"Az Égei-tenger gyöngyszeme"
A Kiklád szigetcsoport legkülönlegesebb tagja ez a Krétától északra fekvő 96 négyzetkilométernyi sziget. A régi görögök Kalliszté-nak, vagyis a legcsodálatosabbnak nevezték. Egyedülálló természeti adottságait annak köszönheti, hogy vulkáni működés során jött létre. A régen kör alakú szigetnek, amelyet Sztrongülosznak (kereknek) is neveztek, a hatalmas vulkánkitörés során belső része beszakadt és a tengerbe zuhant. Így keletkezett belső, meredek sziklás partvonala, ahol a házakat szorosan egymás mellé épitették. Ezt a csodálatos látványt láthatjuk viszont azokon a képeken, amelyek Santorini szigetéről készülnek.
Kamari
A külső partvonal azonban lapos, itt élvezhetik a fürdőzők a fekete vulkáni homokos és különleges, szines kavicsos tengerpartot. A sziget keleti részén található Kamari település, amely a világ minden tájáról vonzza a turistákat. Élénk, nyüzsgő nappali és éjszakai élet, rengeteg taverna, bár, különböző szórakozóhelyek, üzletek várják itt a kikapcsolódni vágyókat. A szigetet és környékét különböző fakultativ programok során ismerhetjük meg. Mindenkinek ajánljuk, hogy az esti órákban látogasson el Oiába és csodálja meg a naplementét, amely egyedülállóan szép.
Santorini a Kükládok szigetcsoportjának egyik, legdélebben fekvő tagja Pireusztól 130, Krétától 70 tengeri mérföldre fekszik. Területe légvonalban 18 km hosszú, szélessége 2-6 km között változik. A sziget fovárosa Fira, kikötoje pedig Athiniosz. Santorini jellegzetes félkör alakját egy időszámitásunk elotti vulkánkitörésnek köszönheti, ami a kerek sziget középso részén egy 72 négyzetkilométeres, 300-400 m mély krátert (kalderát) alakitott ki. A beomlott vulkáni kúp maradványaira, a kaldera peremére épültek a sziget jelentosebb városai: Fira és a festoi Oia. A nyugati partot 150-300 mély szakadék övezi, szemben a lankás és termékeny keleti területekkel. Itt találjuk Pirgosz, Emporio, Kamari, Perissza fekete homokkal szegélyezett partjait.
