A szép halászvároska Mahdia, a fővárostól 210 km-re fekszik. A múltban jelentős szerepet játszott, mivel a 10. század elején a fatimidák birodalmának főárosává és Kairouan riválisává vált. Itt hozták felszine a tengerből azokat a görög bronz- és márványtárgyakat, amelyek ma a tuniszi nemzeti múzeum egyedülálló gyüjteményét alkotják. A mai Mahdiát a jellegzetes mór stilusban épült fehér épületek, kupolás mecsetek és karcsú tornyok jellemzik. Érdekes és titokzatos hagyomány a helyi halászok mindennapos munkája, amikor a Hold fényénél csónakjaikkal kieveznek a sötét tengerre, hogy kivessék hálóikat. A turistaövezet az egyik legszebb, finom homokkal boritott stranddal várja az idelátogatót. A különböz? kategóriájú szállodákban a vendégeknek felejthetetlen nyaralásban lesz részük.
Történelmi nevezetességű hegyfokot foglal el a modern közigazgatási központ, mely egyben halászkikötő és a konzervipar fellegvára. Mind a föniciaiak, mind a rómaiak haditengerészeti bázist alakitottak ki itt, és a fátimidáknak is kapóra jötta könnyen védhető főváros. Ibn Khaldun arab történész ökölben tartott tőrnek dicsőitette, mig egyik francia kortársa, Froissart még ennél is továbbment, a földnyelvet egész egyszerűen csak "Afriká"-nak nevezte. (Ez az elnevezés él tovább a Cap Africában.) Itt lelt menedéket Mahdi 944-945 között az Abu Yazid vezette kharijita horda nyolc hónapig tartó ostroma elől. Ide menekültek 1057-ben a ziriták, amikor észrevették, hogy Beni Hilal Kairouanhoz közeledik. II. Roger normann seregei kergették el őket 1148-ban, és csak 12 év múlva zavarták el őket is az almojádák. 1390-ben a francia-genovai hajóhad sikertelen támadást inditott a kikötő ellen, melyet aztán Dragut foglalt el 1549-ben, miután V. Károly 1550 és 1554 között háromszor inditott ellene bombatámadást. A francia fennhatóság alatt Mahdia Tunézia legelső halászkikötőjévé nőtte ki magát, és a saheli olivaolaj, valamint a helyi sókitermelés - mely egészen 1938-ig folyt - következtében konzervipari központtá is vált. A város főutcája, az Avenue Habib Bourguiba a massziv Skifa el-Khalánál jobbra kanyarodik, a városháza és a Sidi Mteir-mecset között halad el, majd a halászkikötőbe torkollik. A rakpart péntek reggelenként megelevenedik, ilyenkor van a piac, ahol ruhákat, gyümölcsöket, zöldségeket és a helybéliek számára fontos holmikat - pl. tevenyerget - árusitanak. Péntek reggelenként ugyanilyen életteli a Bab Zouila, mely alaposan rácáfol fedőnevére: a Skifa el-Khala azt jelenti, hogy komor kapu. 1554-ben újjáépitették. Ez az egyetlen épségben maradt szakasza annak a 10 méteres falnak, amellyel a gyűlölt Mahdi elhatárolta a földnyelven elhelyezkedő fővárost. Az itteni piac egyedülálló, falusi asszonyok aranyozott, flitterekkel diszitett gilets de mariage-ukat (esküvői mellény) árulják, mig házalók csoportjai aranyat és ezüstöt mérnek ki.
A medinát a Rue Abdallah el Mehdi keresztezi. Az út mentén ékszerboltok, ruha- és cipőüzletek kinálják portékájukat, találunk játéktermet, valamint egy kis üzletet, ahol hajvágást és körülmetélést végeznek. Aztán a Hajji Mustafa Hamza- mecset következik, majd egy másik, valamivel újabb és magasabb minarettel. Ezt bátyjáról, Suleiman Hamzáról nevezték el. A másik oldalon a Nagymecset áll (minaret nélkül). A maga nemében igazi remekmű: arányos, tiszteletet parancsoló, egyszerű. Ubaid-Allah alapitotta 921-ben. A belső udvarban 1016- ban a ziriták lemészárolták siita hittestvéreit, ezzel magukra haragitották a fátimida kalifát, és felgyorsitották a hilaliak invázióját. V. Károly spanyol temetővé alakittatta ezt a belső udvart, a mecsetet pedig szükségtemplommá, majd távozásakor, 1554-ben felrobbantotta. Később úgy-ahogy összetákolták, össze is dőlt az 1950-es években. Az 1960-as években felújitották, ma olyan, mint a fátimidák idején. Mellette sziklás út, a circuit touristique (turistaút) emelkedik felfelé, az Ubaid-Allah palotájának ásatásai, valamint a kupola nélküli Sidi Senubri mohamedán szent siremléke mellett, egészen a Borj er-Kebirig (a földnyelv tornyáig). Homlokzatában egy ijpuska képe és egy tigris karikatúrája látható. Az egykori francia börtön stratégiai szempontból kanyargós bejáratában régészeti leletek fényképeit tanulmányozhatjuk. A terembe múzeumot akarnak berendezni.
