x

A Keglevich család története

A Keglevich család története

A Keglevich grófi család 1666-ban kapta meg hűbéri birtokként az akkoriban nagyon értékes waradi uradalmat és egészen 1894-ig volt birtokosa.

align=left Gróf Keglevich Miklós (1798 – 1847) életéről sok érdekes történet maradt fenn. Gróf Keglevich Ádám négy gyermeke közül a legkisebb, Miklós nem is különbözhetett volna jobban országos hírnevű bátyjától, Gábortól, aki a horvát eredetű császárhű família legmagasabb rangot elnyert tagja volt, két megye szolgabírája, királyi tárnokmester, a főrendi ház elnöke és Széchenyi István barátja. Miklós országos „hírnevét” különcségeinek, se szeri se száma tréfáinak, vaskos csínytevéseinek köszönhette. Nem véletlen, hogy, ahogy azt Jókai Mór feljegyzéseiből tudjuk, Kárpáthy János figuráját (Egy magyar nábob) illetve Bálvándy gróf (És mégis mozog a föld) vérbő, különc alakját a szilvásváradi gróf ihlette.

Aki olvasta Jókai regényét, jól emlékezhet Bálvándy grófnak a magyar színészetet pártoló gesztusaira. Nos, az eredeti figura, Gróf Keglevich Miklós a Pesti Magyar Színház egyik legnagyobb támogatója volt.

Az országos jelentőségű klasszicista műemlék, a szilvásváradi református kerektemplom építése is a gróf nevéhez kötődik. A gróf katolikus vallású volt, s a szájhagyomány szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta, de az egri érsekkel való nézeteltérése miatt a már épülő házat a református egyháznak adta. Ami viszont tény, az építéshez nyújtott segítségét egy kikötéshez kötötte. A templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: "Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái". A felírat vasbetűi a Szalajka-völgyi vashámorban készültek.

A Pallavicini család

Őrgróf Pallavicini Alfonz Károly birtokaival nagyon alaposan törődött, s bár minden kérdésben magának tartotta fel a döntési jogot, igazából az erdőt szerette a legjobban. Kedvenc birtoka a szilvásvárad-nagyvisnyói volt, ahol az év nagy részét, különösen a nyári meleg hónapokat töltötték kedvező klímája miatt. Szigorúan erkölcsös, vallásos életet élt feleségével és gyermekeivel együtt. A politikai élettől 1920 után visszavonult, s bár főrendházi tag volt, nem politizált, ha Pesten járt csak néha ment el a Kaszinóba. Szilvásváradi, illetve pusztaszeri kastélyában - az egyes esetektől eltekintve, mint amilyen a vadászat is volt – nagy társadalmi élet nem zajlott.

Kapcsolódó Tartalom