Jóga
101 hasznos tanács

Számtalan érvet sorolhatunk fel amellett, hogy miért érdemes a jógázást elkezdeni, így például, hogy növeljük testi erőnket és rugalmasságunkat, a helyes légzés pedig egészséget és életerőt ad. Azért is hasznos, mert megtanulunk relaxálni és összpontosítani, enyhíthetjük a testi és mentális feszültséget, megtapasztalhatjuk a tökéletes koncentrációt, elűzhetjük a negatív gondolatokat, és békét teremthetünk önmagunkban.

A könyv színes illusztrációkkal ismertetett jógagyakorlatainak alapja az a hit, hogy a test és a légzés szoros kapcsolatban áll a tudattal. Azáltal tehát, hogy szabályozza a légzést és meghatározott testtartásokat ír elő, a jóga harmoniát teremt bennünk. A jóga öt kulcselemből áll össze: ezek a helyes légzés, helyes gyakorlatok, helyes lazítás, helyes étkezés, valamint pozitív gondolkodás és meditáció. A gyakorlatok célja a megfeszült izmok kioldása, a belső szervek működésének serkentése, az izületek és inak rugalmassá tétele. A jóga nagy előnye, hogy bárki, bármikor elkezdheti, fiatalok és idősebbek egyaránt. Ha csak a helyes légzést sajátítjuk el, már sokat segítünk magunkon. A legtöbb ember ugyanis légző-kapacitásának csak töredékét használja ki. Gyakorlással sokat változtathatunk ezen. A megfelelő légzéstechnikával energiát és életerőt szabadíthatunk fel. A könyvben szereplő gyakorlatok elsősorban a kilégzésre koncentrálnak, hogy a tüdő megszabaduljon az állott levegőtől, a testből pedig kiürüljenek a toxikus anyagok.

Könnyen megtanulhatjuk azt is, hogy a testi egészség megtartásához létfontosságú relaxációval miként tudjuk enyhíteni a bennünk lévő feszültséget. Ennek másik módja a pozitív gondolkodás és a meditáció gyakorlása. A meditációhoz először meg kell tanulnunk csendet teremteni a tudatunkban, és szellemi energiánkat befelé fordítani, önmagunkba. A meditáció nem csak csökkenti a stresszt, de új energiát is ad. Ha naponta gyakoroljuk, észre fogjuk venni, hogy mennyire segíti a világos, pozitív gondolkodást és a lelki béke megteremtését. Arra is választ ad ez a könyv, hogy hol és mikor jógázzunk. E szerint próbáljunk meg naponta gyakorolni, de legyünk finomak, ne erőltessük magunkat, a jóga legyen öröm. Biztosítsunk egy órát, amikor senki nem zavar, és nem kell sietnünk sem. A reggeli jóga kilazítja az alvásban megmeredt izületeket, az esti gyakorlás elűzi a napi feszültségeket. A jóga előtt legalább két óráig ne együnk, menet közben azt is megismerjük, mire képes a testünk.

Mielőtt elkezdünk gyakorolni, fontos, hogy felismerjük testünk adottságait. Soha ne kényszerítsük testünket egy pózba, ne lépjünk túl fizikai korlátainkon. Ne feledjük, a jóga nem versenysport. Lehet, hogy a haladás lassú, de testünk idővel hajlékonyabbá válik. Finoman igazítsuk testünket a pózokba, figyeljük, hogy testünk bármely pontján nem gyűlik-e a feszültség. Ha igen, tudatosan próbáljuk oldani a feszültséget a megfelelő légzés segítségével. A legjobb, ha körülbelül másfél órát szánunk a jógázásra. Ha sok a dolgunk, a jóga lehet rövidebb, kevesebb gyakorlattal. Nagyon fontos, hogy ne legyünk közben zaklatottak, és a pózok között maradjon idő a lazításra. A jógának nagy előnye, hogy a test mindkét oldalát megdolgoztatja, így biztosítja az egyensúlyt. A szokásos mindennapi tevékenységünk ugyanis általában csak a test egyik felét veszi igénybe, az egészséges és harmonikus egyensúlyhoz viszont nélkülözhetetlen, hogy a test mindkét fele ugyanolyan erős és rugalmas legyen.

Győri