Egyes vélemények szerint ez is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy mind több betegséggel kell megküzdenünk. S, éppen ennek köszönhető az is, hogy napjainkban reneszánszát élik a különféle meditációk.
A meditáció, ez az ősi módszer, szinte minden vallásban fellelhető, az iszlám szufiban éppúgy, mint a buddhizmusban, s habár sokan nem gondoltak még így rá, de a kereszténység rózsafüzér imája sem más, mint egyfajta meditáció, mint ahogy a keringő dervisek is meditációs transzban lejtik táncukat.
A meditáció, amelynek lényege a saját magunkra figyelés, önmagunk és környezetünk jobb megismerése, nem igényel különösebb tanulást és végezhető csoportosan éppúgy, mint egyedül. A legjobb az, ha a mindennapjainkba iktatjuk be ezt a „szertartást”, és ébredés után szánunk arra öt percet, hogy meditáljunk. A lényeg nem az idő hosszában, hanem a rendszerességben rejlik. Ami fontos, hogy találjunk magunknak a lakásban egy kicsiny, csendes zugot, lehetőleg olyat, ahol természetes fény is van. Sokaknak segít a meditációs ellazulásban, ha erre a helyre nyugalmat árasztó képeket tesznek, közben halk meditációs zene szól.
A meditációhoz mindig kényelmes ruhát válasszunk és üljünk egyenes háttal, laza testtartásban. Az indiai meditációnál a Mátrát, vagyis egy bizonyos szót ismételnek, ahhoz, hogy eljussanak a meditatív állapotba. Ilyet saját magunknak is kitalálhatunk, de ma már számtalan könyv, internetes portál segít abban, hogy elsajátítsuk a meditációs technikákat. A lényeg az, hogy erre a kis időre kizárjuk a külvilágot, elvonatkoztassunk a mindennapok zűrzavarától, és csak a belső hangra figyeljünk.
Az igazi meditáció testileg-lelkileg ellazít, és ez igen jótékony hatással van az egészségünkre. Már néhány alkalom után érezhető, hogy javul a koncentrációs képesség, energikusabbak leszünk, javul a légzés, a szívműködés, az anyagcsere és a vérkeringés. Magas vérnyomásos betegeknek különösen ajánlják kiegészítő terápiaként, hiszen a nyugalmi állapotban a vérnyomás éppúgy normalizálódik, mint a pulzusszám.
Győri Anna
