x

Veszprém

,

programok, látnivalók, Veszprém nevezetességei,

Városaink

Városok, falvak, települések...
1


Veszprém programok, látnivalók, nevezetességek

Veszprém

Veszprém megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye. Lakossága 62 000 fő. A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában.

Üdvözli Önt Veszprém, a királynék városa, amely otthona lakóinak, akik ragaszkodnak a hagyományokhoz, büszkék értékeikre és szívesen látják a városba érkező vendégeket, turistákat. A város történelmi múltja a honfoglalás idejéig vezethető vissza, amikor Veszprém a fejedelmi család birtokába került. Első királyunk, Szent István felesége, Gizella révén vált a királynék városává és az 1001-ben itt alapított püspökség okán a katolikus egyház egyik meghatározó központjává. A csodálatos barokk épületegyüttesben, a várban található Szent Mihály-bazilikát Magyarország első és legrégibb székesegyházaként említik a korabeli oklevelek. A katolikus egyház a mai napig meghatározó Veszprém életében, hiszen a város 1993 óta érseki székhely.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


Veszprém egyszerre régi és új város, különböző részei más-más hangulatúak. Ha a látogató vonattal vagy autóbusszal érkezik, sétája kiindulópontja a Volán-pályaudvar lehet, illetve a vele szemben épült Gondozási Központ és Idősek Klubja. Kocsival megállhat ugyanitt, vagy a Szikvíz parkolóban (Ady Endre utca eleje). A Gondozási Központ mögötti parkoló felől keleti, a Szikvíz parkolótól pedig nyugati irányba induljunk.

Néhány perc múlva elérjük Veszprém sétálóutcáját, a Kossuth utcát, mely méltán népszerű a városlakók és a turisták körében: számtalan üzlet, étterem, kávéház, iroda és intézmény található e viszonylag kis területen. A sétálóutcán helyezkedik el Veszprém legmagasabb épülete, mely 20 emeletet számlál. A toronyház már messziről látszik, bármely irányból közelítjük meg a várost.

Ennek tövében található a felújított evangélikus templom, amely a mellette lévő parkosított domboldallal veszi közre a lejtős, lépcsővel kiképzett sétálóutcát. Az utca a posta épülete előtt térré szélesedik, ahol szép időben utcazenészek, kisebb zenekarok szórakoztatják az arra járókat. A tér volt már sportrendezvények, vetélkedők és kirakodóvásárok helyszíne is. Itt található Somogyi József Három grácia című szoborkompozíciója. Ezen alkotás nyáron szökőkútként funkcionál, amely kisgyermekek kedvenc pancsolóhelye.

Veszprém történeti magja a vár, mely a köré épült várossal együtt a török dúlásig hazánk egyik legfontosabb települése: királyi, királynéi szálláshely és püspöki székhely volt. A középkori vár és város a török időkben jelentős részben elpusztult.

KULTÚRA


A fontos látnivalók közé tartozik az Érseki Palota, a Gizella-kápolna, a Gizella királyné Múzeum és a Szent György-kápolna is. A Művészetek Háza kiállítótermeiben és galériáiban, pl. a Modern Képtár - Vass László Gyűjteményben kortárs képzőművészek munkáit tekintheti meg a nagyközönség. 2006. őszén a felújított Dubniczay-házban nyílik meg a László Károly gyűjteményéből rendezett állandó kiállítás, valamint ugyanitt a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye is méltó, megújult környezetben várja az érdeklődőket, éppúgy mint az Ásványkiállítás.

A Laczkó Dezső Múzeumban interaktív, helytörténeti kiállítások kapnak helyet, korábban itt működött Magyarország első nyilvános könyvtára. Az épület szomszédságában álló Bakonyi Ház hazánk egyik legrégebbi szabadtéri néprajzi kiállítóhelye.

Veszprémet az év minden szakában élénk kulturális élet jellemzi. Három színház és fesztiválok sora szórakoztatja egész évben nemcsak a város polgárait, hanem az iránta érdeklődő vendégeket is. A kulturális események és a történelmi múlt látványait egészíti ki az európai hírű állatkert, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.

A KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK


Veszprém kiváló túraközpont, alig 30 kilométeres körzetében országos, sőt európai hírű látnivalókkal. Nagyvázsonyban a Kinizsi-vár, Balácán a római kori villagazdaság romjai, tovább a tapolcai úton a Művészetek Völgye falvai, a 8-as főút mentén, Bándon Esseg vára, Herenden a Porcelánium és a Porcelánmúzeum, Ajkán az üveggyár, Magyarpolányban a kálvária, Bakonynánán a Római fürdő, Zircen az apátsági templom és az arborétum, a gyalogtúrák valamelyike lehet a célunk.

Öskü nevezetessége a kerek templom, Várpalotáé a Thury-vár. Balatonalmádiban van az északi part legnagyobb és legszebb strandja, Balatonfüreden a Jókai-villa, a Lóczy-barlang vagy a Tagore-sétány, a Füred Kemping vízi sportpályája és az Annagora Aquapark. Tihany természetvédelmi terület, történelmi emléke az apátsági templom I. András sírjával, és a skanzen – hogy csak a legfontosabbakat említsük.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


A hagyományos idegenforgalmi idényben, tavasztól őszig valóságos fesztiválváros Veszprém. Az első magyar királyné, Gizella névnapjához kötődnek a Gizella Napok, majd jönnek a nyári események sok-sok zenével, szabadtéri koncertekkel, Utcazene Fesztivállal, orgonahangversenyekkel, zenélő udvarokkal, nemzetközi kórusversennyel, fúvószene fesztivállal és a rangos hazai és külföldi zeneművészeket felvonultató Veszprémi Ünnepi Játékokkal.

Nemzetközi rendezvény a gyermekek és az „örök gyermekek” fesztiválja, a többnapos bábfesztivál, a Kabóciádé. Nyári program az országos népművészeti vásár. A mozgás és a zene közös ünnepe A Tánc Fesztiválja. A városban három színház működik, múzeumok, kiállítóhelyek, galériák sora tart nyitva egész évben, bizonyságául annak, hogy Veszprém nemcsak a királynék, hanem a művészetek városa is.

VÁROSTÖRTÉNET


Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.

Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.

A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Sigbert Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.

A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége.

Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhesipara, gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt.

A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt; ez a folyamat a rendszerváltozás után megállt, ma viszont a népesség újra növekvőben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá.

Települések Veszprém közvetlen közelében



Települések Veszprém környékén


Kapcsolódó Tartalom
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu