A hagyományos, több ezer éves múltra visszatekintő kínai gyógyászat természetfilozófiai alapú: az egyénnek a környezetével - az állatokkal, a növényekkel, az embertársaival és a világegyetemmel - való kapcsolatát veszi figyelembe. Elmélete szerint az egészség alapfeltétele az egyensúly, aminek része a jin és a jang, az a két erő, melyet férfi- és női energiának is szokás nevezni.
Nézz körül a hegyen!
Az előbbi, könyvízű meghatározásnál azonban sokkal többet érzékeltetnek az ősi értelmezések, amely szerint a jin "felhős idő a hegyoldalon", míg a jang "a hegy napos oldala". Tehát igaz a régi bölcsesség, miszerint fény nincs árnyék nélkül, vagyis egyik sem létezhet a másik nélkül.
Ha az erők harmóniája megbomlik, működésbeli zavarok, betegségek alakulnak ki. A kínai medicina legrégibb könyve, a Nei-jing Su-wen ezt a következőképpen fogalmazza meg: "A jang túlsúlya a jin gyengeségéhez vezet." Más szóval: egészségünk feltétele, hogy életenergiáink egyensúlyban legyenek, zavartalanul áramolhassanak, és így biológiai funkcióink is harmonikusan folyhassanak szervezetünkben. Az életenergia neve a kínai nyelvben csí, mely a jin és a jang egybeolvadásakor keletkezik, s a meridiánokon halad. Ezek a test láthatatlan energiapályái, szabályozzák a csí útját, a vérkeringést, hatnak a szervi funkciókra, s továbbítják az ingereket. Minden szervhez tartozik egy meridián. A rajta átáramló csí áthatja a testet és a lelket, minden élő szervezetet - a növényeket, az állatokat és természetesen az embert is - éltető erővel tölti meg. Ha az energia áramlásába akadály gördül az érintett meridiánhoz tartozó szervek a blokk felett túlenergetizáltak alatta pedig energiahiányosak lesznek, és ebből a diszharmonikus állapotból könnyen kialakul valamilyen betegség.
Tudta-e?
Az emberi test energiáira vonatkozó ismereteket a mondabeli "Sárga császár", Huang-Ti (i. 2698-2598) foglalta rendszerbe. A legenda szerint ő találta fel a kereket, a pénzt, emellett kidolgozott egy zenei rendszert, és életének 100 éve alatt volt ideje rendszerezni a csillagképeket is!
Az i. e. 6. századból származó feljegyzések olyan energetikai elveket tartalmaznak, amelyek a mai napig is érvényesek: az energiapontok rendszere, az energiák irányításának módszere ősidők óta változatlan.
A jin jelöli a sötétséget, a hideget, a passzivitást, a jang pedig a fényt, a meleget és az aktivitást. A jin-meridiánok testünk elülső részén, hasunkon karjaink és lábaink belső oldalán futnak végig. A jang-meridiánok a hátunkon, karjaink és lábaink külső oldalán vezetik a csít.
Testünk jobb és bal oldalán hat-hat, párosan elhelyezkedő meridián található.
Az életenergia egyensúlyból való kibillenését a helytelen életmódtól, és táplálkozástól kezdve a tartós megerőltetésen át, az időjárás hatásain keresztül a sérülésekig sok minden okozhatja.
Áramló energia
A kínai gyógyászat szerint egészségünk szempontjából nem egyes szerveink, csontjaink, izmaink, idegeink hibátlan működése a fontos, hanem az életenergia, a csí szabad áramlása. Ha ez akadálytalanul áramolhat a zárt pályáján - a meridiánokon, - a testünkben, illetve annak felszínén, akkor a szerveink, és mi is magunk is egészségesek maradunk.
Amennyiben életenergiánk cirkulációja gyengül, "akadályokba" ütközik, avagy az ellentétes életerők egyik eleme hosszabb ideig túlsúlyba kerül, előbb-utóbb panaszaink támadnak, és megbetegszünk.
A köpölyözés a jin-többletet egyenlíti ki azzal, hogy a test energiát kap. Az eljárás során először is vörös fénnyel felmelegítik a bőrt, majd üvegből készült köpölyözőharangokat tesznek a gyermek hátára. A köpölyözőfej alatt vákuum keletkezik, ami szívóerőt fejt ki a bőrre. Ennek következtében az erek finom kapillárisai kitágulnak, és megindul az energiaáramlás. Különösen jó asztma, köhögés, emésztési zavarok, menstruációs problémák esetén.