A közkedvelt üdülőhely kb. 70 km-re, délkeletre fekszik a fővárostól, hátterében a Dorsale hegység áll, gyönyörű homokos strandjai mögött citrus-ligetek illatoznak. A tengerpart szubtrópusi növényzettel és kellemes szállodákkal tarkitott. Az ives és kupolás tunéziai épitészet mindenütt megjelenik. Új övezetnek számit az ún. Yasmine Hammamet, amely az öböl déli részén fekszik, itt főként újonnan épült luxusszállodák várják a pihenni vágyókat. Hammametben jelenleg 3 golf pálya üzemel, Citrus Course La Forét és Les Oliviers pálya valamint Yasmine Course.
A közkedvelt turistaparadicspom az azonos nevű öbölben, a
CAP Bon félszigeten fekszik, kb.80km-nyi távolságra a
fővárostól. A történelmi nevezetességek közé tartozik a
15.századból származó erőd, amelynek udvarán található a város patrónusának, Sidi Bou Alinak a mauzóleuma.
A közelben Népművészeti Múzeum van, ahol hagyományos esküvői viseletet láthatnak.
Közvetlenül az erőd alatt található a medina piacterével.
A festői halászkikötő naplementekor felejthetetlen látványt
nyújt. Az egész tengerpartot kissé lejtős, homokos strand
fedi, csodálatos szubtrópusi növényzettel és kellemes
szállodákkal tarkitva. Csodálatos strandjainak és szinpompás kertjeinek köszönhető, hogy a két öböl mentén elhelyezkedő halászfalu Sousse-szal vállvetve Tunézia felkapott üdülőhelye.
Tunézia hosszú és csillogó történelme egyszer sem várta még annyi szivélyességgel és nyitottsággal látogatóit, mint napjainkban. Tunéziát a helyiek földreszállt Paradicsomnak is nevezik. Keveredik itt az arab és a nyugati kultúra; megtaláljuk a pun és a római birodalom jellemzőit.
A tunéziai városok nagy része főniciai örökség hordozója, görög, római és arab óvárosok szinesitik hangulatukat. A gazdag múltról tanúskodik az amfiteátrumok, fürdők, görög szinházak, kolosszeumok sokasága. Kellően felfrissülve térjünk be a puha szőnyegekkel ékesitett soukba és eltelhetünk a csillogó réz, az aranyozott bőr, a jó illatú fűszerek és az érdekes ékszerművesség megannyi csodájával. A városok központjában árusok hada várja Önt, akiknél alkudozzanak bátran, hiszen ez hozzátartozik az itteni emberek életéhez. S ha igazi egzotikumra vágyik, csak fel kell ülni egy tevére s bebarangolni a végtelen Szaharát. A Földközi-tenger partján várja Önt is ez a hatalmas oázis.
Észak-Afrika egyik legfestőibb tengeröblében fekvő üdülőváros, melyet történelmi óvárosa (a Medina), jázminkertjei, narancs- és citromligetei emelik Tunézia második legjelentősebb idegenforgalmi központjává.
Tunézia első polgárháborújában kapott szerepet az Európában hirhedt Hammamet, más néven Mahometta vagy La Mahomette. Az I. Murad bej elleni lázadás során ide vonult vissza 1673-ban Hajji Ali Liaz, akit később itt öltek meg és temettek el a kasbában. 1881-ben, mielőtt a franciák bevonultak, a város lakói segitettek visszaverni az első rohamot.
Hammamet aratott egy aprócska győzelmet is: Bordier kapitányt, a francia őrparancsnokot annyira magával ragadta a város szépsége, hogy leköszönt,és itt telepedett le. A franciák utakat és vasútvonalakat épitettek, és kiépitették az első telefonhálózatot. A gondtalan húszas években tehetősebb emberek telepedtek le, és élvezték a hófehér házakból és régies kertekből áradó nyugalmat. A romániai Georges Sebastian villát épittetett, melyről Frank Lloyd Wright azt nyilatkozta, hogy a legszebb ház, amit valaha látott.
