Vár - Mosonmagyaróvár

látnivalók Mosonmagyaróváron

Vár - Mosonmagyaróvár

A várárkot átívelő felvonóhíd helyén épített téglahídon át jutunk a 15. századi dongaboltozatos, alagútszerű várkapuhoz,melyben gótikus ülőfülkék, falán római kori sírkőfeliratok, és 19., 20. századi emléktáblák találhatók.

align=left A várossal történő ismerkedést kezdjük a város szimbólumával, a legrégebbi műemlékkel az óvári várral. A Lajta ágakkal, várárokkal körülvett épülethez boltozott téglahídon és a tört-tengelyű, alagútszerű kapuépítményen keresztül jutunk. Boltozata zárókövén a hajdani tulajdonosok, a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatágú csillagos címere sejlik.

A hét gótikus ülőfülke a várőrséget szolgálta. A falba- utólag beépítve- két római feliratos kő másolata (eredetije a Római kőtárban) látható, szövege a győztes XIV. ikerlégió, Junó, Minerva és Mars istenek nevét őrzi. A vár pontos keletkezési idejét nem ismerjük, de az évszázadok alatt több erősítési terve készült. Megerősödésére mindig vészterhes időkben került sor. Mivel kőanyag a közelben nem volt, többször az épület méreteinek csökkentésével növelték a véderőt.

align=right Szabálytalan négyszög alakja is arra akar következtetni, hogy eredetei alakja ötszög lehetett. Így kerülhetett kívülre az a gótikus várkápolna, ami az 1600-as években még állt, és amelyet feltárva, a vár ÉK-i sarkán találunk. A vártó felöli oldalon egy kibontott, de konzerválatlan körbástyát láthatunk. Mai kapubejárója zárókövén a 140-es szám az egykori házszámot jelenti; 1820-ban Magyaróvár házainak száma összesen 150 volt.

A bejárattól jobbra egy korábbi kapu kőkerete, a homlokzaton lőrések. A földszintje és első emelete – mely utóbbi valószínűleg 1517 – 1520 között épült – barokk stílusú, második emeletét 1810-ben, a leendő Felsőbb Gazdasági Tanintézet részére emelték. A négytornyú épület alatt körbefutó pincesor, benne kváderkövekkel kirakott egykori kút, ez utóbbi – sajnos – betöltve.

align=left Az óvári vár nem volt nagy ostromok tanúja, kisszámú védői inkább feladták. 1529-ben a török a várossal együtt felégeti. Olasz hadmérnökök terve alapján – a mindenkori haditechnikának megfelelően – erősítik, korszerűsítik. Körgyűrűs védvonalat építenek köré, oldalazó tüzelésre alkalmas olaszbástyákkal látják el.

Még 1702-ben is folynak erősítési munkák, s bár a szabadharc alatt végig osztrák kézen maradt, annak leverésekor mégis megfosztják katonai jellegétől. Hadfelszerelését Pozsonyba viszik, kulcsait átadják a városnak, az épületet jó ideig börtönként használják. Említésre méltó foglya volt 1712-13-ban Korponayné Géczy Julianna, a „ lőcsei fehérasszony”, aki felett itt született meg a 12 pontos ítélet, hogy azután, már megromlott egészséggel, 1714. szeptember 25-én Győrött fejét vegyék.

align=right A vár és a várbirtok Habsburg magánbirtokként később a tudományt szolgálta. Albert Kázmér – Mária Terézia legkedvesebb leányának, Mária Krisztinának a férje – Wittmann Antalt hívta meg birtokai jószágkormányzójául, akinek feladata volt egy gazdászképző felső iskola létesítése, ami 1818. október 25-én kezdhette meg működését két éves, előbb latin, majd német, 1869-től magyar és német nyelvű oktatással. Jogutóda a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Kara; dékáni hivatala ma is a várépületben található.
Település ismertető
  • Mosonmagyaróvár

    Mosonmagyaróvár az ország nyugati kapujában, az osztrák határtól 6, a szlovák határtól 13 km-re fekszik. 32 e...

Szállások Mosonmagyaróváron



és környékén