x

A fitoterápia

A „phyto” (= növény) és a „therapeia” (= gondozás, kezelés) görög eredetű szavak és együtt növényekkel történő gyógyítást jelentenek.

A fitoterápia alapja az, hogy a növények belső anyagainak gyógyszertani hatásuk van és a különböző betegségeknél megelőző, enyhítő vagy gyógyító hatásuk lehet. A növények belső anyagát és nem „a viselkedését” vagy „a lelkét” (lásd anthropozofia, bach féle virágterápia) tekintik a gyógyszertani hatás hatóanyagának. A fitoterápia keretében rendszerint növényi kivonatokat vagy növényi kivonatok kombinációját használják cseppek, tabletták, kapszulák, kúpok, kenőcsök, borogatások vagy teák formájában.

A növények gyógyító hatása már évezredek óta ismert. Ezt a tudást az ókorban részben iszlám tudósok közvetítették, a középkorban pedig a kolostorudvarok továbbították azokat, ami a mai napig meghatározza a terápiát. A gyógynövények, mint gyógyító szerek csak a kémiai gyógyszerek megjelenésével szorultak háttérbe.

Még ma is használnak növényi készítményeket különféle területeken és kultúrákban gyógykezelés céljára: a népi gyógyításban (lásd hagyományos kínai orvoslás, Ayurveda), a középkorban létrehozott Hildegard von Bingen féle gyógyításban, az orvostudományban tiszta anyagok és növényi eredetű gyógyszerek formájában, a homeopátiában, az antropozófia területén és az aromaterápiáknál.

A növényi anyagok a következő formákban kerülnek felhasználásra: élelmiszerek, teák, szirupok, ampullák, illatos kivonatok, borogatások, kenőcsök, tinktúrák, injekciók és tabletták/kapszulák. Az alkalmazások részben saját kezűleg történő gyógyításra adnak lehetőséget, míg bizonyos formákban kizárólag orvosok és arra jogosult szakemberek által kerülhetnek csak beadásra ill. adagolásra.

Az alkotóelemeket ma már tudományos módszerekkel elemzik ill. ellenőrzik azok hatását. A kutatások megállapítják, hogy a kivonatok, vagyis bizonyos gyógynövények egyes alkotórészei, megközelítően sem fejtik ki azt a hatást, amelyet a gyógynövény egészében nyújt. Ezért a klasszikus fitoterápiában a teljes növényt alkalmazzák gyógyító szerként.

A kémiailag előállított gyógyszerek rohamos fejlődése ellenére bizonyos növények tiszta anyagai (hatóanyagok, melyek kémiai eljárások során feloldódnak – kivonatolódnak – és rendkívül hatásos gyógyszerré dolgozzák fel azokat) a gyógyszerfejlesztéshez pótolhatatlanok. A digitálisz szívgyógyszer a gyűszűvirágból származik (Digitalis), az atropin” a nadragulyából (Atropa belladonna), a „morfium” a kerti mákból (Papaver somniferum) csak néhány példa erre. Az aszpirin (acetilszalicilsav) alapja is egy gyógynövény (fűzfakéreg). Ismert gyógynövény az orbáncfű is, mely napjainkban az egyik leggyakrabban használt növényi eredetű szerek közé sorolható. Mivel ennek hatóanyagai növelik a test fényfelvevő képességét, ezért jól bevált szezonális depresszió esetén, főleg fényterápiával párosítva.

A kémiai gyógyszerekkel ellentétben a növényi gyógyszerek gyógyhatásai nem érezhetők azonnal, hanem csak napok vagy hetek múlva.

A növényi gyógyszerekre is igaz azonban az, hogy minden hatásos gyógyszernek van mellékhatása is. A gyógynövények, hatásukat tekintve, lehetnek erős vagy gyenge hatásúak. Az „erős” hatású gyógynövényeket nagyon pontosan kell adagolni, ugyanis túlzott mennyiségben mérgezőek vagy akár halálosak is lehetnek. A „gyenge” hatású gyógynövények viszont közel sem „hatástalanok”. Mérgező hatásuk ugyan nincsen, de túlzott mennyiségű használatuk következtében elviselhetetlenné válhatnak vagy anyagcserezavarokhoz. vezethetnek. Így pl. a túl sok csalántea káliumhiányt idézhet elő.

Ez azt jelenti, hogy fogyasztás előtt minden alkalommal alaposan el kell olvasni a használati utasítást és tisztázni kell a kölcsönhatást más gyógyszerekkel.

A növényi gyógyszerek hatása a következőképpen foglalható össze:

rákellenes (védelem a rákkal szemben)
antimikrobiális (védelem a káros baktériumokkal szemben)
antioxidáns (védelem a szabad gyökökkel szemben = agresszív oxigénmolekulák)
immunerősítő (védelem a kórokozókkal szemben)
anyagcsere szabályozó (anyagcsere zavarok kiegyenlítése)

Kapcsolódó Tartalom