Zemplén Levéltár - Sátoraljaújhely

látnivalók Sátoraljaújhelyen

Zemplén Levéltár - Sátoraljaújhely

align=left Zemplén vármegye Archívuma az 1754 és 1768 között felépült megyeháza északi szárnyának emeletén kapott elhelyezést. Az addig összegyűjtött anyagot előbb két teremben, a kor ízlésének megfelelő, barokk szekrényekben rendezték el, alul háromsoros, hajlított fiókokban, felül hatsoros, nyitott, később számmal ellátott polcokon, amelyek Speck József újhelyi asztalosmester remek munkáját dicsérik.

Kazinczy Ferenc kezdeményezésére, aki 1815-től 1831-ig, 16 éven át volt a levéltár munkatársa, 1832-1839 között újabb három teremmel bővítették a levéltári részt, majd 1844-ben az öt termet egybenyitották. Ma is ezekben őrzik a megye teljes feudáliskori iratanyagát a 16. századtól 1849-ig. Az egész falfelületet kitöltő, impozáns szekrénysorok, s a viaszosvászon takarókkal ellátott, számozott polcok, a vasablakok, a vasajtók látványnak is szépek, az országban egyedülállóan idézik a 18-19. századi levéltár hangulatát.

A 20. század elejétől az Archívum melletti folyosón, majd később a földszinten alakítottak ki újabb raktárakat a gyarapodó iratállomány számára. A jelenlegi raktárhálózat az 1970-1980-as évekre alakult ki, s most 14 teremben őrzik az 1950-ig fennállott, történelmi Zemplén vármegye és a mai Magyarország területén maradt zempléni települések, családok írásos múltját, 1271-től nagyjából a rendszerváltás korszakáig.A megyeháza épületében elhelyezést nyert vármegyei levéltár logikai rendjét Szirmay Antal főjegyző, híres történetíró alakította ki 1777-ben, jeles utódai között találjuk Kazinczy Ferenc költőt, nyelvújítót, aki széphalmi otthonát „a magyar szellemi élet telefonközpontjává tette”.

align=right Ők ketten alakították ki a 16-18. századi megyegyűlési iratokat tartalmazó, Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok gyűjteményét, amely a levéltárnak legérdekesebb és egyik legtöbbet kutatott része; benne magyar királyok és német-római császárok, erdélyi fejedelmek, egyházi főméltóságok, arisztokraták, hadvezérek leveleivel. Az ennek részét képező Autographa-gyűjteményt Kazinczy saját magángyűjteményével is gazdagította.

Az iratok mellé több esetben elhelyezte a levelek íróinak rézkarcait, ez a különleges irategyüttes ma is Kazinczy kézírásos mutatójával kutatható. A levéltár feudáliskori iratanyaga rendkívül gazdag, a megyegyűlések jegyzőkönyvei 1558-tól megtalálhatók. A polcokon különféle megyegyűlési, adószedői, nemességi, koleralázadási iratok, összeírások sorakoznak, s itt találhatók Bocskai, Bethlen, a Rákócziak szabadságmozgalmainak, a reformkor jeles alakjainak, köztük Kossuth Lajosnak a levelei, a kultúrának és a mindennapi életnek a dokumentumai.

Az iratok között olyan érdekes darabok is találhatóak, mint pl. Dobó Istvánnak, az egri várvédelem hősének 1558-ból való végrendelete, Wesselényi Ferenc nádor közel száz levele, néprajzi, irodalomtörténeti vonatkozású iratok, árszabások, céhszabályzatok, esküszövegek, híres magánperek és így tovább.

Sok zempléni községnek megtalálható itt az urbáriuma, összeírásai; fennmaradtak követi jelentések, számadások, a világhírű tokaji szőlőműveléssel és borkereskedelemmel kapcsolatos iratok, határozatok. A vármegye későbbi korszakaiból ugyancsak gazdag forrásértékű bizottmányi iratok, alispáni, főszolgabírói irategyüttesek maradtak ránk.A levéltári iratanyag teljes terjedelme több mint 2100 iratfolyóméter.

align=left Ebben a gazdag iratanyagban rendszeresen kutatnak, mivel a levéltárak nyitottabbak lettek, a kutatóforgalom jelentős, 400-600 kutatási eset fordul elő évente. Helytörténettel foglalkozók, egyetemi és főiskolai oktatók és szakdolgozatukat készítő hallgatók, a történelem és segédtudományainak hazai, országos hírű művelői, néprajzkutatók, irodalmárok mellett külföldi kutatók is szívesen keresik fel az intézményt. A levéltárat Kazinczy így méltatta: „nemcsak a megye, nemcsak a haza, de az egész emberiség kincsei őriztetnek itt”.

E kincseket kiállításokon is bemutatja a levéltár, leggyakrabban helyi, de sokszor országos szervekkel közösen is. A levéltár a tudomány műhelye, amelynek iratanyagát gazdag könyvtár egészíti ki, és helyben használatra rendelkezésre áll. Legértékesebb köteteit még Szirmay, majd Kazinczy gyűjtötte, sok esetben ma is olvashatók Kazinczy bejegyzései. A gyűjteményt a Zempléni Casinó könyvtárának megmaradt darabjai gyarapították, korunk könyvterméséből pedig főleg a helytörténeti anyag gazdag, kiegészíti a Városi Könyvtár és az iskolai könyvtárak hiányait.

Zemplén Levéltár
Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5.
Település ismertető
  • Sátoraljaújhely

    Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Miskolctól közúton 82 km-re. Népessége 16500 fő. A...

Szállások Sátoraljaújhelyen



és környékén