x

Vallásos elmélyülés

A „meditáció” a latin „meditatio” szóból ered, melynek jelentése többek között „vallásos elmélyülés”. A meditáció a legtöbb keleti vallás számára ugyanolyan alapvető, mint a kereszténység, az iszlám és a zsidóság számára az imádság. Amíg az imádságban általában egy párbeszéd folyik Istennel, a meditáció egy különös tudatállapotba való elmerülést is jelenthet. De a meditáció is szolgálhatja azt a célt, hogy kapcsolatba kerüljünk létünk szellemi dimenziójával.

A meditáció hagyománya Indiában nyúlik vissza a legrégebbre. Kínában ebből fejlődött ki a Chan-, Japánban pedig a Zen-meditáció. A meditáció keleti formái a 19. és mindenekelőtt a 20. században érték el különféle utakon a nyugati világot. Sokan a buddhizmus és a jóga révén tanulták meg a meditációt, de bizonyos új vallási mozgalmakon keresztül is, mint pl. a Maharishi Mahesh Yogi transzendentális meditációján keresztül.

Napjainkban a meditációt gyakran nem vallási módszerként alkalmazzák az ellazuláshoz és a stressz csökkentésére. A meditáció célja általában a gondolatok folyamatos áramlásának a megszakítása és a „csend” gyakorlása.

A legismertebb meditációs eljárások közé tartozik a lótuszülésben végzett buddhista Za-Zen: A meditálók keresztbetett lábakkal ülnek egy párnán, kezük egymásba rakva az ölükben, miközben a hüvelykujjaik egymáshoz érnek. A szemük enyhén nyitva van és a földön egy pontra néznek. Légzésük könnyű és lassú. A felmerülő gondolatokat tudomásul veszik, de nem követik.

Nagy jelentőséget tulajdonítanak a rendszeres és napi gyakorlásnak. Akár törökülésben, lótuszülésben vagy sarokülésben, széken vagy meditációs padon: a legfontosabb az egyenes tartás, hogy a légzés egyenletesen legyen. Különösen a kilégzés legyen hosszan tartó és mély. A meditációhoz türelem és fegyelem szükséges.

Vizsgálatok rámutattak arra, hogy a meditáció során az agyban az alfa-hullámok, melyek normálisan csak ébrenlétkor lépnek fel, megerősödnek és ezzel egyidejűleg a lassúbb théta- és delta-hullámok is felbukkannak, melyek egyébként csak mély alvásban jönnek elő. Az összanyagcsere lelassul. A bőr elektromos ellenállása, mely félelem és stressz esetén csökken, megemelkedik.

Mai életmódunkat a hajsza és a személyiségzavarok jellemzik. A tempóőrület egy ketyegő időbomba. Szociológusok, pszichológusok és filozófusok egyre gyakrabban figyelmeztetnek bennünket a tempóőrület várható következményeire.

Sokaknál először az ún. „burn-out syndrome” (kiégés tünetegyüttes) utal arra, hogy a lazítás és pihenés hasznukra válhatna abban, hogy új erőt gyűjthessenek, és ismét magukra találjanak és érezzenek. Józan ész és átállás egy lassúbb tempóra. Ez jelenti a megoldást.

A meditáció egy hatásos módszer lehet. „Elmerülni önmagunkban”. Semmit sem csinálni, semmit sem gondolni, lazítás mint öncél. Az „elmélkedés” során kikapcsol a tudat és a tudatalatti érezhetővé válik. Sokféle vallásban a meditáció a megvilágosodást és a felszabadulást szolgálja.

A meditációt a tudományosan megalapozott ideológiamentes kezelési módokban is eredményesen alkalmazzák lazításhoz és belső koncentráláshoz. A meditáció, mint módszeres lazítási gyakorlat – pl. autogén tréning formájában – a pszichoterápiában is meghonosodott. Azonban nem mindegyik módszer alkalmas egyenlő mértékben mindenki számára. Egy tanfolyam elvégzését követően a meditáció igen hasznos segítség lehet, de nem jelent egy gyors módszert.

A meditáció egy különleges formáját, a „transzcendentális meditációt”, a Maharishi Mahesh szektával való összefüggése révén, erősen bírálják. A képviselőik által kijelentett sokoldalú hatásait a független vizsgálatokra és elemzésekre épülő tanulmányok eredményei sem tudták alátámasztani. Mindazonáltal pozitív hatások igazolást nyertek elfogulatlan kísérleti személyekkel készített vizsgálatok során.

A meditáció pszichoszomatikus panaszokra (pl. ideges gyomor- és szívpanaszok), depresszióra, alvászavarra és magas vérnyomásra is pozitív hatással lehet.

A meditáció azonban veszélyes lehet azok számára, akik különösen félénkek ill. „félelemgondolatokra” hajlamosak. Náluk a meditáció által a félelemérzet még jobban felerősödhet („lazítással előidézett félelem”).

Kapcsolódó Tartalom

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu