be a XVIII. századi betelepítésekkel érkezett szlovák ajkú lakosság történetét, tárgyi emlékeit. És hogy nemcsak múzeumi körülmények között létezik ez a hagyományőrzés, arról mi is meggyőződhettünk... A kockás abroszos Nosztalgia étteremben népviseletbe öltözött asszonyok sütötték nekünk a görhönyt, amit az ország más vidékein lapcsenkának vagy tócsninak is neveznek.
A táncbemutató minden pillanatán érződött, hogy az itt élők szívvel-lélekkel kötődnek évszázados múltjukhoz. A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat vezetője, Szabóné Tóth Katalin a hagyományőrzés éltetője és motorja. Bemutatta nekünk a népviselet egyes elemeit, és azt is megtudhattuk, hogy milyen alkalmakkor milyen díszítésű darabokat illett hordani. A fejfedő viselése természetesen az életkorral együtt változott, ahogyan ez általában a felvidéken lenni szokott. Májusban a fő rendezvény errefelé a Kistarcsai Napok, ilyenkor a fővárosból is rengetegen érkeznek, ünnepelni a tavaszt és élvezni a helyiek rendkívül barátságos vendéglátását, nem utolsó sorban a hamisítatlan szlovák ízeket.

Nagytarcsa speciális szárnyasoltára

Szó ami szó, gyönyörű templomokból nincs hiány a környéken. És megint egy huszadik században épült remek épület... Az 1931-ben, Sándy Gyula tervei alapján épült evangélikus templom több különlegességgel is szolgál.
A templom forgatható szárnyasoltára olyan kuriózum, ami az esztendő négy egyházi ünnepkörének megfelelő képeket mutat be. A másik érdekesség, hogy egy nagy fekete zongora is helyet kapott a szószék alatt, ilyet templomban még soha nem láttam. Mint később kiderült, már a hatvanas években tartottak itt úgynevezett beat-miséket, ami akkor rendkívül újszerű kezdeményezés volt Magyarországon.
Tiszteletünkre a régi, őszülő halántékú csapat, a Hermon’s újra összeállt egy kis közös zenélés erejéig. A különlegességeket kedvelők szintén májusban látogathatnak el ide: a Nagytarcsai Süteményfesztiválon megkóstolhatják a helyi édes specialitásokat, a hólabdát és a diós süteményt. Nagytarcsa egyébként sokáig „tiltott falu” volt. Hatalmas, szigorúan titkos katonai objektum húzódik itt a föld alatt, és ha egyszer a nyilvánosság előtt meg lehetne nyitni, az páratlan lehetőségeket nyitna a turizmus fejlődésében. De a fejlesztésre egyébként is nagy terveket dédelget itt Győri Péter polgármester: kerékpárutat, gyalogos- és lovas ösvényt szeretne itt létrehozni, összekötve a környék nevezetességeit.
A még csak terveken létező utak és ösvények nemcsak egy, hanem több napos túrákra is lehetőséget adnának,néhány pihenőhelyen szálláslehetőségeket is kialakítanának. Mi, az aktív pihenést kedvelők nagyon várjuk a megvalósítást...

Pécel

Ki hinné, hogy egy ilyen kis település ennyire szép kastélyt rejteget a főváros közvetlen szomszédságában, mint Pécel!
A Ráday kastély díszterme az egyik legszebb, amit valaha láttam. Az igényesen felújított teremben maga Ráday Gedeon és menye fogadott minket, helyi színészek autentikus megszemélyesítésében. Az előadásból kiderült, milyen lehetett az élet akkoriban, a házigazdák levezettek minket a hajdani konyhába és könyvtárszobába is.
Találkozhattunk az idelátogató Kazinczy Ferenccel is... A kastély üzemeltetői nagy tisztelői a kultúrának és ezen belül az irodalomnak. Az ódon falak között bárki megnézheti a már említett előadást, előzetes egyeztetés után csoportokat is szívesen fogadnak. A kertben ezután kovácsbemutatót láthattunk. Berbekucz Viktor remekbe készült művei is megtekinthetőek voltak itt: sisakok, páncélok, pompás kardok.
Ezután Szabadhegyi Judit, a Műemlékek Állami Gondnoksága munkatársa, a kastély koordinátora ismertette a Ráday kastély turisztikai hasznosításának lehetőségeit, egy, az országban egyedülálló „irodalmi kastély” létrehozásának terveit.

Csömör, a virágba öltözött falu

Csömör zsákfalu, és már nagyon régóta kedvelt célpontja a fővárosból kiköltözőknek. Egész Budapestet beláthatjuk a kedves kis település szőlőhegyeiről, hiszen azok a Gellértheggyel egymagasságban vannak. A bejárás is egyszerű, hiszen száz éve HÉV-járat köti össze a falut a fővárossal.
Ilyenkor tavasszal rengeteg virág található itt. Szirmokból formázott óriási képekkel ünneplik az Úr napját is, ilyenkor a falu főutcáit is mindenütt virágok borítják. A sváb-tót múltat az ófalu parasztházai ma is őrzik. Természetvédelmi terület is található errefelé, a Csömöri ősláp. Ritka mohafajok, a sárga nőszirom, a jávorka-fényperje és sok énekes madárfaj élőhelye. Mi a házigazdák jóvoltából egy hamisítatlan csömöri lakodalomba csöppentünk.
A Zöldfa étteremben Bátovszki György polgármester népviseletbe öltözve üdvözölt minket, és bemutatta, milyen is errefelé a vendéglátás. Amíg a finom vacsora készült, megtekinthettük a virágkötő asszonyok munkáját, és az egyik itteni specialitás, a kürtős kalács készítését is.
A helyi tánccsoport színvonalas előadása után a háromtagú cigányzenekar olyan hangulatot varázsolt, hogy kis csoportunk minden tagja megfeledkezett a fárasztó napról, pedig már igencsak mély estébe nyúlt az idő. Ebben az évben június 6-án rendezik meg az úrnapi körmenetet. Aki szereti a tavaszt, a virágokat, a vidám embereket és a hagyományok felelevenítését, az semmiképpen ne hagyja ki ezt az eseményt. Ja, és utána kóstolják meg a tárkonyos lakodalmas levest. Nem fogják megbánni...

fotók és szöveg: -vp-
  • 
  • Malomkert Panzió és Étterem

    Malomkert Panzió és Étterem

    Étterem és hotelegyüttesünk a világ zajától távol, csendes, festői szépségű környezetben fekszik Nagybörzsönyben. Az épület uniós pályázat keretein belül épült a 2010 és 2012. év között. Épületkomplexumunk a falu főterén helyezkedik el, mégis csendes, nyugodt helyen.
    Nagybörzsöny