1944. május 12-én Fried Imrét és feleségét, menyét és két kis unokáját Hőgyészre vitték a gettóba, július 6-án pedig továbbszállították őket Auschwitzba, ahonnan soha nem tértek haza.
)
A villát a szocializmus időszakában átalakították lakásokká. Az új beosztás, a falak megbontása és áthelyezése megbontotta az épület belső rendjét. A villa külseje nagyon erős rózsaszínű festést kapott, így nem véletlen, hogy évtizedeken keresztül csak „Piros villa”-ként emlegették a helybeliek. A gyönyörű park helyén először veteményes kertek kaptak helyet, majd az elburjánzó növények vették birtokukba.
A legnagyobb pusztítás azonban nem ekkor érte a villát. A rendszerváltás utáni többszöri gazdaváltás rontott legtöbbet az épület állagán. Nem tudni miért (talán a kincskeresés miatt), de szétverték belülről az épület nagy részét, végül eltüntették a gyönyörű márványkandallót.
)
Aztán 2001-ben a Danubetrade Kft. tulajdonosa fedezte fel egy kirándulás alkalmával az erősen leromlott, sorsára hagyott, lakatlan épületet. Thúróczy László és neje, a vietnámi származású Phan Bich Thien asszony 3 évig tartó munkája és kb. félmilliárdos beruházása nyomán napjainkban újra régi pompájában tündököl a villa, 50 főt befogadó szállodaként, Fried kastélyszálló néven.
Az épületnek a feljes felújítás és funkcióváltás ellenére is megmaradt a 20. század első felét idéző hangulata. A Fried család tagjait és az eredeti villát kis fényképkiállítás mutatja be az ideérkező vendégeknek.
A simontornyai lokálpatrióták külön öröme, hogy a háromcsillagos szálloda nemcsak nevében őrizte meg egykori tulajdonosainak emlékét, hanem a 80 főt befogadó I. osztályú éttermének kínálatában is. Fennmaradt ugyanis Fried Imréné Gottlieb Margit néhány ételreceptje a libamáj, báránysült elkészítéséről, s így természetesen kérhetők Fried módra elkészített ételek is.
Az 1926-ban épült villa tehát újra teljes pompájában ragyog, s őrzi a bőrgyárat alapító, nagy múltú Fried család emlékét.
Forrás: Tóthné Unghy Ilona: A Fried család története (Simontornya 2005)