Bár a II. világháború okozott problémákat, nem sok nyomot hagyott errefelé. Az idegenlégió helyőrséget állitott fel a kasbában, a közelben szállásoltak el egy szenegáli hadsereget, felépitettek néhány bunkert
a strandon, és ellentétben André Giddel és Paul Kleevel, akik meghivott vendégek voltak, a németek bevették magukat Sebastiannál. (Von Arnim több hetet is elüdült itt, Rommel csak három éjszakára maradt.) A francia fennhatóság elleni titkos mozgalomtól és az 1952-es nyilt, véres összecsapástól függetlenül Hammamet legutóbbi történelmében már csak a turizmus kapott szerepet. A legfőbb látványosság az óváros (vagy arab város), a medina. Egyik oldalról a tenger határolja, a szárazföld felőli oldalán, a városfal mellett pedig a temető található. A falakról a csodálatos strandra nyilik kilátás, mely délre kanyarodik, a szállodák felé. A képet szines halászhajók tarkitják. A városfalat II. Ibrahim, aglabida emir épittette 904-ben, azóta többször is felújitották. Jelenlegi méreteit és paralelogramma alakját, melynek oldalai durván 300 és 100 méteresek Abu Zakaria hafezita uralkodótól kapta, aki ezzel akarta megvédeni a Nagymecsetet, amit 1236-ban épittetett. Hatoljunk be a medinába három eredeti bejárata közül azon, amelyik a legközelebb van, azaz a Bab es-Suq$on. 1881 óta áll nyitva a nagyközönség előtt. Ahogy belépünk, az út elkanyarodik (a középkorban ez is a védelmet szolgálta), és beletorkollik a suq egyetlen, keskeny utcájába, melyen szamarak és kézikocsik képezik a forgalmat. Szőnyegeket, kerámiákat, himzéseket és réztárgyakat árulnak. A kiszolgálás barátságos. Ha balra fordulunk, egy olyan térre jutunk, ahol sokáig nem voltak üzletek, de ma már éppoly harsány, mint a többi. Balra és jobbra hátul a Bain Maure-t (török fürdő) láthatjuk. Vele szemben áll a Nagymecset.A főkaputól jobbra, a nyugati fal első ives bejárata nem eredeti, az 1960-as években épült. Innen lehet eljutni a Nigro és a Boudhina bazárokhoz, onnan pedig a suqhoz. A kasba mögött áll a Bab el-Bahar az eredeti tengeri kapu, amit minden turista felfedez, mint festői keretet a kikötő halászhajóiról készitendő fotójához.
Az előttünk elterülő téren, a suq végében vannak a Boutique Fella szuvenirüzletei, standjai és mozgóárusai, a kifinomult izlés fellegvára. Tarkabarka üzletekkel szegélyezett sétány vezet a fal mentén Sidi Bou Hadid mohamedán szent sirjához. (Az, hogy kávéházzá alakitották, nem jelent szentségtörést, elfogadott tunéziai tradició a sirköveken mentateát iszogatni és vizipipát szivni. Hasonló hely a tuniszi Marabet étterem is.) Meredek lépcsőkön juthatunk fel a kasbához, a középkori medina erődjéhez. A belső udvar fákat rejt, meg három felirat nélküli ágyút, és itt található Sidi Bou Ali mohamedán szent sirja is (hagyományos qubba kupola, süllyesztett, zászlókkal diszitett ravatallal). Az ágyúk (és a mellékhelyiségek) mögött ismét a várfalra, a Chemin de Ronde-ra mászhatunk föl. A mór kávéház tiszta, rendes és barátságos, pazar kilátással az óvárosra és a kikötőre.
