x

A Festetics-kastély története

Építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte a Pethő-birtokok romossá vált várkastélya helyén, miután Keszthelyt választotta birtokai központjának.

Festetics Kristóf
Az új kastély a Fő utca-Soproni utca vonalában "utcaszintre" épült. (Az építkezés dokumentumai sajnos nem maradtak meg.) Az épülettel szemben az utca térré szélesedett, itt állt az Árpád-kori, román stílusú Szent Márton templom, amelynek első említése 1247-ből származik. A következő évtizedekben a kastélynak több átalakítási terve készült, így 1755-ben Hofstädter Kristóf rajza. Ez a mai kastély középrészének felel meg, a szárnyépületek nélkül, amelyeket többször lebontottak, átépítettek.

Hofstädter tervei szerint és irányításával készült el az a nagy átalakítás 1769-1770-ben, amelyet Festetics Pál végeztetett, amikor apja halála után átvette a birtokot.

Az építkezések a homlokzat változatlanul hagyása mellett a mai hosszúságúra növelik a szárnyakat, amelyekhez két végükön derékszögben kihajló két, emeletes részt toldanak. Ezek falmezőjét a két emeletet egybefogó sima falpillérek tagolják; a földszint sávosan vakolt. Nem tudjuk, hogy az északi szárny a terv szerinti formájában valóban elkészült-e. Meglétét kétségessé teszi a tervrajzon más színnel való ábrázolás, valamint Festetics György névjegye, amelyen csak a déli szárny kétemeletes része látható, a középrészhez csatlakozóan pedig csak egy kisebb, alacsonyabb épületet mutat a rajz.

A következő jelentős átalakítást Festetics György 1792-ben kezdte meg. Sok levéltári anyag mutatja az építkezés folyamatát; 1797-ben pl. elrendeli, hogy "az új kastély egészen ki vakoltatik". Az "új kastély" elnevezésen nem különálló épületet, hanem csak a változatlanul maradt középhez kapcsolódó átalakított részeket értették. György 1798-ban Fischer András építészeti tanácsost, a bécsi akadémia professzorát hívta meg Keszthelyre, hogy tanácsait kérje az építkezés befejezéséhez. Ez a kastély külső képének kialakítására vonatkozhatott, mivel ekkorra már nagyrészt megtörtént az építkezés. Fischer készített is két tervet, de ezek nem tetszettek Festeticsnek, inkább megmaradt az uradalmi építész, Rantz János György terveinél, amelyek az építtető elgondolásait valósították meg. Az 1799-ben készült tervrajzok alapján feltételezhető, hogy most valóban felépült a sokat vitatott északi szárny. Az udvari homlokzat rajza metszetben ábrázolja mind a két szárnyat. A nagykönyvtár 1799-1801 között épült a kastélyhoz, ekkor a déli szárny U alakja balra még tovább épült. Festetics György a saját alkalmazottjai mellett helyi iparosokat is foglalkoztatott. Zitterbart József kőfaragó rakta le a könyvtár kőlapjait, kőből faragott ajtó- és ablakkereteket, párkányokat, kutakat készített. A jeles mester figurális szobrokat is faragott. A lakatosmunkát is helyi mester, Dobrolán József végezte. Az épület fűtésére szolgáló cserépkályhák zömét Pittermann József keszthelyi gelencsér rakta, aki az utasításban megadott minták szerint dolgozott. Díszes, különleges kályhák kerültek a "parádés" szobákba.

FesteticsGyörgy kastélya korának legszebbépítményei közé tartozott, alkalmas volt a legmagasabb rangú vendégek fogadására. Az uralkodóház több tagja is megjelent itt. 1801. augusztus 23-án József nádor látogatott el Keszthelyre, hogy megtekintse a Georgikont.

1819 és 1883 között csak lényegtelen változtatások történtek a kastélyon. Festetics II. Tasziló 1883-ban vette át a hitbizományt és még az évben átépítési tervet készíttetett Viktor Rumpelmayer pozsonyi származású, Bécsben élő építésszel, aki apró részletességgel végezte el a tervező munkát. Az új rész belső és külső stukkódíszeinek tervét is o készítette. Rumpelmayer 1885-ben meghalt, az építés folytatását Haas Gusztáv és Paschldsch Miksa bécsi építészek vették át, a falak akkor már tető alatt állottak. Az építkezés továbbra is az eredeti terv szerint folyt. Az átépítéskor a kastély északi szárnyát lebontották; a lakóudvart kétszeresére növelve, új szárnyépület készült, amelyet tornyos középrésszel kapcsoltak a régihez. Az egész kastélyt manzard tetővel látták el, a második emeleti ablakokat a padlástérből ugratták ki. Az épületen körbefutó vázadíszes koronázó tetőpárkány egységessé teszi a kastély két részét. Az épület ekkor nyerte el mai alakját. A főbejárat előtti, 4 oszlopon álló erkély barokk stílusú kovácsoltvas rácsozatot kapott, föléje a főfalra tört íves záródású keretelésbe a Festetics-címer került.


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu