Tenerife csodái
Bár ezernyi szépséget tartogat a tél, óhatatlanul elérkezik az a pillanat, amikor az embernek elege van a hóból, a hidegbôl. Olyan helyre vágyakozik, ahol a kéklô égbôl szikrázóan süt a nap, ahol még a hideg hónapokban is simogatja csupasz bôrét a meleg szellô. Az európai turista számára ilyenkor legkézenfekvôbb megoldás, ha elrepül a Kanári szigetek valmelyik szépséges földdarabjára, mondjuk Tenerifére. Szinte hihetetlen, hogy itthonról elindulunk a borongós télbôl, s néhány óra múlva egy napsütötte vidéken landolunk. Az Afrikai partok közelében fekvô szigetet már a múlt században felfedezték a turisták, kezdetben orvosi tanácsra látogatták enyhe klimája miatt a betegesebb angolok, mára igazi idegenforgalmi nevezetességgé vált. A földbôl gombamódra bújtak ki az üdülôvárosok, mint Fasnia, Arico, Los Cristianos, melynek vendégei nemcsak az Atlanti óceán vizét, a decemberben és januárban is simogatóan meleg napsugarat élvezhetik, de gyönyörködhetnek a történelmi emlékekben, s a természet csodáiban is.
Mert valóban, Tenerife maga a csoda. A sziget északi részét harsogóan zöld lombok, bokrok boritják, melyek között ilyenkor is szinpompás hibiszkuszok, bougainvilleák viritanak. Santa Cruz de Tenerife, a fôváros nemcsak lüktetô hangulatával, ragyogásával hanem pompás parkjaival is megbabonázza a látogatót. De a történelmi emlékek kedvelôi sem csalatkoznak, hiszen a Plaza de la Iglesia XVI. századi spanyol temploma már fél ezer éve áll e helyen, s kikötôjében már évszázadok óta megpihennek az Atlanti óceánt átszelni készülô hajók. Nem véletlen, hogy egykoron Kolumbusz is Tenerifén pihent meg, mielôtt nekivágott az Újvilágnak.
Az ellentétek és az örök tavasz szigete, ahol széles, homokos tengerpart és egész évben napsütés fogadja a barnulni vágyó utasokat. A sziget legmagasabb, tavasszal is hófedte, kihunyt vulkánját, a Teide egyben egész Spanyolország legmagasabb pontja. A sziget északi részén bujább, gazdagabb a növényzet, sziklásabb a tengerpart és a széljárás.
Playa De Las Americas: A sziget déli részén található a turisták által igen kedvelt város, amely 3 üdülőövezetből áll. A település vonzerejét a pálmafákkal övezett 6 km hosszú parti sétány adja és a vele párhuzamos főutca, ahol bárok, pubok, biliárdszalonok, diszkók, éttermek és üzletek sokasága található. Aranyló homokkal feltöltött partszakaszok, számtalan vizisport-lehetőséget kinálva csalogatják a Vendégeket. A gyerekek és a felnőttek körében is igen népszerű a településen található Aquapark.
Los Cristianos: A sziget déli részén fekvő élettel teli és modern szállodákkal rendelkező üdülőcentrum. Hangulatos sétálóutcái kávézókkal, éttermekkel, bárokkal és ajándékboltokkal, a tengerpart vizisport-lehetőségekkel várja a kikapcsolódásra vágyó utasokat. Az üdülőhely kikötőjéből egy napos kirándulást inditanak hajóval a szomszédos, La Gomera szigetre.
Az Atlanti-óceán afrikai partjainál lévő szigetvilág a télen is melegre vágyó turisták kedvelt üdülőhelye. A klima ideális, az átlagos hőmérséklet 22 és 28 Celsius fok között mozog egész évben. Télen is lebarnulhatnak a nap szerelmesei. A szigetcsoport 7 szigetből áll. Tenerife, Gran Canaria és Lanzarote vonzza leginkább a turistákat. A tengerpart az üdülőhelyeken többnyire homokos. Széles, sok-sok kilométer hosszú dűnék szegélyezik az óceánt. Este ezernyi étterem, bár, szórakozóhely várja utasainkat. A szigetek vámmentes övezetbe tartoznak, igy a vásárlás sok örömet okozhat. A Kanári-szigetek a Ráktéritő közelében találhatók, nem messze Afrika szaharai övezetétől. Az Észak-Európából érkezőknek, akik megelégelték a telet, ez a legközelebbi hely, amely biztos jó időt igér. Nyáron sem olyan kibirhatatlan a hőség, mint ahogy azt gondolnánk. Különleges éghajlatának köszönhetően a Kanáriszigetek egész évben kiváló üdülőhely. Ez szerencséje és egyben szerencsétlensége is. Az l960-as és 70-es évek turistainvázióját követően a két legnagyobb szigetén, Tenerifén és Gran Canarián (az utóbbit inkább Las Palmasként emlegetik, fővárosa után) hatalmas, még ma is fejlődő üdülőhelyek alakultak ki. Ez a két sziget valószinűleg mindenkinek ismerős, aki forgatja az utazási irodák prospektusait. Vannak, akik rajonganak értük; vannak, akik nem. Újabban Lanzarote vulkáni eredetű szigete is felzárkózott mögéjük.
Sajnos sokan azok közül, akik nem ismerik közelebbről a Kanári-szigeteket, úgy gondolják, hogy egyetlen nevezetességük a tömeges turizmus. Valójában a hét sziget és a hozzájuk tartozó kisebb szigetek is meglepően változatosak. Természeti szépségük helyenként egyedülálló. Néhol teljesen civilizálatlanok és békések. Vegetációjukra jellemző a buja növényzet éppúgy, mint a kietlen sivatag. Még a leglátogatottabb szigeteken is jócskán találunk háboritatlan területeket. Ezek általában teljesen vad hegyvidékek, vagy esetleg művelés alatt állnak; szőlőt, banánt, illetve más trópusi növényeket termesztenek rajtuk. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy némelyik szigeten alig jártak még turisták. A szigetcsoport két részre osztható: keleten, Afrikához közel találjuk Gran Canariát, Lanzarotét és Fuerteventurát, mig a nyugati szigetek, Tenerife, Gomera, Hierro és La Palma (ne keverjük össze Las Palmasszal), már jobban belenyúlnak az Atlanti-óceánba. Az első csoportba tartozó Gran Canarián (Las Palmason) találjuk Spanyolország és a hozzá tartozó területek legnagyobb tengerparti üdülőhelyét, nagyobb, mint Benidorm vagy a Costa Brava. Ennek megvan az előnye és a hátránya is. Lanzarote most kezd egyre felkapottabbá válni. Krátereivel és vulkánjaival leginkább holdbéli tájhoz hasonlatos; egyetlen működő vulkánja a Timanfaya, vagyis Tűzhegy.
Fuerteventura sivatagos sziget, kopár és barátságtalan, de partjai mentén csodálatos strandokat találunk. A másik csoportban, s egyben az összes sziget közül Tenerife a legnagyobb. Északi és déli részén is vannak üdülőhelyek. Ezek kisebbek, mint amilyeneket Las Palmason találunk. A sziget közepén emelkedik Spanyolország legmagasabb hegye, a Teide hatalmas vulkáni kúpja. Tenerife minden szempontból a szélsőségek szigete. De az Atlanti-óceán igazi gyöngyszemei azok a kis szigetek, amelyek tőle nyugatra helyezkednek el. La Palma és Gomera mind a mai napig őrzi eredeti szépségét. Mindkettő vadregényes, fenséges és gyönyörű, nem is annyira az úszás, mint inkább a természet szerelmesei részére, azoknak, akik zavartalan nyugalomra vágynak. Valójában a szigetek meglehetősen különbözőek, mindenki megtalálhatja a legmegfelelőbbet, attól függően, hogy magányra vágyik, vagy inkább a vidám társasági életet kedveli. A lényeg az, hogy még utazás előtt kiválasszuk azt a szigetet, ahol minden bizonnyal remekül fogjuk érezni magunkat.
(Forrás: Cartographia)
A nyugalom szigete, Fuerteventura
A magyar utazók körében várhatóan az idén télen is népszerű lesz a Kanári-szigetek két központi egysége, Gran Canaria és Tenerife. Mindkét sziget közvetlenül is elérhetô Budapestrôl a chartergépek révén, de a csoport kevésbé ismert tagjai (Fuerteventura, Lanzarote, La Gomera) is gyorsan megközelithetôk rövid repülés, illetve hajókázás után a két központi szigetrôl.
Az érintetlen természet szerelmesei megtalálhatják az áhitott nyugalmat a turisztikai szempontból messze nem felfuttatott Fuerteventura szigetén, ahol az összterület 29%-a, azaz közel 48 ezer négyzetkilométer áll védelem alatt. Valósággal a világ végén érezheti magát itt a turista, hiszen ha nem akarja, senki nem fogja zavarni nyugodt pihenését. A hires spanyol regényiró, Miguel de Unamuno is kénytelen volt átérezni egykor az itteni táj nyugalmát, ugyanis az akkori politikai elitre vonatkozó kritikái mi-att Fuerteventurára száműzték.
A Corralejo természetvédelmi terület elsôsorban homokdűnéirôl hires, de megtalálhatók itt a sziklás fennsikok és a homokos tengerpartok is. A Jandia-félszigeten található a sziget legmagasabb pontja (800 méter), amely kellemes gyalogtúra árán közelithetô meg. A védett területek közül a legnagyobb a Betancuria Rural Park, amely lenyűgözô bazaltformáiról nevezetes. Betancuria városában pedig megérint minket a történelem szele, mivel az épületek némelyike, például a Szűz Mária katedrális a XV századból maradt ránk. A templom padlózata külön emlitést érdemel, ugyanis részben ôsrégi siremlékek köveibôl rakták össze. Nem kevésbé érdekes és értékes épület a sziget egykori katonai kormányzóinak lakhelye, a Casa de los Coroneles de la Oliva sem.
A Malpais de la Arena (szó szerint "rossz föld") terület a szigetcsoportot egykor létrehozó vulkáni tevékenység egyik legizgalmasabb emléke, a vulkáni láva eredeti állapotában (de természetesen immár kihűlve) fedi az egész területet.
A természeti látnivalók mellett történelmi emlékeket is találhatnak az érdeklôdôk a nyugalom szigetén. La Olivában, a sziget korábbi fôvárosában megtekinthetôk a jómódú földbirtokosok házai, amelyek közül a legrégebbi 1650-ben épült.
Corralejo az elsô számú turistaközpont a szigeten, ahol a vizisportok legváltozatosabb formái közül válogathatnak a sportkedvelôk. Lajares falucska himzéseirôl hires, akárcsak a sziget középsô részén elterülô Antigua. Ez utóbbi vidéken gyakoriak a szélmalmok, ahol kukoricalisztet készitenek.
A tengerparti Las Salinas településen azt is megtekinthetik a látogatók, hogyan nyerték ki a tengervizbôl a sót már a szigetlakók ôsei is egy kezdetleges, mégis hatékony természetes lepárló-berendezés segitségével.
Ha valaki valóban szeretné elkerülni a tömeget, és olyan helyen akarja eltölteni téli üdülését, ahol garantáltan kellemes éghajlati körülmények között túrázhat, kirándulhat, annak nyugodtan javasolják Fuerteventurát - az illetô nem fog benne csalódni! Egy két napos kirándulást pedig mindenképpen megér Fuerteventura.
Kalózhajók és homokdűnék Téli nyaralás Európa peremén
A Kanári-szigeteknek az a legfőbb vonzereje, hogy 12 hónapos a szezon, mivel a Golf-áramlásnak köszönhetően télen is 20-25 fok körüli a hőmérséklet. Karácson és újév táján telt házzal működnek a szálláshelyek, ezért aki nem szereti a tömeget, és megteheti, inkább novemberben vagy februárban utazzon oda. Kanári madarak miatt vi-szont nem érdemes végigkutatni a szigetcsoportot, ugyanis a terület elnevezése a "cano" kutya szóból származik, utalva az itt egykor bőven előforduló vadkutyákra.
A területet eredetileg 10, Afrikából származó őslakos törzs népesitette be, de az évszázadok folyamán a spanyolok legyőzték és beolvasztották őket. A szigetek mai tárgyi és szellemi kultúrája azonban a spanyol hatás ellenére is teljesen egyedi jellegű. Új lakóinak származása ellenére a Kanári-szigetek mindig harcolt a spanyol állam központositó törekvéseivel, és óriási gazdagságot halmozott fel, mivel az Európa és Amerika közötti hajózási útvonal stratégiai fontosságú pontján feküdt. Itt vették fel az ivóvizet az óceánjáró hajók a hosszú útra, és itt javitották az árbocokat az egyik speciális helyi fafajtából készült gerendákkal. A különállásból egészen a legutóbbi időkig jól megéltek a szigetek vállalkozói, ugyanis a terület vámmentesnek számitott. Spanyolország európai uniós csatlakozásával azonban előbb-utóbb itt is közel annyiba kerül majd minden európai uniós termék, mint a kontinensen, bár az élvezeti cikkek és a távol-keleti műszaki áruk jóval olcsóbbak, mint máshol Európában.
Vásárlási trükkök
Az árubőség sok turistát is vásárlásra csábit, nem árt azonban óvatosnak lenni. A teljes körű kereskedelmi szabadság sok esetben azt jelenti, hogy az általában indiai származású műszaki boltosok egész egyszerűen át akarják verni az embert. A kirakatba kiirnak egy hihetetlenül olcsó árat valami márkás huszonegyedik századi csodaketyerére, amiről utána kiderül, hogy épp nincsen belőle raktáron, de van egy másik fajta, ami drágább, nincs hozzá garancia, és egyébként is hiányzik belőle az akkumulátor. Elsősorban Gran Canarián Playa del Inglés főutcája hires az ilyen lerabló tipusú boltokról. Azt sem árt tudni, hogy vita esetén az angolul általában egyébként is igen gyengén beszélő helyi rendőrök az árusoknak adnak igazat, akkor pedig az óvatlan vásárló már csak a Jóistenben bizhat.
Ökoturista-paradicsom
A szigetek állat- és növényvilága is érdekes, ugyanis a szárazföldtől való nagy távolság miatt nem élnek errefelé ragadozók, igy a hüllők és madarak rendkivül sok különleges faja él itt háboritatlanul. A délre vándorló madarak egyik pihenőhelye is ez a vidék. A területet körülölelő tenger élővilága is hihetetlenül gazdag, ezért rengetegféle merülési, halászati, horgászati lehetőséget kinálnak a látogatók számára. A szárazföldön számos nemzeti parkot alakitottak ki, La Palmán a Babérerdő az UNESCO védelme alatt áll.
A hét sziget vulkáni tevékenység eredményeként emelkedett ki a tengerből, ennek megannyi nyomát találjuk meg La Palmán és Tenerifén, de Gran Canarián is csodálatos látványt nyújt a Bandama vulkán krátere csakúgy, mint a sziget legmagasabb pontjáról, a Cruz De Tejedáról megtekinthető sziklatenger, a "megkövesedett vihar".
A vadul gyönyörű természeti képződmények mellett a homokos tengerpartból is bőven kijutott ennek a vidéknek. A legfinomabb szakaszok Tenerifén, Fuertaventurán és a Gran Canaria déli részén találhatók. A legnevesebb üdülőkörzetek: Playa del Inglés Tenerifén, Playa de Las Americas Gran Canarián, ahol a profi spanyol idegenforgalmi profizmust mindenki megismerheti. A két legismertebb sziget, Tenerife és Gran Canaria fogadja a legtöbb látogatót, mig Lanzarote, Fuerteventura, La Plama, La Gomera és El Hiero elsősorban az ökoturizmus kedvelői számára lehet érdekes. A két nagyobb szigeten számos egyházi és polgári műemléképületet is találunk.
Utazási praktikák
A szigeteken rengeteg, minden igényt kielégitő szálláshely épült a múlt század közepe óta, ugyanis az első utazni vágyó angolok ekkor fedezték fel a kellemes éghajlatú, mégis egzotikus szigetcsoportot. Az angolok még mindig az egyik legfőbb bázisát adják a beutazó forgalomnak, azonban a németek és a skandinávok is egyre többen érkeznek erre a vidékre.
A legfontosabb repülőtér Tenerifén található, a Reina Sofia, de Gran Canarián a Las Palmastól 20 kilométerre fekvő légi kikötô is fogad nemzetközi gépeket. A szigeteket különböző társaságok hajó- és kompjáratai kötik össze, a két fő rivális sziget fővárosai közötti utat akár 80 perc alatt is meg lehet tenni egy légpárnás hajóval. A kisebb szigetekre azonban ritkábban közlekednek a vizi járművek. Gran Canarián és Tenerifén jól szervezett a helyközi autóbusz-közlekedés, de természetesen autót is lehet bérelni. Érdemes élni ez utóbbi lehetőséggel, mert bár gyakran meredek hegyoldalakon kell felkapaszkodni az autóval, de a busz elég ritkán jár például a sziget belsejében. Négy személy ráadásul még olcsóbban is jön ki, ha bérautóval közlekedik.
Egy hét százezer alatt
Mivel a legtöbb magyar turista feltehetően Gran Canariát keresi fel, ezért ennek a szigetnek részletesebben ismertetjük a látnivalóit. Érdemes itthon körülnézni, akár várni egy "last minute" ajánlatra, mert egy hét apartmanban, sőt akár kétcsillagos szállodában félpanzióval is beszerezhető százezer forint alatti áron. Arra viszont oda kell figyelni, hogy a szálláshely milyen messze fekszik a parttól.
A terület fővárosa Las Palmas, többszáz éves lakóházakkal, katedrálisokkal büszkélkedhet, de a leghiresebb épülete a Casa Colón, azaz Kolumbusz Kristóf Háza, amelyben ma a nagy felfedező életútját bemutató múzeum működik. Az üdülőtelepek azonban a fővárostól délre találhatók. Aki nyüzsgésre vágyik, az Puerto Rico vagy Playa Del Ingles szállodái, apartmanjai felé vegye az irányt, de aki egy kis nyugalomra vágyik, az inkább a sziget legdélibb csücskén található Taurito-öbölben keressen magának szállást. Itt a közép-európai turisták kedvence a Taurito Princess, Lago Taurito, Suite Princess négycsillagos luxusszállodák mellett a kétcsillagos, all-inclusive ellátást nyújtó DunaFlor Taurito.
Tairotóból csupán egy ugrás a sziget leghangulatosabb kikötője, Mogán, ahol minden pénteken kirakodóvásárt rendeznek. Marokkói, elefántcsontparti és a Zöldfoki-szigetekről származó árusok lepik el olyankor a mólót, és bőrtáskákkal, egzotikus fa-szobrokkal, márkás svájci órák ügyes és olcsó hamisitványaival, ezüst- és jádeékszerekkel csábitják magukhoz a turistákat.
A sziget zöldebbik fele
Gran Canaria déli felének kopár sziklái után igazi felüdülést nyújt azután a sziget északi része, ahol a domboldalakon banánligetek, paradicsomültetvények és fenyvesek váltják fel a kaktuszok egyhangúságát. Jó időben a sziget legmagasabb csúcsáról át lehet látni a szomszédos Tenerifére is. A meredek hegyoldalak több kialudt tűzhányót vesznek körbe. Az egyik fűvel gazdagon benőtt kráterben él egy remete. Teror városában azután gyönyörködhetünk a korabeli épitészek és ácsok ügyességében, és láthatunk több nagyon szép, őshonos sárkányfát is. A Palmitos Park jelenti azonban az amatőr természetbúvárok számára a paradicsomot, mivel ott az ezerféle kaktusz és pozsgás növény mellett különleges virágok, egzotikus pillangók és papagájok fogják elkápráztatni. Ugyanitt óriási akváriumban lehet megfigyelni a környező vizek élővilágának gazdagságát a tengeri kigyóktól a cápákig és rájákig. De akinek ez sem lenne elég, az üvegfenekű hajóval is bejárhatja a sziget partvidékét.
A kalózromantikára fogékony turisták a korhű módon megépitett San Miguel vitorlás fedélzetén azt is kipróbálhatják, milyen volt a vizek martalócainak vendégszeretete.
Gran Canaria leginkább képeslapra illő látványossága azonban az a 6 kilométer hosszú partszakasz, amely Maspalomas és Playa del Inglés között terül el. Itt az ember tökéletesen úgy érezheti magát, akár a Szaharában, annyi különbséggel, hogy ha elunta a fárasztó gyaloglást a homokban, rögtön megmártózhat a kellemes vizű óceánban.
