x

A Hévízi-tó legendája

A Hévízi-tó a maga nemében páratlan, a világon egyedül álló csoda, s mint, ahogy az a csodákkal lenni szokott, születését egy legenda övezi.

Valamikor az ősidőkben egy keresztény dajka Szűz Máriához imádkozott, hogy a rábízott, lebénult gyermeket gyógyítsa meg. A Szent Szűznél a könyörgés meghallgatásra talált, és a mélyből egy forrást fakasztott. A feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól az addig beteges, csenevész gyermek nem csak felgyógyult, de daliás ifjúvá cseperedett, aki Flavius Theodosius néven vált kelet-római császárrá.

A legenda talán a mesék birodalmába tartozik, a csoda azonban mind a mai napig valóság, hiszen a csodálatos forrás táplálta tó a világ minden tájáról vonzza a turistákat, és nem csak a gyógyulni vágyókat. A természet pedig még számtalan egyéb meglepetést is tartogat az idelátogatóknak. Hűvösebb napokon, ahogy a helyiek mondják, a tó pipál, vagyis egy párafüggönyt von maga köré, ami a vizet télen is melegen tartja, messzebbről tekintve pedig gomolygó „füstfelhőre” emlékeztet. A Hévízi-tavat körülölelő park a lápterületekkel és a telepített erdőkkel igazi különlegességnek számít.

A park ritkaságai közé tartozik a kelet-kínai páfrányfenyő, a ginkgo biloba, és a Japánban honos liliomfa, mely az otthonához hasonló párás környezetben kézfejnyi virágokat bont. A párás mikroklímát meghálálják az örökzöldek, a fenyők, a görög-, a kaukázusi- és az andalúz jegenyefenyő, és a narancsillatú amerikai duglászfenyő is. Az erdőben az amerikai eredetű mocsárciprus a kínai ősfenyővel együtt bronzszínű palástba öltözteti az őszi hónapokban a tó környékét. Ez az erdő kiemelt szerepet játszik a tó kiegyenlített klímájának megteremtésében, mert a szeleket felfogja, így összefüggő marad a sejtelmes párafüggöny. A sétányokkal feltárt északi véderdő uralkodó fafaja az enyves éger. Örökzöld szőnyeget alkot a borostyán, májusban pedig élénksárga virágszőnyeget bont a mocsári gólyahír.

A nyugati véderdő ösvényei erdős lejtőkön, a Festetics-grófság idejében telepített vörös- luc- és feketefenyők között vezet. Az eredetileg illír jellegű gyertyános-tölgyes erdő mementói a csíkos kérgű hatalmasságok, a gyertyánfák.

A park és a véderdő gazdag madárvilágnak ad otthont. Az erdő tavasztól őszig az énekesmadarak dalaitól hangos. Ősszel itt gyülekeznek a fecskék, télen pedig ritka madarak húzzák meg magukat a meleg víz közelében.

Győri Anna


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu