x

Egészséges élet a Zöldházban - Zöldház Egészség Centrum

Hotel tesztek élménybeszámolók, értékelés

Címlap / Hotel tesztelés

Egészséges élet a Zöldházban - Zöldház Egészség Centrum

Egy hévízi sajtótájékoztatón hallottam a Magyar Wellness Társaság egyik nívódíjas szállodájának vezetőjétől, hogy a wellness jelentése a testi-lelki egyensúly megteremtése. Ennek egyik legfontosabb alapja pedig a táplálkozás, ezért könnyű szívvel jelenthetem ki, hogy a Zöldház Egészség Centrum az általam ismert wellness szállodák és panziók egyik legjobbika.

Szombat délután indultunk egy alapos autómosás és takarítás után. A bepakolást már enyhe eső kísérte, ami indulás után heves viharrá fejlődött. Így autóztunk Gyenesdiás felé... ez már csak ilyen, ha az ember a Balatonhoz indul. Utunk vége felé elállt az eső, és kisütött a nap. Így az utolsó kilométereken már csak a budapesti forgalomi dugókat megszégyenítő araszolást kellett túlélnünk a 71-es úton.

Megérkeztünk! A várakozásnak megfelelően egy zöld ház várt ránk, amelynek kedves bio bolt volt a frontján. Keresztül merészkedtünk a bolton, és megtaláltuk a panzió (a tulajdonos jelzőét használva - kezdetleges) recepcióját, és nem találtunk senkit. Ekkor félénken kiabáltunk egyet, hogy "Jó napot kívánok!", mire megérkezett vendéglátónk, a Zöldház tulajdonosa, vezetője és házigazdája, aki nagyon kedvesen fogadott minket, és visszatessékelt a bolt előtt kialakított teraszra, ahol leültetett minket, és üdvözlőitalt kínált. "Bort vagy üdítőt hozhatok?" - kérdezte. Mi az üdítő mellett döntöttünk. Nagyon helyesen, mert a rendhagyó ital, amit felszolgált nekünk, kifejezetten jól esett az út után. Az első korty, amit megittunk, elárulta, hogy mit iszunk - üdítően hideg, házi készítésű citromfű teát kaptunk. Ahogy házigazdánk felszolgálta nekünk ezt az igen egyszerű, de annál jobb italt, megfogalmazódott bennem első benyomásom róla. Profi vendéglátós - gondoltam magamban. Ennek a megérzésnek a helyességét a későbbi tapasztalatok - felszolgálás módja, az ételek, italok tálalása és utolsó esténk beszélgetése - igazolta bennem. Szakszerű, hagyományos és rutinos kiszolgálásban volt részünk.

De vissza az érkezéshez. Az üdvözlőital után felvezettek minket a szobánkba. Barátságos, tágas szobát kaptunk. Felhordtuk csomagjainkat, kipakoltunk, és átöltöztünk a vacsorához. Húsevő partnerem csaknem szívrohamot kapott, amikor meghallotta az esti menü összeállítását: hideg gyümölcsleves, rántott karfiol és kukoricaszelet burgonyapürével, végül jutalom annak, aki mindent megevett. Ezt egyébként egy érdeklődő kislánynak adott válaszból tudtuk meg. Egyszer mindent ki kell próbálni, így aztán némi drukkal érkeztünk a már említett teraszra, ahol szépen megterített asztalok vártak minket. A vacsorát a megfelelő bor kiválasztásával kezdtük. A hideg meggyleves tejszínhabbal hamar elfogyott, aztán következett a nagyon ízletesen elkészített főétel. Vendéglátónk még a készítési folyamat apró trükkjeit is elárulta nekünk. Mivel mindent szorgalmasan megettünk, megkaptuk a jutalmat is! Tönkölybúzalisztből készült zserbót. Vacsora után megkóstoltunk egy másik fajta bio bort is, és jóllakottan távoztunk a helyszínről.

Aznap került megrendezésre a Gyenes Parádé, ami a legjobb programnak tűnt estére. Ám amint kitettük lábunkat a panzióból – formánkhoz hűen - ismét megeredt az eső. Késő volt már, így könnyedén mondtunk le az esti sétáról és mentünk vissza szobánkba pihenni. Az útnak és a finom vacsorának köszönhetően hamar el is aludtunk.

Másnap reggel kihagytuk a jól eltervezett úszást, és egyből reggelizni mentünk.

align=left Nehéz volt választani a sok finomságból, így mindent megkóstoltunk. Volt omlett, lecsó, teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztből készült kenyerek, zakuszka, padlizsánkrém, mangalica szalonna és kolbász, sajtok, zöldségek gyümölcsök, műzli, házi készítésű lekvár, és - legnagyobb örömömre – zabpehely felfújt és almás-diós túrókrém. Jól laktunk nagyon, és mivel a reggeli úszást elblicceltük, sétálni mentünk evés után. Nagyot sétáltunk, és amikor visszaértünk a panzióba, fáradtan zuhantunk az ágyba.

Dél körül telefoncsörgésre ébredtünk, kaptunk egy vitorlázásra való felszólítást.

align=right Gyenesdiáson lakik ugyanis egy kedves rokonom, aki programot szervezett nekünk. Gyorsan összeszedtük magunkat, és útnak indultunk a kikötőbe. Először ültünk vitorlás hajón, és be kell vallanom féltem felszállni rá. Azért felmerészkedtünk a fedélzetre, és kihajóztunk a kikötőből. Felejthetetlen élményben volt részünk. Napsütés, szél, víz, csend és nyugalom.

Fáradtan érkeztünk haza a kora esti órákban, így az aznap esti program ismét a vacsora volt, a menü pedig a következő: zöldséges hajdinaleves, padlizsános, paradicsomos spagetti, búzával gazdagítva, végül mákos-meggyes mézes sütemény. Vacsora közben újabb jó borokat kóstoltunk, majd ismét fáradtan estünk ágyba.

Harmadnap sikerült teljesíteni a reggeli fürdőzést a panzió kertjében található medencében, ami komoly úszásnak nem volt nevezhető, ám kiváló volt az ébredés elősegítésére. Reggeli után, ami aznap más fajta édes felfújttal került tálalásra, kirándulni mentünk Keszthelyre és Hévízre, majd kora délután kipróbáltuk a Diási Strandot, amely már első látásra szimpatikusnak tűnt, tiszta, gondozott, nagy füves terület sok fával, sportpályákkal, büfékkel és jó minőségű homokos aljú stranddal. Vittünk magunkkal strandröplabdát, ami egész délutános programot biztosított nekünk. A strandon kiváló pályák voltak, és ellenfelet is találtunk magunknak. Egy-egy labdamenet közben megmártóztunk a tóban, ami kifejezetten meleg volt. Pozitív élményekkel távoztunk a strandról, és a 400 Ft-os belépőt jutányosnak gondoltunk a strand szolgáltatásaiért cserébe.

Újra a vacsorához érkeztünk, ami aznap csak a mi kedvünkért készült. Sült csirkecombot ettünk nagyon finom sült krumplival. A levesről majdnem megfeledkeztem, pedig az is nagyon finom volt: kukorica krémleves szezámmagos pogácsával. Desszertnek tortát kaptunk egyikünk diósat, másikunk sárgabarackosat. Természetesen feleztünk, és mindegyiket megkóstoltuk.

Negyedik napon a panzió kertjét választottuk a strandolás helyszínéül.

align=left Természetesen csak a reggeli után, ami aznap a megszokottakon kívül kókuszos kuszkuszt tartalmazott. A kellemes vizű medence, a tollaslabda és a kényelmes napozóágyak ezt a választásunkat is pozitívan igazolták vissza. Délután rokonlátogatás, majd ismét vacsora. A menü: zöldségleves tésztával, kelkáposztalevélbe csavart füstölt szürkemarha-sajt rántva barnarizzsel, desszert választás az előző napok tapasztalataira alapozva. Vacsora után jót beszélgettünk házigazdáinkkal egy üveg finom bor mellett, ami ismét a Zánka-Nivegy-völgyi Borút egyik állomásáról, a Dobosi Pincészettől került az asztalunkra.

Kiruccanásunk utolsó napján szomorúan ébredtünk, szívesen maradtunk volna még. Megreggeliztünk, fürödtünk még egyet a medencében, összecsomagoltunk és elindultunk. Nehéz volt a búcsú, csupa jó élménnyel gazdagodtunk és kiváló vendéglátásban volt részünk. Útravalónak kaptunk még egy kis köles felfújtat házi sárgabaracklekvárral, és vásároltunk néhány „édes” és egészséges emléket a boltban.

Mindenkinek ajánlom a Zöldház Egészség Centrumot pihenésének helyszínéül, a nyugodt, családias környezet, az ízletes és egészséges konyha, valamint a kiváló vendéglátás miatt.

A panzió egy igen szimpatikus céllal jött létre. „Nálunk az étel gyógyít” - hangzik a jelmondat.

align=right Reform ételekkel kényeztetik a vendégeket, amellyel egyben megmutatják a látogatóknak az étkezés egy más, egészségesebb formáját is. Sőt teljes körű tájékoztatást is kapunk, hogy mit és miért kell ennünk, hogyan kell táplálkoznunk. A panziót vezető házaspár kitűnő szakemberek mind táplálkozástani, mind pedig vendéglátói szempontból. Ritka kezdeményezésükért élnek, és kora reggeltől késő estig ezért dolgoznak. Ennek pedig vendégeik élvezik a gyümölcsét.

Vendéglátónk saját elmondása szerint még messze vannak végső céljuk elérésétől, a ház teljes egészségközponttá alakításától. A folyamatos fejlesztések is azt a célt szolgálják, hogy a panzió a hagyományos wellness szolgáltatások mellett egy orvosi ellenőrzés alatt végrehajtott egészségkúra helyszíne lehessen.