x

A barokk

A "barokk" szó eredeti jelentése: "szabálytalan gyöngy", "rendhagyó következtetés egy gondolatsorban".

Würzburg, érseki palota
A stílusok általában később, már új művészeti elképzeléseket valló korszakokban kapnak nevet, és ezért az elnevezések olykor bírálnak is, valamiféle gunyoros kicsengésük van.

A barokk korban megerősödött a központi hatalom (a legtöbb országban abszolutista uralkodó ül a trónon), és az egyház egyesítette anyagi és szellemi erőit a reformációval szemben. Az egyházi művészet is az ellenreformáció célkitűzéseit szolgálta. Az új templomtípus fő célja a hívek fokozottabb meggyőzése, mozgósítása, a prédikáció hatásosságának növelése. A középkor bonyolult alaprajzú, sok hajós temploma helyett egységes teret alakítanak ki, melyben a prédikáció jól hallható. A hívek jól láthatják a szertartást, szinte a csodás események részeseinek érezhetik magukat. A díszítés fő célja a váratlan, meglepetést keltő hatások, csodás elemek halmozása, hogy az élmény növelje az események hitelét. A sötétebb főhajó felől színpadszerűen, nagy fényözönben jelenik meg a szentély. A két társművészet: a szobrászat és a festészet is az építészet szolgálatába szegődik. A menynyezet illuzionisztikus (megtévesztő, fokozott mértékű távlatokat mutató) festett dísze megnöveli, sőt gyakran látszólag megnyitja a teret, és az égi szférákig vezeti a tekintetet. A templombelső csak mozgás közben tárulkozik fel a belépő előtt; ahogy megy előre, a hatás egyre fokozódik. Minden erőteljes mozgást éreztet: a falfelületek, a közrezárt terek, a formák, a díszítmények nyugtalan, lendületes vonala is. Szinte sehol sincs egyenes vonal. A díszítmények aranyozása, a csavart oszlopok, megtört ívű párkányok teszik teljessé a barokk templom pompáját. A barokk építészet nagyszabású, monumentális alkotásai a kastélyok, az uralkodói és főúri rezidenciák.

Würzburg, érseki palota lépcsõháza
Nagyvonalúsága, gazdagsága az építtető hatalmát, műveltségét, ízlését hirdeti. A barokk kastély a nagyúri reprezentáció legfontosabb eszköze. A középkori várral ellentétben nem hegycsúcson, nem megközelíthetetlen helyen épült - védelmi szerepe ugyanis megszűnt. Sík terepen, hatalmas kerttől övezve áll. Az építtető nem riad vissza a tereprendezéstől sem: lecsapoltatja a mocsarakat, elegyengetteti a domborzatot, ha kell, új utakat építtet. Az épület méretei is bámulatot keltenek - a város kanyargó kis utcáiban épült, szerényebb polgárházakhoz hasonlítva érezzük, hogy a földesúr mennyire más léptékben építkezik. A hosszú homlokzatból előreugranak egyes falszakaszok, a rizalitok, a tervező így kerüli el a bántóan egyhangú összképet. Gyakran többé-kevésbé önálló, csak lazán összefűzött tömbök, pavilonok, belső udvarok alkotják az együttest, és az eltérő szintmagasságok, a különböző tetőformák pl. (manzárdtető), a szakaszonként más-más formájú tagolóelemek változatos, a középrész felé egyre fokozódó hatást eredményeznek.

Würzburg, érseki palota keresztmetszete
A kastély egyes emeletei sem egyenlő fontosságúak; általában az első szint a legelőkelőbb, ablakainak mérete, a keretek díszítése is ezt sejtetik. Ezen az emeleten helyezkednek el a: díszterem, a könyvtár, a társalgók és a kastély urának lakosztályai. A földszinten és a legfelső emeleten inkább az alárendeltebb helyiségek találhatók. A lépcsőház a kastély egyik legdíszesebb, legnagyobb tere. A látogatót már a bejáratnál ennek nagyszerű látványa, tágassága készíti fel a kastély pompájára. A barokk lépcsőház méretei túlzottak, a lépcsőház nagyobb, mint amennyit rendeltetése megkívánna - gyakran a középrész nagyobbik felét is elfoglalja. Az emeleti díszterembe lépve a hatás tovább fokozódik: szinte elképeszt a terem kívülről, belülről az architektúra gazdagságával és díszítményeivel.

A barokk korban a városok óriási fejlődésnek indultak. A lakóházépítés olyan jelentős méretű volt, hogy számos európai város összképében napjainkig a barokk uralkodik.

Esztergom, Meszéna-ház
A nagyvárosi polgári lakóház emeletes épület. Homlokzata egyszerűbb, kevésbé mozgalmas, mint a kastélyé. Az ajtók, ablakok íve, a megtört ablakszemöldökök, a hullámzó vonalú stilizált növényi díszítés jól megkülönböztetik a reneszánsz stílustól. A gazdagabb polgárházakban növekszik a szobák mérete, egyre kényelmesebbek, rendeltetésük is változatos.

A barokk városkép is átformálódik. A középkori falakat, városkapukat jórészt lebontják, mert akadályozzák a fejlődést, a közlekedést. A szabályos alakú városi terek az új városkép fontos elemei lesznek. A tereket körbevevő házak homlokzata lehetőleg egységes, magasságuk is azonos. Az utcák egyenesek, az utcakép ezzel is eltér a középkoritól.
Esterházy-kastély, Kismarton
A főbb utak a város legjelentősebb épületéhez, a hercegi, grófi kastélyhoz vagy püspöki palotához vezetnek. A főúr a városrendezést is azért támogatja, hogy a kastélya - és így személye - nagyobb hangsúlyt, központi szerepet kapjon. Így érvényesül az építészetben is a kor társadalmi hierarchiája. A barokk későbbi szakaszában a díszítmények aszimmetrikussá, játékosan hajlékonnyá, lendületessé válnak, s szinte eluralkodnak az épületek belsőjében. A rokokó kedveli a kagylóformát, a leveles indák kanyargó vonalát.

A magyar barokk legszebb épületei: nagyszombati jezsuita templom, győri jezsuita templom, Esterházy-kastély (Kismarton), Budavári királyi palota, Grassalkovich kastély (Gödöllő), Esterházy-kastély (Fertőd), Egri minorita templom, győri karmelita templom.

Zwinger
Barokk épületek Nyugat-Európában: Il Gesu homlokzata (Róma), San Andrea al Quirinale (Róma), Santa Maria della Salute (Velence), Sant'Agnese (Róma), Versailles-i kastély, Nagy Trianon kastély (Versailles), Kis Trianon (Versailles), Louvre keleti homlokzat (Párizs), Szt. Pál székesegyház (London), Schönbrunni kastély, Belvedere (Belveder), Nepomuki Szt. János templom (München), Zwinger (Drezda), Würzburgi érseki palota.

www.epitoanyagnet.hu


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu