x

Nemcsak a lovaknak, ugye?

Nemcsak a lovaknak, ugye?

A pázsitfűfélék családjába tartozó zabról (Avena sativa L.) az emberek többségének elsősorban az jut eszébe, hogy terméseit nyulaknak, lovaknak adják takarmányként. Pedig a zab - jótékony hatásainak köszönhetően - az emberi táplálkozásban is jelentősebb helyet foglalhatna el.

A zabtermésekben a többi gabonafélékhez viszonyítva kevesebb szénhidrát található, fehérjetartalma azokéval azonos, zsírtartalma viszont 3-4-szer magasabb. Értékes és könnyen emészthető tápanyagokat tartalmaz. Minden bizonnyal a kiváló beltartalmi értékei miatt vált az utóbbi néhány évtizedben fontos ,,erősítő, regeneráló" hatású élelemnövényünkké, melyet a modern táplálkozásban különféle formában (liszt, pehely, korpa, dara, tápszer) kínálnak rendszeres fogyasztásra. Tartalmi anyagai közül a vízoldékony rostok (főként a korpában található sok belőlük), a szénhidrátok közé tartozó béta-glükánok, ásványi anyagok közül a vas és a foszfor, a vitaminok közül a B1-, a B2- és az E-vitamin, valamint az aminosavak emelhetők ki.

A népi orvoslásunkban a zab terméséből köhögést csillapító főzetet készítettek, vagy a belőlük készült pépes borogatással bőrgyulladásokat kezeltek. A növényből készült főzettel sebeket mostak le, és a bőrviszketés csillapítására is használták.

Az ájurvédikus orvoslásban a zabból készült főzetet ópiumfüggő betegek kezelésében az elvonási tünetek közé tartozó fokozott izgatottság mérséklésére használják. Ebből kiindulva dohányosok leszoktatásában is kipróbálták és azt találták, hogy hatására mérséklődött a cigaretta utáni vágy.

A modern fitoterápiában a zab virágzáskor learatott, friss vagy szárított virágát és föld feletti részeit, a zabszalmát, illetve a belőle előállított készítményeket használják. Önmagában vagy más növényi hatóanyagokkal együtt elsősorban félelem oldására, valamint idegfeszültség csökkentésére javallott. Több ilyen hatású összetételnek fontos összetevője a virágzáskor begyűjtött zab. A zabszalmát elsősorban külsőleg alkalmazzák - gyulladt, korpás és viszketéssel járó bőrbetegségek kezelésére, borogatásként vagy gyógyfürdőnek.

Számos klinikai kísérlet eredménye támasztja alá azt, hogy a zabkorpa fogyasztásának összkoleszterin- és LDL-koleszterinszintet csökkentő hatása van, ami hangsúlyosabbá teszi a zabkorpa fogyasztásának jelentőségét. Ez utóbbi hatások a béta-glükánoknak köszönhetők, mely vegyületeknek a sebgyógyításban és a bőr immunvédelmében is fontos szerepük van.

dr. Babulka Péter

Patika magazin

Kapcsolódó Tartalom
  • 

    Téma szerint

    • Méregtelenítés zabkorpával


      Ha már az egészséges életmód jegyében egy kellemes szénafürdővel méregtelenítettük a szervezetünket, nem árt, ha belülről is megerősítjük a hatást némi zöld takarmánnyal, mégpe...

  •