x

A Festetics család története

A családi hagyomány szerint a Festeticsek Horvátországból költöztek Magyarországra. Első említésük 1634-ból való.

Ekkor Festetics Pál Németújváron gróf Batthyány Ádám várának kapitánya és vámagya, ezen kívül a gróf íródeákja, később tiszttartója lett. Fia, II. Pál szintén a Batthyányakkal volt kapcsolatban; előbb katonájuk, a harcok után gazdaságuk intézője volt.

Felesége, Toldy Anna jelentős birtokhozományt vitt a 19 évig tartó házasságba. A birtokszerzés minden lehető módjával élve megalapozta a családi vagyont; kétévi özvegység után feleségül vette FitterErzsébetet,ákosházi Sárkány István keszthelyi várkapitány özvegyét Vele előkelő rokonsághoz, és nagy vagyonhoz jutott.

Festetics Kristóf
II. Pál legkisebb fia Kristóf 1696-banszületett Ságon. Sopronban végezte el a gimnáziumot, majd a felső, ún. filozófiai osztályokat Nagyszombatban. A jogtudományt két évig a kor jó hírű jogászától, felsőbüki Nagy István nádori ítélőmestertől tanulta, és a gyakorlati alkalmazást is elsajátította. 1717-től Sopron és Somogy vármegyék táblabírája; 1718-tól Somogy vármegye helyettes alispánja, majd az 1722-ben és az 1728-ban összehívott országgyűléseken Somogy vármegye követe. A ranglistán gyorsan haladt előre. 1736-ban már a Pozsonyban székelő helytartótanács tanácsosa, 1741-ben a legmagasabb bírói testület, a hétszemélyes tábla bírája lett. Ugyanebben az évben Mária Terézia koronázási ünnepség alkalmával aranysarkantyús lovaggá ütötte.

Kristóf a keszthelyi birtokot és tartozékait 1739-ben vette meg Pethő Zsigmondtól. Két év alatt megszerezte az összes, még magántulajdonban levő telket is, így lassan az egész város az ő tulajdona lett. Mária Terézia 1741-ben erősítette meg Kristófot és utódait e jelentős birtokban.

Keszthely lakosaira kedvezőtlen volt Kristóf birtokszerzése, mivel sok, régebben háborítatlanul gyakorolt városi polgári jogtól fosztotta meg őket. Ő ugyan ezt írja magáról: "Én az várossal nem úgy bántam, mint földesúr, hanem mind szegényének, mind gazdagának egyaránt való hasznát kerestem." Kétségtelen, hogy a számos iparos letelepítése; főleg német kőműveseké, gerencséreké, de más iparral foglalkozóké is a város gyarapodását jelentette. Az egészségügyi körülmények javítása érdekében 1754-ben gyógyszertárat rendeztetett be a franciskánús barátokkal; 1756-ban sebészorvost szerződtetett, 1759-ben pedig megalapította a kórházat.

Családi életéről keveset tudunk. Mező-Szegedi Judittal való házasságából hét gyermeke született, két fiú - Pál és Lajos - meg öt leány. Birtokaiból két hitbizományt alapított, a nagyobbat, a Keszthely központút az idősebb fiú, Pál; Déget Lajos kapta. A leányok pénzben kapták meg örökségüket. Kristóf 1768-ban halt meg. Végső kívánsága szerint a keszthelyi templom kriptájába temették.

Pál királyi előterjesztésekhez készített javaslatokat az országgyűlésre, főleg Magyarország kamarai, közigazgatási és katonai ügyeinek dolgaiban; az adó emelés, a nemesi felkelés reformja tárgyában. A királynő arra kérte, hogy javaslatait közvetlenül az ő kezéhez juttassa el. 1765-ben titkos emlékiratot kívánt tőle az urbáriumok olyanfajta rendezéséről és végrehajtásáról, amely által biztosítani lehet az adózókat minden további követelés és elnyomás ellen. 1772-ben a királynő grófi rangra emelte, még az évben a magyar kamara alelnökévé nevezte ki és titkos tanácsosi címet adományozott neki. Festetics Pál legnagyobb érdeme a magyar kamara öná1lóságának megvédése.

Kockáztatva addigi helyzetét, kiállt a magyarügy védelméért. A legszebb bizonyíték, hogy a Festeticsek magyarrá lettek. Festetics III. Pál Keszthely lakosságát különféle mesteremberek betelepítésével, a város forgalmát pedig azáltal növelte, hogy a királynőtől heti vásártartási jogot kért. Sokat tett a város felemelkedéséért: 1772-ben három osztályos gimnáziumot (az ún. Vörösiskolát) alapított és 1779-ben új népiskolát építtetett. Fizette az iskola tanítóit, gondoskodott a szükséges könyvekről és a téli tűzifáról.

Festetics György
Bossányi Julianna grófnőt 1751-ben vette feleségül. Házasságukból nyolc gyermek született Közülük kettő lett történelmünkben ismert: első leánya, Julianna Széchenyi Ferenc felesége, Széchenyi István édesanyja, és az 1755. december 31-én Ságon született György, a Festetics család legkiválóbb tagja. György 1797-ben megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont, a kultúrának anyagi támogatója, mecénása volt. 1797-ben ő készítette az első nagyobb méretű balatoni vitorlást, a Phőnixet, amely az első menetrendszerűen közlekedő hajó lett. Az első Helikoni ünnepséget 1817-ben rendezte meg.

Kapcsolódó Tartalom

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu