x

Könnyed megtisztulás

Az iparilag fejlett országok lakosainak túlnyomó része bélbántalmaktól szenved. A leggyakrabban előforduló problémák a krónikus székrekedés, a fájdalmas felfúvódás, az étkezés utáni rossz közérzet, a "levegőhiány", vagy az öv megoldásának kényszerérzete. A hasmenés és székrekedés váltakozása sem ritka eset.

Bélbántalmakkal mind többen küzdenek, sokszor még akkor is, ha nem tudják, hogy problémáik hátterében a rosszul működő emésztőszervek állnak. Többségükkel a hagyományos orvoslás is igen nehezen tud mit kezdeni, hiába a sok puffadáscsökkentő, az enzimek és epehajtó szerek. Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy mi a teendő hasonló nehézségek jelentkezésekor.

Székrekedés = elengedni nem tudás

A vékonybél alapvető feladata, hogy emésztést végezzen, és energiát vegyen fel a táplálékból a test számára. A vastagbél sűríti be a szervezet számára nem hasznosítható salakanyagot, és végzi a kiválasztást. Jelképesen a vékonybélben megy végbe a felvétel, illetve a testnek nélkülözhetetlen anyagok felismerése és szortírozása. Feltűnő a hasonlóság a vékonybél és az agy működése között. Az agy a nem anyagi (lelki, szellemi) természetű benyomásokat dolgozza fel, a vékonybél pedig az anyag jellegűeket. Zavar esetén testi-lelki-szellemi szinten különféle, a harmónia hiányára utaló tünetek jelentkezhetnek.

A vastagbél kijáratot képez testünk hátsó részén, árnyoldalunkat szimbolizálja - a tudatalattit, és mindent, amire vágyunk . A vastagbél tartalmazza azokat a fölösleges anyagokat, amelyek nem alakíthatóak át a sejtekhez szükséges felhasználásra. Elzáródás leggyakrabban ezen a bélszakaszon fordul elő, ami nem is csoda, hiszen a tudattalan, elfojtott félelmek ide torkollanak. A székrekedés tehát jelképesen az odaadás és az elengedés akadályoztatottságára figyelmeztet . Az sem véletlen, hogy éppen azt utasítjuk el, amit nem tartunk megfelelőnek, amit nem akarunk elfogadni, amit feleslegesnek hiszünk. Amivel nem tudunk mit kezdeni, azt elkülönítjük. Amiről kellemetlen volna beszélni, azt magunk mögött hagyjuk. Csak a kisgyermekek és az idősek mernek gátlások nélkül bánni azzal, ami általában kínos.

A bél megszabadul terhétől

Az orvostudomány történetéből számos hivatkozás maradt fenn a bélműködés filozófiájáról. A salaktalanító terápiát már az ókori Egyiptomban is ismerték. Hippokratész szintén ajánlotta a béltisztítást, nevezetesen a koplalást, megelőzés és gyógyítás céljából. Paracelsus, a híres középkori tudós megállapította, hogy: ". a halál a bélben tenyészik ". Az arab országokban még ma is él a mondás: " Amit az orvos nem tud kúrálni, az a ramadán idején meggyógyul. "

Napjainkban a bélnek azokat a megbetegedéseit, amelyek három hónapnál tovább tartanak, és körültekintő belső vizsgálattal sem deríthető ki az okuk, az orvosok bélbántalmaknak (irritábilis bélszindrómának = IBSZ) diagnosztizálják.

A krónikus bélbántalmak legeredményesebb kezelési módszere a kolon-hidroterápia. Ennek során a páciensnek kényelmes fekvőhelyzetben folyamatos beöntést adnak, és a feloldott béltartalmat egy elvezetőcsövön kivezetik. A kezelés alatt szakember speciális hasi masszázst alkalmazva végigtapogatja a problémás területeket, és enyhe masszázzsal megszünteti a görcsöket. A salak és a levegő távozásával a bél megszabadul terheitől. A belek vérkeringése helyreáll , a szervezet immunrendszere erősödik. A kezelés kifejezetten kellemes, teljes mértékben szagtalan, és semmilyen mellékhatással sem jár.