Az 1920-as években külföldi művészek telepedtek le ezen a csodálatos vidéken, nyomukban pedig megjelentek az első szállodák. Már a rómaiak is tömegesen jöttek ide, bár a helyi prokonzul, Salvius Julianus által i. sz. 179-ben alapitott kolóniára ma már csak egy félreeső ásatás emlékeztet. A rómaiak mindent összezavartak azzal, hogy a települést Putput, Pudput vagy éppen Pupput néven emlegették. (Az arab eredetű Hammamet név fürdőhelyet és galambot is jelent.) Ennek megfelelően a korabeli referenciák meglehetősen változatosak. Mivel két védett öböl között fekszik, stratégiailag jelentős hely. Először 904-ben erősitették meg. Mindennaposak voltak a harcok: hol a normann II. Rogerius támadott, hol hafeziták foglalták el, hol a spanyolok és a kalózok között támadt nézeteltérés. 1560-ban a dragutok foglalták el, majd Andrea Doria tartotta blokád alatt hasztalan. 1602-ben a helyőrség a trójai falóhoz hasonló trükknek esett áldozatul: 300 máltai lovag érkezett muzulmánnak öltözve. Tárt karokkal fogadták őket, majd amikor bejutottak, rajtaütésszerűen elfoglalták a várost. .Amikor 1605-ben észrevették, hogy tiz gálya érkezik Szicilia és Málta felől, a muzulmán lakosság elmenekült. Aztán titokban visszaküldtek száz férfit, akik megtizedelték az 1100 hóditót.Legközelebb Tunézia első polgárháborújában kapott szerepet az Európában hirhedt Hammamet, más néven "Mahometta" vagy "La Mahomette". Az I. Murad bej elleni lázadás során ide vonult vissza 1673-ban Hajji Ali Liaz, akit később itt öltek meg és temettek el a kasbában. 1881-ben, mielőtt a franciák bevonultak, a város lakói segitettek visszaverni az első rohamot.
Hammamet aratott egy aprócska győzelmet is: Bordier kapitányt, a francia őrparancsnokot annyira magával ragadta a város szépsége, hogy leköszönt,és itt telepedett le. A franciák utakat és vasútvonalakat épitettek, és kiépitették az első telefonhálózatot. A gondtalan húszas években tehetősebb emberek telepedtek le, és élvezték a hófehér házakból és régies kertekből áradó nyugalmat. A romániai Georges Sebastian villát épittetett, melyről Frank Lloyd Wright azt nyilatkozta, hogy a legszebb ház, amit valaha látott. Bár a II. világháború okozott problémákat, nem sok nyomot hagyott errefelé. Az idegenlégió helyőrséget állitott fel a kasbában, a közelben szállásoltak el egy szenegáli hadsereget, felépitettek néhány bunkert
a strandon, és ellentétben André Giddel és Paul Kleevel, akik meghivott vendégek voltak, a németek bevették magukat Sebastiannál. (Von Arnim több hetet is elüdült itt, Rommel csak három éjszakára maradt.) A francia fennhatóság elleni titkos mozgalomtól és az 1952-es nyilt, véres összecsapástól függetlenül Hammamet legutóbbi történelmében már csak a turizmus kapott szerepet.
A legfőbb látványosság az óváros (vagy arab város), a medina. Egyik oldalról a tenger határolja, a szárazföld felőli oldalán, a városfal mellett pedig a temető található. A falakról a csodálatos strandra nyilik kilátás, mely délre kanyarodik, a szállodák felé. A képet szines halászhajók tarkitják. A városfalat II. Ibrahim, aglabida emir épittette 904-ben, azóta többször is felújitották. Jelenlegi méreteit és paralelogramma alakját - melynek oldalai durván 300 és 100 méteresek - Abu Zakaria hafezita uralkodótól kapta, aki ezzel akarta megvédeni a Nagymecsetet, amit 1236-ban épittetett. Hatoljunk be a medinába három eredeti bejárata közül azon, amelyik a legközelebb van, azaz a Bab es-Suq$on. 1881 óta áll nyitva a nagyközönség előtt. Ahogy belépünk, az út elkanyarodik (a középkorban ez is a védelmet szolgálta), és beletorkollik a suq egyetlen, keskeny utcájába, melyen szamarak és kézikocsik képezik a forgalmat. Szőnyegeket, kerámiákat, himzéseket és réztárgyakat árulnak. A kiszolgálás barátságos. Ha balra fordulunk, egy olyan térre jutunk, ahol sokáig nem voltak üzletek, de ma már éppoly harsány, mint a többi. Balra és jobbra hátul a Bain Maure-t (török fürdő) láthatjuk. Vele szemben áll a Nagymecset.A főkaputól jobbra, a nyugati fal első ives bejárata nem eredeti, az 1960-as években épült. Innen lehet eljutni a Nigro és a Boudhina bazárokhoz, onnan pedig a suqhoz. A kasba mögött áll a Bab el-Bahar - az eredeti tengeri kapu -, amit minden turista felfedez, mint festői keretet a kikötő halászhajóiról készitendő fotójához.
Az előttünk elterülő téren, a suq végében vannak a Boutique Fella szuvenirüzletei, standjai és mozgóárusai, a kifinomult izlés fellegvára. Tarkabarka üzletekkel szegélyezett sétány vezet a fal mentén Sidi Bou Hadid mohamedán szent sirjához. (Az, hogy kávéházzá alakitották, nem jelent szentségtörést, elfogadott tunéziai tradició a sirköveken mentateát iszogatni és vizipipát szivni. Hasonló hely a tuniszi M'rabet étterem is.) Meredek lépcsőkön juthatunk fel a kasbához, a középkori medina erődjéhez. A belső udvar fákat rejt, meg három felirat nélküli ágyút, és itt található Sidi Bou Ali mohamedán szent sirja is (hagyományos qubba - kupola, süllyesztett, zászlókkal diszitett ravatallal). Az ágyúk (és a mellékhelyiségek) mögött ismét a várfalra, a Chemin de Ronde-ra mászhatunk föl. A mór kávéház tiszta, rendes és barátságos, pazar kilátással az óvárosra és a kikötőre.
A Mártirok Emlékműve mögött található a Nigro bazár, az emeleten pedig a Berbere étterem. A mellette lévő boltiv másik oldalán, az olcsóbb Restaurant de la Poste melletti napi piacon gyümölcsöt és zöldséget, húst, halat és bontott csirkét árusitanak.
Egy kőhajitásnyira innen, az Avenue de la République-en sorakozik a Boudhina újságos, a gyógyszertár, a postahivatal (a régi, katolikus templom helyén, mely 1905-től 1972-ig állt) és az egyik sarkon a városi múzeum. Sidi Ben Issa mohamedán szent siremlékének épületében kapott helyet ez a múzeum - a helyi cserkészklubbal együtt. A medina földnyelve választja el egymástól a két hosszú strandot, melyeken szállodák állnak. A hozzájuk vezető út unalmas, és gyalog túl hosszú, érdemes taxival menni a strand mögötti station privée-ről. A kereskedelmi negyed$ tele van bankokkal, és itt áll a Magasin Général (szupermarket) is. Egy fényképészüzlet és az Isten hozott Tunéziában Szolgálat irodájának kivételével mindenütt creperies- ket, pizzériákat és A Nemzetközi Kulturális Központ éttermeket látunk: ilyenek a Belle-Vue, a Fatma, a SandPub és a Sonial teázó. A Souks d'Art kézművesműhelyei a legnagyobbak a bazárok közül, a mozihoz ad hoc művészeti galéria kapcsolódik. A kávéházakban vizipipával és harsány arab zenével várják a vendégeket, és nagy a nyüzsgés a Pergola és a Trois Moutons éttermek teraszain is. A szökőkutak is működnek néha. Egy szemellenzős teve a belső udvar kútjának kerekét forgatja. Korabeli, nem ide illő épület az Hotel de Ville, a Városháza, melyet az öreg Hotel de la Plage helyén alakitottak ki.
