A konyhasó mindkét alkotórésze, a nátrium és a klorid az anyagcsere fontos feladatát vállalja magára.
A nátrium gondoskodik például a szövetekben és sejtekben levő egészséges nyomáskiegyenlítődésről és segít szabályozni a víz eloszlását a szervezetben. Tehát jelentős szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában és bizonyos fehérjetestek aktiválásában. A kloridnak, a gyomorsav alkotórészének pedig többek közt emésztésünk sikerét köszönhetjük.
A sónál gyorsan betelik a pohár
A fehér ásvány jó oldalát mutatja külső használat esetén is. Gyógyító, élénkítő hatást gyakorol a bőrre, gondoskodik annak intenzív vérkeringéséről. Nem véletlenül csábítja évről évre a bőr- vagy reumatikus betegségekben szenvedő páciensek százait a Holt-tenger tömény sótartalmú vize.
Ezenkívül a jódozott só, vagyis a konyhasó és a jód kombinációja, segít a pajzsmirigy hiánybetegségének megelőzésében is. Így például megakadályozza a golyvát, mely akkor keletkezik, ha az étellel túl kevés jód kerül a szervezetbe ez a nyomelem ugyanis fontos építőanyaga a pajzsmirigy hormonjának.
Ha a jód hiányzik
A jódhiány sajnos eléggé elterjedt betegség, mivel élelmiszereink természetüknél fogva jódszegények. Csak a tengeri halak különösen a tőkehal, a tengeri lazac és a lepényhal kínálnak bőségesen jódot. Naponta kb. 250 gramm jódot kellene fogyasztanunk a jódszint egyensúlyban tartásához. Az általános jódhiány megszünt etésének egyik lehetősége az étkezési só jódozása:
10 gramm sóhoz 0,2 mg jódot adunk. A jódozott só háztartási használata azonban nem elég, hiszen a sóval takarékosan kell bánni. Ezért kb. 2 éve az üzemi étkezdékben és a vendéglőkben jódozott sóval főznek, sőt már van néhány pék, aki a kenyeret és a zsemlét jódozott sóval készíti.
Szervezetünk sószükségletét sokkal gyorsabban biztosítjuk, mint azt gondolnánk. Egy felnőttnek naponta 3-5 g-nál nincs többre szüksége. Ez többnyire már reggeli után megvan. Elég 2 zsemle vajjal, 50 g felvágottal és egy lágy tojás csipet sóval és sóháztartásunk már rendben is van. A többi már mind felesleges!