x

Õrségi Nemzeti Park - Szentgotthárd

Látnivalók

Õrségi Nemzeti Park - Szentgotthárd

Szentgotthárdot nem véletlenül nevezik az Őrség kapujának: bár a város nem szerves része az Őrségnek, de környező falvaink igen, s keresve sem találhatnánk tökéletesebb kiindulópontot e csodás táj felfedezéséhez, mint Szentgotthárd.

Az Őrség határvidék. Vas megye délnyugati sarkában, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár vidékén fekszik. Az Őrség az ország egyetlen nagyobb tájegysége, melynek lakossága a honfoglalás óta egy helyben él! Ma is tizennyolc kisebb-nagyobb falu alkotja, melyek enyhén ívelõ lankák tetejébe épültek. Ezeket a helybéliek szereknek nevezik.

Az 2002. március 8-án felavatott Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotú területét öleli fel. A táj hazánk különleges, folyók és patakok által formált változatos, erõsen szabdalt dombvidéke. Éghajlata nedves, szubalpin jellegű.

Vízfolyásokban, forrásokban gazdag a táj, természetes állóvizeinek száma viszont csekély. Legismertebb a Szentgotthárd-Farkasfa határán található Fekete-tó, mely ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás dagadóláp. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentõs mesterséges tavakat hoztak létre, mint a Hársas-tó, a Vadása-tó és a Himfai-tó.

A tájat északról a Rába, délrõl a Zala és a Kerka határolja. A terület leggyakoribb erdőtársulásai a mészkerülő erdeifenyvesek, melynek jellemzõ növényei a boróka, a szőrös nyír, a fekete- és a vörös áfonya, a korpafüvek és a körtikék. Hazánkban csak itt ismert az avarvirág, a havasi éger és a fenyérgamandor. A gyertyános tölgyesek és a bükkösök jellemző virága a helyenként tömegesen előforduló kakasmandikó és ciklámen. A patakokat gerligetek kísérik a ritka struccharaszttal.

Több helyen találhatók tőzegmohás átmeneti lápok és láprétek. Az elõbbiek nevezetességei a tőzegeper, a vidrafu és a kereklevelû harmatfű. A lápréteken tavasszal a sárgaliliom, zergeboglár, szibériai nőszirom és különböző kosborfajok virítanak. A rétek őszi ékessége a kornistárnics. Az állatvilág változatosságát jelzi, hogy itt él hazánk leggazdagabb lepkefaunája, valamint nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók a területen.

A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. Hasonlóan ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. Nagyobb vizek mentén a védett vidra is megtalálható.