A sarkon az Idegenforgalmi Hivatalt találjuk. Az Avenue Habib Bourguiba tovább emelkedik, de már kevés érdekességet tartogat számunkra, a rendőrséget, a vasútállomást, a déli strand szállodáit és a Nemzetközi Kulturális Centrumot. Ha éppen nem tartanak benne konferenciát és vendég sincs, talán beengednek megnézni Georges Sebastian páratlan házát: ciprusok és fehér oszlopok szegélyezik a hűs vizű, csempézett medencét, az ebédlőasztal egy tömbből faragott fekete márványból készült, a hálószobákban antik tükrök és süllyesztett római fürdőmedencék láthatók.
A posta mellett halad az Avenue de la République, aztán felfelé emelkedik az El- Haouanet nevű kerületbe (jelentése: üzletek). Legérdekesebb látnivalója
a Suq el-Khemis, a hetivásár. Nabeul pénteki piacához képest üditő, hogy nincs tele turistákkal. Forgalma és kinálata rohamosan növekszik: már többször át kellett helyezni nagyobb területre, a csütörtöki vásárt pedig már szerda este megnyitják.Az északi szállodákat és Nabeult
sokkal szebb útvonalon is meg lehet közeliteni. Induljunk el
a tengerparti úton, mely a földnyelven lévő temető, a Chez Achour étterem, a háború idején épült háztömb, a katolikus templom mellett halad el.
Szálláshelyek
Hammamet legelegánsabb, négycsillagos szállodái a következők: Sindbad (tel.: 02 80 122), El-Manar (tel.: 02 81 333) luxusszállók, az Abou Nawas (tel.: 02 81 344), a Palm Beach (tel.: 02 80 333) az északi parton, és a Phenicia (tel.: 02 80 331) meg a Shératon (tel.: 02 80 555) a délin. Az üdülni vágyók körében igen népszerűek a háromcsillagos szállodák, ennek megfelelően a választék is nagyobb. A városközpontban áll a Résidence Hammamet (tel.: 02 80 408), ahol egészen egyedülálló módon a tetőn van az szómedence. Vele szemben áll a Yasmina (tel.: 02 80 222). A Résidence Hammamet, az északi parti Bel Azur (tel.: 02 80 544) és a déli Les Orangers/Orangers Beach (tel.: 02 80 144) közös irányitás alatt állnak, tulajdonosuk is ugyanaz. Mindegyiket hatalmas kert veszi körül. Az utóbbihoz kapcsolódik a Fourati (tel.: 02 80 388), mely épitészeti stilusa és parkja alapján a szállodák közül a leginkább tunéziai jellegű. Beljebb, a szárazföld felé találjuk a Le Hammametet, (tel.: 02 80 160) és a Parc Plage/Continentalt (tel.: 02 80 111). Ez utóbbi közvetlenül a Kulturális Központ mellett áll, az üdülőhely egyik leglátványosabb helyén. A déli zone touristique szállodái közül a Paradis és a Paradis Résidence (tel.: 02 80 300) a római Pupput szomszédságában vannak. A Saphir (tel.: 02 80 944) és az északi Sultan (tel.: 02 80 705) nagyon izlésesen van tervezve, csodálatos kilátással a fehér márványtermekre, az úszómedencék melletti pázsitra és a tengerre.
(Forrás: Cartographia)
Fesztiválok: A Nemzetközi Kulturális Központ körüli 9 hektáros park minden augusztusban a Festival International de Hammamet szintere. A Karthágói Fesztivál ismert művészei szerepelnek itt is. A késő esti előadások szinhelye az a görögös szinház, amelyet állami megrendelésre épitettek 1964-ben, miután az állam 1959- ben megvásárolta Georges Sebastian birtokát.
(Forrás: Cartographia)
http://www.wunderground.com/global/TS.html
KISSZÓTÁR, NYELVHASZNÁLAT
Az ország hivatalos nyelve az arab. Ezt beszélik és irják mindenhol. Hivatalos helyen szépen, mindenütt másutt kiszámithatatlan tájszólással csobogva, amely ellentmond a nyelvtannak, a mondattannak, és gyakran a logikának is.
