A mesterséges ultraibolya sugarakat előállító készüléket már a XIX. században felfedezte egy dán orvos, amikor még szó nem volt az ózonlyukról és az UV- sugárzás ártalmait sem ismertük, viszont már ekkor sem tanácsolták a túlzásva vitt napozást. Ennek a készüléknek a továbbfejlesztett változatát a psoriasisos, közismert nevén, pikkelysömörös betegeken kezdték el alkalmazni . Felfedezték ugyanis, hogy az UVB fény hatására a betegek gyógyszeres kezelés nélkül is meggyógyulnak. A mind a mai napig a leggyakoribb bőrbetegségnek számító pikkelysömör mellett jelentkezett a XX. század másik népbetegsége, a szénanátha és az allergia, aminek kezelésénél ugyancsak szép eredményeket értek el az UV-kezelésekkel.
Ahogy az már lenni szokott, ha a gyógyászatban ilyen jól bevált, a kozmetika is érdeklődni kezdett a lehetőség iránt. Kiderült, az UVB 311 nm-es lámpa, ami a legkisebb égető sugártartományt tartalmazza, remekül alkalmazható a zsíros haj, a zsíros bőr és az aknék, pattanások kezelésére. Az UV-kezelések ma már a kozmetikai szalonokban éppúgy igénybe vehetők, mint wellness szállodákban.
A kezelések alkalmával nem kell mást tennünk, mint kellemes zeneszó mellett feküdni a napfényben is megtalálható, de itt „megszelídített” változatban meglévő sugarak alatt. Az ultraibolya fény, amellett, hogy gyógyítja a pikkelysömört, az ekcémát, leszárítja és megszünteti a pattanásokat, normalizálja a bőr zsírosságát, még az immunrendszert is erősíti, fokozza a vérképző sejtek működését és javítja az izmok teljesítményét. A problémától függően lehet teljes testre, vagy csak az arcra alkalmazni, de 10-15 percnél hosszasabban nem javasolt alatta időzni. Természetesen a védőszemüveg használatáról ezúttal sem szabad megfeledkezni.
Sok esetben az UV-kezelést balneoteriával párosítják, amikor is sós vizű kádba fekve irányítják ránk az ultrabolya sugarakat, hogy a hatást tovább fokozzák, ezzel kissé a Holt-tengeri állapotokat idézve elő.
Győri Anna