Szálláshelyek Legelőkelőbb az Abou Nawas lánc tagja, a háromcsillagos Club Cap Mahdia (tel.: 03 80 300), a legbarátságosabb a szintén háromcsillagos Mehdi (tel.: 03 81 683). Merész épülete szinte uralja a sétányt.
(Forrás: Cartographia)
Fesztiválok A Borj el-Kebir belső udvarában június-augusztusban rendezik a Nuits de Mahdiát ("Mahdia éjszakái"), a folklórbemutatót és a Son et Lumiere játékokat
http://www.wunderground.com/global/TS.html
KISSZÓTÁR, NYELVHASZNÁLAT
Az ország hivatalos nyelve az arab. Ezt beszélik és irják mindenhol. Hivatalos helyen szépen, mindenütt másutt kiszámithatatlan tájszólással csobogva, amely ellentmond a nyelvtannak, a mondattannak, és gyakran a logikának is.
GYAKRAN ELŐFORDULÓ SZAVAK:
bab kapu
borj erőd
chott sóstó
dar ház
erg homokdűne
ghorfa kőből és agyagból épült helyiség
hammam török fürdő
jami' mecset
kasba lőrésekkel ellátott erőditmény a medina legmagasabb pontján
marabout szent siremléke
medersa diákszállás, iskola
medina óváros, egykor magas fallal körbekeritve, szűk sikátorokkal
midha latrina/illemhely a mecsetben
oued völgy/folyó
ribat monostor-erőd
sahel sivatagosodó zóna
soma'a a mecset minaretje
suq piac
tophet áldozóhely
tourbet mauzóleum, türbe
zawia szentély
ARAB MONDATOK
Jó napot Ahlán, Asláama
Hogy van? Keef el-háal?
Jól vagyok El-hámduu liláa (szó szerint: "Dicsértessék az Isten")
Beteg vagyok, elegem van, szörnyen El-hámduu liláa - Allah mindenhatóságát ismerjük el akkor is, ha a válasz negativ; ekkor viszont hozzátehetjük, hogy:
Nem jól Mish béhee
Köszönöm Báarak Alláahuu feek
Kérem Birábbee
Szeretném, szeretnék (pl. csinálni vmit) Uhib, Habbéit
Adja ide Atée (nee)
most/rögtön Táwa/Féessa
ma/holnap Elyóm/Rúdwa
sör/kávé/tea Biira/Káhwa/Tei
viz/tej/kenyér Ma/Haléeb/Khubz
hús/hal/gyümölcs Lahm/Huut/Raláa
vaj/cukor/só Zibda/Súkar/Mileh
forró/meleg/hideg Har/Sukhúuna/Báared
sok/nagy/kicsi Bársha/Kebiir/Sriir
Fáradjon beljebb Tiaddal
igen/nem Naam/La
én/maga/és Ána/Ínta/Wa
itt/ott Huná/Elráadi
Mennyi? Kadéish?
egy/kettő/három Wáhad/Zuuz, Ithnéin/Thláatha
négy/öt/hat Árba/Khámsa/Sitta
hét/nyolc/kilenc Sábaa/Thmáania/Tissaa
tiz/tizenegy/tizenkettő Áshra/Ihdásh/Ithnás
tizenhárom/tizennégy/tizenöt Thlaathtásh/Arbatásh/Khamstásh
tizenhat/tizenhét/tizennyolc Sittásh/Sabaatásh/Thmantásh
tizenkilenc/húsz Tissaatásh/Ishréen
huszonegy/huszonkettő stb. Wáhad wa ishréen/Ithéin wa ishréen stb.
harminc/negyven/ötven Thlaathéen/Arbaéen/Khamséen
hatvan/hetven/nyolcvan Sittéen/Sabaéen/Thmaanéen
kilencven/száz/kétszáz Tissaéen/Mia/Miatéin
háromszáz/négyszáz stb. Thláatha mia/Árba mia stb.
ezer Elf (a dinár helyett is használják, "1000 millimes" értelemben)
kétezer/háromezer stb. Elféin/Thláathat aaláaf stb.
Hol van? Wein?
-az igazgató el-mudiir
-a WC et-twalét
-a rendőrség el-bulées
-az orvos et-tabéeb
-a gyógyszertár es-saidalia
-a szerelőműhely garáaj
-a telefon teleefúun
lassan Shwei shwei
Nem értem (önt) Ma fahimt(ak)sh
bal, balra (ilal) Yesár
jobb, jobbra (ilal) Yeméen
(Menjen) egyenesen tovább (Ímshee) Tuul
Vigyázat! Rud báalak!
Viszontlátásra Filamáan/Bisláama
Menj innen, tűnj el! Ímshee, Bárra!
(Forrás: Cartographia)