GYAKRAN ELŐFORDULÓ SZAVAK:
bab kapu
borj erőd
chott sóstó
dar ház
erg homokdűne
ghorfa kőből és agyagból épült helyiség
hammam török fürdő
jami mecset
kasba lőrésekkel ellátott erőditmény a medina legmagasabb pontján
marabout szent siremléke
medersa diákszállás, iskola
medina óváros, egykor magas fallal körbekeritve, szűk sikátorokkal
midha latrina/illemhely a mecsetben
oued völgy/folyó
ribat monostorerőd
sahel sivatagosodó zóna
somaa a mecset minaretje
suq piac
tophet áldozóhely
tourbet mauzóleum, türbe
zawia szentély
ARAB MONDATOK
Jó napot Ahlán, Asláama
Hogy van? Keef el-háal
Jól vagyok El-hámduu liláa (szó szerint: Dicsértessék az Isten)
Beteg vagyok, elegem van, szörnyen El-hámduu liláa Allah mindenhatóságát ismerjük el akkor is, ha a válasz negativ; ekkor viszont hozzátehetjük, hogy:
Nem jól Mish béhee
Köszönöm Báarak Alláahuu feek
Kérem Birábbee
Szeretném, szeretnék (pl. csinálni vmit) Uhib, Habbéit
Adja ide Atée (nee)
most/rögtön Táwa/Féessa
ma/holnap Elyóm/Rúdwa
sör/kávé/tea Biira/Káhwa/Tei
viz/tej/kenyér Ma/Haléeb/Khubz
hús/hal/gyümölcs Lahm/Huut/Raláa
vaj/cukor/só Zibda/Súkar/Mileh
forró/meleg/hideg Har/Sukhúuna/Báared
sok/nagy/kicsi Bársha/Kebiir/Sriir
Fáradjon beljebb Tiaddal
igen/nem Naam/La
én/maga/és Ána/Ínta/Wa
itt/ott Huná/Elráadi
Mennyi Kadéish
egy/kettő/három Wáhad/Zuuz, Ithnéin/Thláatha
négy/öt/hat Árba/Khámsa/Sitta
hét/nyolc/kilenc Sábaa/Thmáania/Tissaa
tiz/tizenegy/tizenkettő Áshra/Ihdásh/Ithnás
tizenhárom/tizennégy/tizenöt Thlaathtásh/Arbatásh/Khamstásh
tizenhat/tizenhét/tizennyolc Sittásh/Sabaatásh/Thmantásh
tizenkilenc/húsz Tissaatásh/Ishréen
huszonegy/huszonkettő stb. Wáhad wa ishréen/Ithéin wa ishréen stb.
harminc/negyven/ötven Thlaathéen/Arbaéen/Khamséen
hatvan/hetven/nyolcvan Sittéen/Sabaéen/Thmaanéen
kilencven/száz/kétszáz Tissaéen/Mia/Miatéin
háromszáz/négyszáz stb. Thláatha mia/Árba mia stb.
ezer Elf (a dinár helyett is használják, 1000 millimes értelemben)
kétezer/háromezer stb. Elféin/Thláathat aaláaf stb.
Hol van Wein
-az igazgató el-mudiir
-a WC et-twalét
-a rendőrség el-bulées
-az orvos et-tabéeb
-a gyógyszertár es-saidalia
-a szerelőműhely garáaj
-a telefon teleefúun
lassan Shwei shwei
Nem értem (önt) Ma fahimt(ak)sh
bal, balra (ilal) Yesár
jobb, jobbra (ilal) Yeméen
(Menjen) egyenesen tovább (Ímshee) Tuul
Vigyázat! Rud báalak!
Viszontlátásra Filamáan/Bisláama
Menj innen, tűnj el! Ímshee, Bárra!
(Forrás: Cartographia)
